Kenessey Albert: Adatok folyóink vizrajzi ismeretéhez (Budapest, 1877)
Adatok folyóink vízrajzi ismeretéhez. KENESSEY ALBERT IV. tagtól. (Előadta a III. osztály ülésén 1876. October 9.) A hajózásnál a vízállás megfigyelése ép oly szükséges, sőt több irányban is érdekes, mint vasutaknál az emelkedések és lejtők szemmeltartása. Az áradó vízzel szemben p. o. sokkal több erő kifejtésének szüksége, s igy nagyobb tüzelőanyag fogyasztása áll be, vagy a teher egy része hátra is hagyandó, hogy a rendelkezés alatt álló erő fölösen meg ne terheltessék, míg viszont éppen a víz emelkedése teszi lehetővé, hogy a sekélyes helyeken is égési teherrel, vagy a kívánt sebességgel és biztossággal járhassunk. A vízállás változásainak és hatásának szemlélete vezet bennünket a folyók természetének megismeréséhez. Több oldalról jövő érdek követeli tehát, hogy hajózható folyóink növő, és apadó mozgását ismerjük. Ezért első alkalommal, amint a megalakult magyar kormányhoz gyenge szavam eljuthatott, kértem, hogy azon pontokról, melyek folyóink vízállására nagyobb befolyással lehetnek, azon helyekre, melyek a vízi forgalomra nézve már félreismerhetlen fontossággal bírnak, s innen ismét a központba naponkint vízállás-jelentések küldessenek, és ezek úgy a fővárosban, mint a hajózás főbb helyein közzé tétessenek. Így származott a dicső emlékű Mikó Imre gróf, akkor magyar kir. közmunka és közlekedési miniszter rendeletéből egy vízállás- távirási hálózat (1. I. tábla), mely az érintett feladatnak megfelelőn akkép szerveztetek, hogy Pozsonyból egyenest; Mármaros-Szigetről és Szatmárról, Tokajon át; Aradról, N.-Becskerekről (s a Ferencz-csatorna I-ső és 11-ik tartályából) Szegeden át; végre Sziszekről, Mitro- M. TUI). A K. ÉRTEK. A MATN. TUDOM. KÖRÉBŐL 1877..