Medicei Pál - Rosthy Miklós: A' zsidóknak szokási, és szer-tartási (Pécs, 1783)
XIV.§. A' Zsidók esküvésiről, és fogadásiról, és ama módról, mellyel azoktól fel szabadítatnak
író QfS C ö J301 jj Naámán Siruft el hagyta, és Giezit az EPscus szolgált meg. „ Szállotta. És, ha bűnös vagyok, a’ kárságos nehéz nya„ valya - törés , a* vér - folyás , a’ sebes guta üls'»a„ meg engem, és veszszek el tettemben, lelkemben^ „ és minden értékemben , és az Abrahám kebelibe „ soha te juthassak. És, ha vétkes vagyok: A’ Moyfes „ Törvénye, melly ő néki a’ Sinai hegyén adattatott, „ töröllyön el engem, és az egész szent írás, a’ melly ,, a’ Moyfésnek őt könyvében írva Vagyon, gyalázzon„ meg engem. És, ha ez az én Esküvésem nem igaz,’ ,, és nem igazságos ,töröllyön elegem az ADONAI, és ,, az ő Istenségének hatalma. ÁMEN. Leg inkább uttsonyodnak a’ Zsidók, az Isten nevének a’ Zidó nyelven való ki mondásától, az az: JEHOVA. Azért is, valahánykor a’ Bibliában erre a’ szóra akadnak, vagy más alkalmatossággal, mindenkor e’ helyet ADONAI Γ mondanak, a* mely szó amazzal ugyan egyértelmű, elhitetvén magokkal, hogy ha ki - mondanák az Istennek ama rettenetes nevét fEHOV A. Legottan az egész világ egybe omlana. Én mind azonáltal azt tartón, hogy sokkal jobban cselekednének, ha a* heába-Való , és hamis eskü vél ekiránt igy akadoznának, és nem az ilyen dolog eránt, a’ melly magában tisztességes, és Istenes, a* mi némis ez. Ki mondani tudni illik: az Ur Istennek ama nagy nevét JEHOVA, a’ mellynek ki szólása szent, és ditséretes dolog, csak ne légyen valami tsufságos megvetésből. Megcáfolja ezeknek esztelen velekedésöket a’ Római katekizmus, a) ezen szókkal: Tanítsa meg ( úgymond) a* Plébános a* Népet, hogy az Isten nevén, nem a) Dei, Priscep. c, 3. N. 4.