Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1858
1858-01-03 / 1. sz.
től) legalább 2" magasan essék s c) hogy mégis legalább egy tenyérnyire mélyebben essék a föld színétől. Ha már így az álló vessző el van metszve, akkor a készen levő nemes vesszőből oly vastagságot keresünk, mely a beojtandó vesszőhöz leginkább illik; azt a vastagabb végén eső alsó szem alatt 2 hüvelyknyire elvágjuk és 1V2" hosszú ékformára faragjuk oly formán, hogy széke (közepe) felé tömöttebb legyen az ék, a külső héja felé pedig élesebb , (de azért a vége is éles legyen) p. o. hogy ha a már megfaragott éket derékon elvágnák s azt valami lágy földre vagy viaszra nyomnak , annak ily formája legyen, mint e rajzon látható, t. i. (1) a ^^a!^^ székénél tömörebb (2 — 2) a külső hétélesebb. Ha a nemes vessző meg van ékezve s el van készítve, az álló vesszőt behasítjuk mint a gyümölcsfáknál, azután gondosan beletoljuk a hasítékba az éket akkér ahogy annak külső héja az álló vessző héjával tökéletesen összeegyezzék; b) hogy az ék vállai (felső bevágásainál) egészen leérjenek a levágott vessző lapjára és c) hogy az álló vessző meg ne hasadjon; míg jobb kézzel a nemes ág ékét a hasítékba toljuk, addig bal kezünk két ujjával a veszsző hasítékát némikép összeszorítjuk, hogy a szemig le ne hasadjon. Ha már ez megvan, akkor ajtó viaszszal bekent vászondarabbal csavarjuk körül a hasítékot, annak hiányában pedig csak egyszerű rongygyal s gyenge fonállal vagy hárss fűzfahéjjal, vagy ha az sincs, kákával. Midőn a vesszők be vannak ojtva, körül temetnek földdel; a földszinén levő részek pedig két szemen felül letemettetnek s így egy jó, nemes veszszőből 2 — 3 ajtó ágat is lehet nyerni. Időnyerés tekintetéből a megmetszést, a földdel való körülhányást azon munkás teheti, ki az új vesszőkhez vagyis a leendő tőkékhez karókat ver, mire nézve megjegyzendő, hogy ojtványhoz nagyobb biztosság végett mindig két karót kell ütni. Ha elegendő kézi erővel rendelkezhetünk, úgy ez elmondott módon egyszerre több sort veszünk átalakítás alá; mi sem igen sok költségbe sem időbe nem kerül s mégis legkönnyebben s legsikeresebben vezett czélhoz : mivel ez által módunkban áll annyi tőkét csinálni, mennyire szükségünk van; ezután ültetésre s pórolgatásra nincs szükség, mint ott, ahol akár sima akár gyökes vesszővel történik az ültetés. De e mellett igen hamar is fog teremni és pedig mivel a tőkék megifjodtak, a földforgatás s kevés trágya által bő táplálékhoz jutottak : az így átalakított szőlő igen bőven fog teremni. A legfőbb nyereség azonban az lesz, hogy a termés ekép még nemesebb lesz, mint az ültetett vessző által nemesített szőlőé, mivel az ojtás által a szőlő mindig korábban élövé s nemesebbé válik. c-g y A. s NÉZETEK BORAINK KEZELÉSÉRŐL KERESKEDELMI TEKINTETBEN. 1. Borászatunk terén most a legfontosabb napi kérdés: miként kell borainkat kezelni, hogy a külföld igényeinek megfeleljenek távolabbi szállításokra, kivált a tengeri útra és így a kereskedésre alkalmatosak legyenek ? És ez valóban fontos kérdés, mert ettől függ boraink illő ára és kerete. Ez mintegy conditio sinequa non-laborainkkal való kereskedésnek. A borászok legszűkebb körében e tárgy feletti nézetek majd annyifelé ágaznak, ahány tagja van a vitatkozó társaságnak. Elmondjam-e mindazon sajátszerű nézeteket, melyek e tárgyra vonatkozva annyifélekép nyilvánulnak; felemlítsem-e azon kevéssé nyomatékos vedveket, melyekkel minden külön nézet s külön elv támogatatuk ? Azt hiszem, erre nincs szükség, ez csak szószaporítás,, a t. olvasóra nézve úntattó, minden esetre pedig időpazarló lenne. Én tehát mindannak csak kivonatát szorítom össze e három pontban. 1. Azt mondják némelyek: Magyarország borainak talán a világon sincs párja, mit mindenik saját viszonyainál fogva ismert, vagy épen saját borainak magasztalásával támogat. Továbbá mondják, hogy minket nem kell a borkezelésre tanítani, mert miután már apáink is bortermesztők voltak, mi e téren nem vagyunk ujonczok, és hogy ha borainknak nincs ára, annak csak a kereskedés lehet oka, nem pedig mi magunk; mert boraink jók és annyira erősek, hogy ha a külföldi ember oly mértékben innék belőle áldomást mint mi, úgy bizonyosan földhöz ütné őt. 2. Mások ismét, kik, a szeszesítés barátai, azt mondják, hogy boraink jók, zamatosak, kellemetes szintiek s. a. t. csak a külföldi ízlésnek, s a külföldi szállításra gyengék, a tengeri útra alkalmatlanok, és igy szeszszel kell őket erősíteni, mesterséges szesz hozzáadással kell rajtok segíteni, s azzal erejöket a kellő fokra emelni. És már többen derüre-borúra kevernek is borokba szeszt, minek azután a jó zamat, (buquet) a pálinka szag a következése. 3. Némelyek, bárha kisebb számban, remény horgonyukat csak a franczia pinczemesterekben helyezik , s legfőbb óhajtásuk Francziaországból hozatni borkezelő egyént, aki az Ő csudarecipője szerint a jeles szegzárdi vagy egriből oly helyesen tudja a Burgundi-t s Bordeaux-ot készíteni, és a ki azután festés, szagosítás, erősítés s.a.t. által kelendővé tenné borainkat. Ha e nézetben tanulás utáni vágy rejlik, úgy ezt nem lehet annyira roszalni, mint némelyeknek a kétségbeeséssel határos egykedvűségeket, mely szerint azok azt hiszik , hogy, miután egy angol nyilatkozata szerint szeleink igen sűrűn vannak ültetve, pinczéink eltérnek a külföldi pinczéktől, de boraink kezelési módja is más mint a külföldé, hol épített kőkádakba tajkodják ki a szőlőlevét; csak akkor lehetne tehát boldogulnunk, ha szöleinket kivágatnánk s újra ritkábban ültetnénk ; ha pinczéink helyet egészen újakat építnénk, mire pedig miután képesek nem vagyunk, tehát tovább is csak a régi tespedő állapotban kell nyögnünk