Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1859
1859-02-13 / 7. sz.
56 velő napok által kicsalt különbféle gyomok irtása, mi egy fölületes kapálásból áll, itten hordásnak neveztetik. Teljesíttetik vagy a közönséges kapával, vagy ilyen fölületes kapálásra nyárban is használni szokott úgynevezett kaparóval, olyformán, hogy a munkás nem a sorok között halad, hanem a szőlő sora lába között marad el, s így dolgozik kapájával jobbra balra; ezen munka igen szapora, egy hold hordását két napszámos bevégzi. Midőn a szőlő fája jól felnyúlt, beáll a hegyszedés ideje, mert karó nem használtatván, a szőlő fája mintegy 2'A láb magasságra letöretik, ezt nyomban követi húzásnak nevezett kapálás, midőn a nyitáskor tőke nyakától jól kiszedett földnek egy része ahhoz visszahúzatik, s a nyitáskor sorok között éles szegletre felhalmozott föld egy kevéssé laposra kapáltatik. — Ezután békességben elvirágozván és megtisztulván a szőlő, felköttetik ujjnyi szélességűre hasgatott kukoriczafosztással, ezt tüstént követi a harmadik kapálás, mi rendszerint aratás előtt bevégeztetik. A szőlőfának újabban kinőtt helye és hónalja még egyszer szinte elszedetik, s ha esős idő jár, szükséges ez időtájban felnövekedni szokott paréjnak gyomlálása ; különben mindenesetre beáll augustus utolján az érés alá, vagyis negyedik kapálás, midőn a tőke nyakától a föld ismét kihúzatik. Ezen nyári három kapáláshoz igen egyenlő mennyiségű munka kívántatik, közönségesen egy hold szőlőt 4 — 5 napszámos bekapál. Augustus közepén áll be a babszüret, miáltal egy hold szőlőből középszámítással kap a gazda 5 — 6 kila babot. Hátra van még a szüret, mit itten minél előbb szeretnek végrehajtani, mindenki fél az esős, sáros szürettől, azért is rendszerint október elején beáll. Az eljárás következő : kisebb kiterjedésű szőleinkben borházak nem igen lévén, termését mindenki hazaviszi egy-, kétlovas, szamaras kocsin, vagy ökrös és lovas szekéren 4—25 akásig különböző nagyságú magas kádakban, ha száraz idő és jó út van , e mellett a szekeres marhájában és szekerében bízik, a kád mellé még egy vagy néha két hordót is tesz 5 — 6 akósat, melyek a kádban összetört szőlő mustjával megtöltetnek. Ily terhes szekérhez már szokás szerint megkívántatnak a marhákra a kolompok és csengetyűk. A borházba szállított szőlő vagy malom által megöröltetik, vagy lábbal kitapostatik, a fehérnek levő tüstént hordóba szűrve pinczébe vándorol, törkölye pedig kevés szivárgás után itteni szólás szerint kisutultatik (sajtoltatik) közönséges sajtó 3 — 4 putton törkölylyel telik meg, s ebből leszen egy szekrény törköly. A vörös vagy török szőlő megőrölve vagy megtaposva nyitott kádban marad, mig a forrás (erjedés) szüntével a fölemelkedett törköly alább szállani kezd. Némelyek a fölemelkedett törkölyt többször is leverik a borba, mások takaróul tekintvén bántatlanul hagyják, a törkölylyeli bánásmód ugyanaz, a mi fehérnél. Ezen szüretelési eljárás oly átalános, hogy ettől csak alig van kivétel, igen kevés gazda találkozván, ki utóbbi években a leszemezéssel és zárt kádban vagy hordóban erjedéssel kísérletet kezdett tenni. A fehér bor seprejéröl rendszerint tavaszkor húzatik le, a vörös pedig folyvást seprején marad; itt is kevés gazda lévén, ki borát, fehéret úgy mint vöröset évenkint többször lehúzza. Berecz Ferencz: Borászati kalendáriom. — Február. Az idő tavaszodik, tehát a szőlőmunkához kell készülni. Gondoskodni kell szőlőmetsző ollóról, mert tagadhatatlan, hogy azzal szaporábban és biztosabban lehet metszeni, ezáltal nemcsak költséget kímél a gazda, de bővebb termésre is számolhat, miután a veszszőt meg nem hasogatja, s így a hasadékon beszivárgó nedvesség vagy hideg a közeleső szemeket meg nem vakítja. Száraz s meleg oldalakba, hol a szőlő befedve nem volt, a metszést lassan el lehet kezdeni; hol pedig a szőlők fedettek, ily melegebb oldalakba, ha a föld nedvessége ezt engedi, a nyitást is el lehet kezdeni. Szerkesztői levelek. — Ónossy M. úrnak Ivlopédián. Csak néhány szám liijával 5 frton. A „Szőlészeti s Borászati Közlemények" 6 füzetben, bekötve s postán elküldve 4 frtért kaphatók. — Bosnyák K. úrnak. Üvegeket megrendeltem. Becsületes dugókat itt nem lehet kapni, hanem e napokban készülök Bécsbe, hol bizonyosan kaphatok kedvem szerint valókat. Az Aradi útról s a többiről magány levélben. — Páy István úrnak Posonyba. Csak 9 legutóbbi levelét kaptuk. Az elmaradt számot kiadó hivatalunk már Megküldötte. — Fülöp Károly úrnak M.-N.-Sallóban, mindenesetre számolhat. — Fáy Ignácz úrnak Pomázra. Küldjük lapjait. — Andrássy István úrnak Károly-Fehérvárra. Most másodszor küldjük lapjait, s a vesszőket is elküldjük. Az 1859-ik „Borászati Lapok" 3-ik és 4-ik hasábjaiban előforduló sajtóhibák kijavítása. A 3-ik számban, 18-ik oldal 1-ső hasábon, fölülről 4-ik sor: árnyékban hely. olv. árokban. Ugyanez oldal 1-sö hasábon, fölülről 32-ik sor : kinyálkázás hely. olv. lenyálkázás. Ismét ez oldal 1-ső hasábon, alulról 21-ik sor : nyálkázás hely. olv. renyálkázás. — A 4-ik számban, 25-ik oldal 1-sö hasábon, alulról 30-ik sor: ennyihez hely. olv. ennyiben. Ugyanott, és azon sorban: czélszerünek hely. olv. czélszerünek. Ugyanez oldal 1-ső hasábon, alulról 10 sor: tenyészetet hely. olv. tengerészetet. Ugyanez oldal 2-ik hasábon, alulról 1-ső sor: szikkasztó hely. olv. tikkasztó. Hgf. Lapjainkra még folyvást elfogadunk előfizetéseket, a lap homlokán olvasható feltételek mellett. TARTALOM. Borkereskedés. Gyürky A. — A szőlő ellenségei. Hudacskó György. — Első tavaszi munkák a szőlőben. — Pótlék a rizling termékenységére nézve. — Vidéki levelek: Gömörmegye-Sőreg, Nagyvárad. — Vegyes hírek. — Társulati működések. — Borüzlet. Külföldi borászati hírek — Tárcza: Irodalom. — Jelentés az erdélyi Gazdasági-egylet borászati bizottmányának szilágyi körútjáról okt. 18—30-án (Folytatás.) — Gyöngyösvidéki szőlőmivelés. Berecz Ferencz. — Borászati kalendárium. Februárius. — Szerkesztői levelek. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos : GYÜRKY ANTAL. Nyomatott Emich Gusztáv nyomdájában Pesten , Barátok tere 7. sz.