Borászati Lapok – 6. évfolyam – 1879.
1879-10-10 / 19. sz
Budapest, 1879. október 10. 19. szám, VI. évfolyam. Megjelennek minden hó 10-én és 25-én. HIRDETÉSI 13I.T l-l 1-3 1— 6 ri—1211—18(1—24 szeri hirdetéskor frt |kr frt | Krjfrt jkr frt lkr|frt |kr frt |kz 18/,fi lap 14 — 36i— 70 — 120i—1160:— 200-r »i 7 — 181— 36-60—1 80 — 100-4/,« »i 3130 9;— 17,50 30- 40-60 — Vu 1 76 4 25 8 75 15]—! 2o!— 251-VM » — |»U 4j50 440 7|6üj i0 — 12|6( Minden hirdotísért 30 kr. bélye^dij. Előfizetési dij: Egész évre 3 frt, mely egyszerre fizetendő. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Szerkesztő: Molnár István , a budai vinczellérképezde igazgatója, Budapest, vizivárott kihez a kéziratok, tudósítások , s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések, ezek díjai és a reclamatiók intézendők. A phylloxera terjed hazánkban. Sokan azon reményben ringatták magukat, hogy e veszélyes rovar Pancsován marad izolálva s a többi borvidékek meg lesznek kimérve e kellemetlen s veszélyes vendégtől. — Némileg jogositott is volt e hit, miután 1815 óta Pancsován kivül sehol sem constatáltatott annak jelenléte. — Ma fájdalom! azon hirrel kell lapunknak meglepni. olvasóinkat, hogy a phylloxera Erdélyt, Érmelléket, Szabolcsmegyét s a Kassa vidékét fenyegeti, miután Peéren Szilágymegyében dr. Serly Ödön szőlejében s annak környékén, 26 holdat tett tönkre s ezenkivül kisebb területeken Kassán Matthiásznál, Nagy-Károlyban és Szathmárt is constatáltatott annak jelenléte. — S ki tudja megmondani hol fog még találtatni, miután dr. Serly sokaknak adott el venyigét; másrészt ő venyigéit Kassán Mathiásznál szerezte be, honnét pedig igen sokan vettek már venyigéket az ujabb fajokból. Volt ugyan olyan egyén Peéren, ki azt gondolta, hogy a budai orsz. szőlőiskolából hozatott a phylloxera venyigékkel; de ez épen oly részakaratú, mint alaptalan ráfogás, miután a budai intézet 1868. év óta nem hozatott külföldről venyigét; szőlőiskolája 1870-ben megvizsgáltatott s phylloxeramentesnek találtatott; azóta több mint ezeren kaptak tőlünk venyigét; de valamint nálunk ma sincsen phylloxera, úgy megrendelőink sem kaptak. S ha mégis volt néhány új szőlőfajunk, melyek a régi catalogusban benn nem foglaltattak, mint pl. Vinczellérképezdei ropogós, Szapáry kecskecsecsü stb. ugy ezek saját honi fajaink után állittattak elő telepünkön, nem pedig exportálás utján. De nem igy volt ez mindenütt! Voltak kik haszonlesésből még a legutóbbi évben is hozzattak Angol-és Francziaországból uj meg uj fajokat s azokat itthon méregdrágán terjesztették. — Én budapesti szakkörökben nem egyszer fejeztem ki csodálkozásomat a felett, hogy hogyan lehet pl. Matthiász úrnak s több más kisebb iskolatulajdonosnak évenkint annyi uj fajtája, holott külföldről a behozatal el van zárva. — Most már sajnos,—az ország kárára— meg van fejtve a talány. — Ugy hiszem, nincsen intelligens szőlőbirtokos, ki Mathiász vagy közvetve egyébb szőlőiskolákból vennyigét ne vásárolt volna s igy feltehető, hogy alig lesz vidék hol a phylloxera fel nem fog lépni. S mi lesz ennek következménye. Egy évszázad alatt mi is kivághatjuk tőkéinket, le kell mondanunk a bortermelésről. A magas kormány amint a veszélyről értesitve lőn, az inficiált községekre teljes zárt rendelt el s a legelső szakértőkből enquetet hitt össze, melynek üléséről a következőket hozhatjuk. olvasóink tudomására. A phylloxera enquête 7-én d. u. 5 órakor nyittatott meg a földmivelési minisztérium elnöki osztályában. A kormány részéről jelen volt Kenessey Kálmán oszt. tanácsos, Máday Izidor titkár, Lederer Sándor fogalmazó. Ezenkívül Miklós Gyula kormánybiztos, Emich Gusztáv, Cserháti Sándor m.-óvári akad. tanár, Kvassay Jenő kultúrmérnök, Bartha Vincze, Klein Gyula műegyetemi tanárok, Pazlavszky József tanár, Molnár István, Kerntler Ferencz, Wagner Jenő, Friedvalszky János múzeumi őr.