Borászati Lapok – 37. évfolyam – 1905. 27-52. sz.

1905-07-02 / 27. sz.

24. SZÁM 37. ÉVFOLYAM: ezernél több ojtvány az országban előforduló különböző szokásos fajtákból van, az affinitás kérdése nemcsak beható tanulmány tárgyát képezi, hanem összehasonlító kísérletek történ­nek is ojtott és nem ojtott fajtákkal, azonban még jó pár évre lesz szükség, míg ezt a kér­dést végérvényesen megoldjuk. Terméseink fokozása. Irta: Gyebnár Antal. Halászi, június 29-én. A MSzOE­ igazgatósága át van hatva attól a tudattól, hogy rekonstruált szőleink a 4—8 hektós átlagtermés és az annyira nyomott s ingadozó borárak mellett nem állhatják meg helyöket modern szőlőgazda­ságunk keretén belül és azért indíttatva érezte magát egy, minden tekintetben megfelelő pálya­nyertes mű megírására serkenteni szakembe­reinket bortermelésünk fokozása érdekében. Az eredmény, melyet czéljául tűzött ki, úgy látszik (legalább egyelőre) nem érte el, de azért letagadhatlan tény, hogy rekonstruált szőlésze­tünk háztartásának egyik és fő sarkpontját képezi a felvetett théma, miért is okvetlenül szükséges annak közelebbről való megvilá­gítása. Visszapillantva azon emberfeletti küz­delemre, mely a filloxéra pusztítását az újra­telepítéssel csaknem nyomon követte, önként érthetővé válik azon — majdnem általánossá vált — feljajdulás, hogy az amerikai ojtványok­kal való telepítés igen sok helyen nem váltotta be a beléhelyezett bizalmat. Több mint más­fél évtizedes lankadatlan szorgalom, vele kap­csolatos elméleti és gyakorlati tapasztalat, összehasonlító kísérletek sorozata adja most is a tollat a kezembe, hogy a még mindig této­vázó, ingadozó s az ojtványkultúra iránt bizalmatlankodó közönségnek némi szolgálatot tegyek már annyival is inkább, mert a terme­lés mikénti fokozásának kérdése még mindig parlagon heverő dűlője szakirodalmunknak. Más kárán tanul az okos, mondja egy magyar közmondás. És ha ez valaha igaz volt, vagy valakire ráillet, legjobban mi ránk szőlő­termelőkre illik. Az első hibát rendszerint ott követik el szőlősgazdáink, hogy nem igyekeznek ültetés előtt talajukat megjavítani. A már előbb ki­használt édes talajnak a folytonos lekopás, lefolyás következtében nincs kellő vastag termő rétege, mely a rigolozás következtében alulra kerülvén, biztosítaná az ültetvény életfeltéte­leit. Erőnkhöz képest inkább kisebb területet vegyünk egyszere munkába, amelyet aztán előre jó vastagon, esetleg megismételve kitrágyázunk, minél többször és minél mélyebb megmunká­lásban részesítünk. Ezt nevezzük alaptrágyázás­nak, minek reánk nézve még megvan az a figyelmet érdemlő előnye is, hogy az ülte­tést követő második, harmadik évben nem teszi szükségessé a trágyázás megejtését, mi már sokkal nehézkesebb, költségesebb és még­sem oly háládatos munka, mert alig jut el trá­gyánk egy része rendeltetési helyére. Ugyanis ennek egy része és pedig a legértékesebb, az illékony részek tovaillannak, más része a ver­gődő gyom által használódik fel. Ha trágyánk nincs, vagy a kiszállítása nehézségekbe, akadályokba ütköznék, bátran és a biztos eredmény tudatában fordulhatunk a zöldtrágyázáshoz, de már itt egy évvel kell hogy hosszabbra nyúljon alapvető munkánk. A zöld­trágyázáshoz a talaj természetéhez és viszonyai­hoz képest alkalmazhatunk bükkönyféléket, akár őszit, akár tavaszit, takarmányborsót, komó­csint, muhart, kölest és soványabb magaslato­kon csillagfürtöt, babot, felváltva évenként 2—3 sorban és akként, hogy a­hányszor leszánt­juk a már kifejlett zöldtrágyát, mindannyiszor mélyebb és mélyebbre végezzük, hogy minél mélyebb termőréteget készítsünk a rigolozást megelőzőleg. Vetőmag gyanánt nem kívánatos feltétlenül elsőrendű minőségű mag vetése, csak a rendes mennyiségnél némileg több adandó, a netáni hiányos csiraképesség ellensúlyozása czéljából. Jobb tenyészet eléréséért tanácsos a műtrágyafélélc alkalmazása is, őszinél a szuperfoszfátok, tavaszinál a chilisalétrom, mert a zöldtrágyázásnak fő czélja a nitrogéngyűjtés, melyre a növény annál képesebb, minél bujább a tenyészet. A zöldtrágyának kellő időben és megfelelő alászántása által az amúgy igen illé­kony nitrogén nagyban lekötődik, mit a sovány talaj nagy előszeretettel vesz föl és készenlét­ben tartja, teljesen feloldva és azonnal fel­vehető állapotban, mi egyébiránt megbecsülhet­len tápalkatrésze újonnan ültetett szőlőnövény­zetünknek. Ehhez hozzájárul még az a körülmény, hogy a gyakori megmunkálás következtében talajunk az ültetvényre káros parazitáktól meg­tisztul, s ugyancsak egyéb káros korhadó anya­goktól is, mitől a gyökérpenész, ez az alig ismert, bár erősen elterjedt betegség szokott gyakorta fellépni. A talaj lazává válik, miáltal ültetvényünknek, aminthogy elég vastag termő­réteget készítettünk, állandó, erős tenyészete biztosíttatik. A parlagtörést okvetlenül már ősszel kell megejtenünk, hogy a téli fagy annál könnyebben lazíthassa fel az összeálló és gyomgyökerektől összetartott talajfelszínt. Ezen alkalommal minden oda nem való tárgy, legyen az kivonült gyümölcsfa, vagy cserje, bokor és ami hamar át nem megy a korhadási folyamaton, teljesen eltávolítandó, nehogy a következő tavasszal kívánatos mélyebb meg­munkálás megejtésénél akadályozva legyünk. Ha áll istállótrágya rendelkezésünkre, már a föld az előző tél folyamán jól és alaposan megtrágyázandó, felszántás után tavaszi bük­könynyel bevetendő és annak letarolása után nyomban és jó mélyen felszántandó, jól meg­fogásolandó és még az ősz beálltáig megismét­lendő, s a lehető legmélyebbre fokozandó a szán­tás. Ha ezt keresztülvihetjük, a k­övet­kező évad­ban a rigolozást foganatosíthatjuk, ha azonban nem rendelkezünk istállótrágyával, a már fenti eljárást el ne mulaszszuk, mert könnyelmű­ségünk hamar, de biztosan megboszulhatja magát. Végül felemlítem azt, hogy meszes tala­joknál háládatos eljárás még az is, ha a trá­ 480 1905. június hó 11. gyárással vagy alászántással kapcsolatban porrá zúzott vasgabiczot is alkalmazunk a jelentkező mész arányához képest. Ezen eljárásunk ered­ményeként elérjük azt, hogy a feltalajban előre lerakódott vasszulfát a rigolozás következtében alulra kerülvén, igen nagy ellentállást fog az amúgy rettegett halványkórral szemben nyúj­tani és ha némileg érzékenyebb alanyfajok ke­rülnének is ily nagyobb mésztartalmú pontokra, már előre biztosítottuk csemeténknek életfelté­teleit ezen eshetőséggel szemben is.­*) Egyszóval mindenképen azon legyünk, hogy mielőtt a telepítéshez hozzáfognánk, tala­junkat oly állapotba hozzuk, mely a szőlőtőkék erőteljes fejlődését és így termőképességüket is biztosítja. A kazeinderítés jelentősége a gyakorlat szempontjából. Budapest, jan. 29. A kazein, ez az újabban sűrűn forgalomba hozott derítőszer aránylag igen nagy mérték­ben hívta fel magára a figyelmet. Azért német borászati szakemberek egész sorát a kísérletek­nek ejtették meg és most már kívánatos volna, ha a gyakorlati emberek is hozzászólnának a kérdéshez és tapasztalataik alapján közölnék a nyilvánossággal, hogy mily jelentőséget tulajdo­nítsunk a kazeinnak a gyakorlat szempontjából. A kérdés tudományos oldalát már több ízben világítottuk meg. Tejet már régóta szoktunk megbarnult borok derítésére használni és az eredmények, amiket e szerrel elértünk, mindenkor aránylag kedvezők voltak. A tej derítő alkatrészei a tűró­anyag, vagyis a kazein és a tejalbumm. Az utóbbi a bor csersavával oldhatatlan vegyületté áll össze, amely kiválik és a borban lebegő részecskéket szintén lecsapja. A tejben oldott, illetőleg rendkívül tágan szétoszlott kazeint a bor savai kicsapják. Minthogy azonban a tej csak 0'4°/o albumint és 3'5°/o kazeint tartalmaz, azért az albumin hatása természetszerűleg nagyon csekély és a derítő hatást úgyszólván kizárólag a kazein javára kell írnnunk. A tej többi alkatrésze és keveréke, mint a víz, zsír, tejc­ukor, tejsav, sók. A tejhez mindenkor tapadó istállópiszok és a baktériumok sokasága persze nem kívánatos részei a tejnek a derítés szempontjából. Azért is szokás gyakran a tiszta tej he­lyett tejtúrót használni, mely a kiválasztott ka­zeint képviseli. Tejsavval, borsavval vagy cse­kély mennyiségű egyéb savval ugyanis az oldott kazein kiválasztható. E­közben azonban sókat, különösen mészsókat és kevés zsírt is magával ragad. (Lefölözött vagy úgynevezett sovány tej *) Arról, hogy a vasgaliczczal való alaptrágyázás a klorózis fellépését akadályozná, még eddig nem hal­lottunk. Ehhez véleményünk szerint igen nagy mennyi­ségű vasgaliczra volna szükség, ami a forgatás költsé­geit lényegesen fokozná és tartós hatása úgy sem le­hetne. Akkor sokkal czélszerűbb oly talajba, hol a mész az alany életben maradását veszélyezteti, vagy hazai szőlőt ültetni szénkénegezés alá, vagy pedig valami oly amerikai korcsot alkalmazni, mely a meszet elbirja. A szerk.­ ­S­aa0B0BBBBBB0B1BBBBBBBffl0BaaSHBHBaHBBBHBHBHDBaBaaBHI ojtópamutot, ajtókéseket legjobb minőségben és legolcsóbban szállít: OJTÓSZALAGOT 9 SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST VI., ANDRÁSSY­ ÚT 2. , BT Árajánlattal, mintáival ingyen, szolgálod.

Next