Borászati Lapok – 37. évfolyam – 1905. 27-52. sz.

1905-07-02 / 27. sz.

24. SZÁM 37. ÉVFOLYAM. is még mintegy 12% zsírt tartalmaz.) A tejtúró tehát nem tiszta kazein. Ezzel szemben az ujabb időben nagy tö­megben forgalomba hozott kereskedelmi kazein­preparátum teljesen tiszta kazeinnak tekinthető. Szabadalmazva van és így megbízható. Előállí­tási módja olyan, hogy feltétlenül vegyileg tiszta kazeinnal van dolgunk, amely igen állékony, fehér, voluminózus, szag- és ízmen­tes por alakjában kapható. Ez a kereskedelmi kazein tehát az elmondottak után ideálisan megfelelhet az új bortörvény (a németről van szó) kívánalmainak, mert semmilyen idegen anyagokat nem hoz a borba és maga is végül teljesen kiválasztatik a borból. A pinczetechnika szempontjából is kifogástalan, mert a bort ke­vésbbé vagy egyáltalában nem támadja meg. Windisch és Röttgen beható kísérletei, hogy a kazein mennyire befolyásolja a bor összetételét, szintén a mellett szólanak, hogy a kazeint bíz­vást használhatjuk. Ha a kazein-preparátumot derítés czéljaira akarjuk használni, akkor a fehér, voluminózus port először vízben kell feloldani, még­pedig 10—15-szörös vízmennyiségben. Ha nem készí­tünk túlságos konc­entrált oldatot, akkor a ké­sőbbi csapadék pelyhesebb és nagyobb és a hatás kedvezőbb. A kazein kezdetben kissé cso­mósan sűrűsödik össze, azután lassan felolvad és a folyadékot tej­szerűvé teszi. Ezt a kazein­oldatot állandó, erős keverés közben a borhoz öntjük. Az oldott kazeint most a bor savai rögtön kiválasztják és pelyhes, terjedelmes csapadék alakjában jelentkezik, amely a meg­barnult bor barna színanyagait rendkívül erő­sen magához vonja és így ennek a vörös­barna bornak ismét visszaadja világos színét. Hogy ez a kazeincsapadék minél bensőbben érintkezzék a borral, tanácsos többször föl­kavarni. Eredményes derítéshez erősen meg­barnult boroknál 25—40 gramm szükséges hektoliterenként és kevésbbé megbarnult borok­nál 15—25 gramm hektoliterenként. Czélszerű azonban minden egyes esetben előbb kisebb előkísérleteket különböző kazeinmennyiséggel végezni, ami könnyű dolog, hogy a derítőszer helyes arányát megállapíthassuk. Miként a fehér boroknál, megbarnult vörös boroknál is czél­szerűen alkalmazható a kazeinderítés. Ezeket a borokat azután legjobb erős színű déli borok­kal házasítani. A kazein száraz formában is alkalmaz­ható, illetőleg egyenesen a borhoz adjuk, anél­kül, hogy előbb vízben feloldanak. Akkor szin­tén rögtön kicsapódik. A német vizsgálatok szerint azonban nem finom pehelyszerű, terje­delmes csapadékot, hanem csomós, többé-kevésbbé összeálló csapadékot képez, amelynek felülete sok-kcal csekélyebb és amely ennélfogva a barna szín­anyagoknak sokkal kisebb mennyiségét képes csak magához szívni. Az elszíntelenítésnél nyil­vánvalóan csak felületi vonzásról van szó, ez könnyen megfigyelhető. Ha már most a „szára­zon" alkalmazott kazein hatása sokkal kisebb, mint e szer vizes oldatának, akkor az elsőből természetesen hasonlíthatlanul többet kell venni, mint ha az utóbbi eljárást választjuk. Egy hekto­liter vízben feloldott 20—25 gramm kazein oly elszinterem­tőleg hat, mint mintegy 150 gramm, amit egyenesen a borba n­oztunk. A német tapasztalatok szerint tehát előbbre teendő a vizes oldat a száraz vagy egyenes alkalmazásnak, különösen ha­­ tekintetbe veszszük, hogy a kérdéses víztömeg nem számít és ez az eljárás is elismert pinczekezelési eljárások­hoz számítandó. A kazein-derítés folytán azon­ban a bor sohasem lesz oly tükörtiszta, mint kívánatos volna, hanem többnyire könnyű fátyolt hagy hátra. Minthogy azonfelül gyakran még hátrányos barna oxidác­iós anyagok kivá­lasztása is történik, ajánlatos a bort kissé erősebben kénezett hordóba fejteni és még vizahólyaggal deríteni, amikor is kellően fényes lesz. Azonban nemcsak a kazein szolgáltat ha­tásos derítőszert, ha megbarnult borokat szín­teleníteni akarunk. A vizahólyag is tekintetbe jöhet, általában azonban nem hat biztosan. Annál jobbnak bizonyul a zselatin. Az is erősen vonza a barna színanyagokat, de csak akkor csapódik ki, amikor a bor csersavával oldha­tatlan vegyületet alkot, amely a barna szín­anyagokat lerántja. Hatása tehát bizonyos cser­anyagmennyiségek jelenlétéhez van kötve, amely azonban sok német fehér bornál hiányzik, úgy, hogy ezekhez előbb tannint kell adni. Hogy pedig megakadályozzuk azt, nehogy túl nagy mennyiségű csersav és tannin adagoltassék a borhoz, amelyek azt könyen keménynyé, fanyarrá tehetik, előzetes kísérletek — a szükséges csersavmennyiségek megállapítására — majdnem elengedhetlenek. Ez a munka azonban körülményes és időrabló és gyak­ran laboratóriumban kell végezni. Egyszerű és kényelmes keresztülvitelére való tekintettel tehát a kazeinderítést előnyben részesíthet­jük a zselatinderítéssel szemben. A kazein­derítés hatása a barna boroknál és oly biztos és átható és kivitelénél nem kell körülményes és időrabló előzetes kísérleteket végezni. Ezekben megjelöltük a gyakorlat szem­pontjából legfontosabb momentumokat. Most még csak röviden össze akarjuk foglalni a vezető eszmét. Mondhatjuk, hogy a kereskedelmi kazein jó szer megbarnult és eires színű borok derítésére. Azonban ebben rejlik egyúttal a kazein egyedüli és kétségtelen főjelentősége. Minden egyéb esetben valamely más, rég bevált derítőszer pótolhatja és kiszoríthatja, különösen a vizahólyag, amely nemcsak sokszor használható, hanem azonfelül még a bornak fényt és külcsint is ad. méhtenyésztés? Ajánlatos-e a méhészkedés a szőlőben, vagy nem? Annyi mellette és ellene véleményt hallok, hogy igen nagy érdeklődéssel várom nagybecsű véleményüket, amely szives közlésük és útba­igazításukért igaz köszönetet mondok. Szeged. K. V. 61. kérdés. Ribizkebort hogyan kell ké­szíteni? Miképen kell kezelni megtorlás előtt és után ? Jobb-e, ha az ember bizonyos mennyiségű szőlőt is kever hozzá s ha igen, melyik fajta a legajánlatosabb? Gyula, K. F. 62. kérdés. Mikor kell a télire való szőlőt szedni? Téli tartásra való szőlőt, ha a szőlőtőről leszedni akarjuk, nem baj-e, ha ezt akkor tesszük, amikor a szőlő már túlérett? A leszedést pedig a nap mely szakában aján­latosabb teljesíteni? Gyula, K. F. , 63. kérdés. Hány hektoliter bor élvezi a házifogyasztás kedvezményét? Ha valamely szőlőtulajdonos termelt borának egy részét házifogyasztásképen kívánja elhasználni, hány hektoliter lehet azon mennyiség, amelyre ő a házifogyasztást megillető kedvezményre igényt tarthat ? Gyula, K. F. 64. kérdés. Hogyan kell a csemegeszőlőt szállítani? Szomszéd faluba, tengelyen való szállításnál miképen óvható meg a szőlő attól, hogy össze ne törődjék ? Mibe és hogyan rakva ajánlatos a szőlőnek a szállítás ideje alatti elhelyezése ? Gyula. K. F. 65. kérdés. Darazsak ellen hogyan véde­kezzünk? Van-e valamely mód, amely szerint a szőlőben a darazsak kártételei ellen véde­kezni lehessen? Tavai igen sok kárt okoztak a darazsak azáltal, hogy a tőkében levő érett fürtöket kikezdték s nemcsak a darazsak pusz­títottak, hanem a már kikezdett szemeket a méhek is ellepték. S hogy nagyobb kártól meg­menekedjek, kénytelen voltam szőlőmet idő előtt leszüretelni. (!) Gyula. K. F. 66. kérdés. A szőlőcsősz hordhat-e fegy­vert? Ha egy községben, a házhoz tartozó szőlőskertben csőszt fogad fel a tulajdonos, van-e ezen csősznek joga fegyver használatára ? Agyon­lőheti-e a kert­kerítésen átjövő káborgó kutyákat anélkül, hogy emiatt a kutya gazdája által jogosan felelősségre vonható lenne? Gyula. K. F. 500 KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy Géza. Kérdések. 60. kérdés. Szőlő közelében ajánlatos-e méhest berendezni? Homoki szőlőtelepen, melynek közvetlen környéke akáczfában és egyéb méhlegelőben bővelkedik, ártalmára lehet-e a szőlőnek egy 50—100 családot foglaló 1905. junius hó 11. IRODALOM. Baromfitenyésztés, mely felöleli és rész­letesen tárgyalja a hazai és külföldi baromfifajtá­kat, tenyésztési eljárásokat, az értékesítést és a baromfibetegségek orvoslását. Kézikönyv a nép részére és tankönyv a tanuló ifjúság szá­mára, irta Hreblay Emil, állattenyésztési m. kir. felügyelő. Szerzőnek majdnem évenként jelenik meg egy újabb munkája, melyek mind a szár­nyas udvar tudnivalóit kívánják népszerűsíteni. Ki szántott sertéstrágya a legolcsóbb és legkitűnőbb szőlőtrágya. Az állami és gazdasági tanintézeti szőlőtelepeken tett összehasonlító trágyázási­ kísérletek alapján rendkívül előnyösnek bizonyult. ========== A cs. és kir. udvari szőlőgazdaságokban és a legkiválóbb szőlőbirtokokon általánosan bevezettetett. Árajánlattal és felvilágosítással szolgál. Budapest-Kőbányai trágyaszáritógyár Budapest, IX. ker., Üllői­ út 21. szá m.

Next