Borászati Lapok – 61. évfolyam – 1929.

1929-03-02 / 9. sz.

LXI. évfolyam, 9. szám. Budapest, 1929. március 2. LAPOK : Előfizetési dijak: Egész évre 26 pengő Félévre ... 18 Negyedévre 7 „ Egy hóra 2*50 „ ÉV Külföldre való elfifize­tésnél az előfizetési díj 25 oftzámnal magasabb. Egyes lappéldány ára 50 fillér. SZŐLŐMITELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP Gyümölcs- és Gyümölcsszeszipari Közlöny. A „FRUCTITS" a g­yümölcsértékesítő és szeszfőzőszövet­kezetek központja, mint szövetkezet­nek hivatalos lapja. Megjelenik minden szombaton. Segédszerkesztő: SZEGE BÁLINT. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. BArtOSS ENDRE. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllffi­ út 25. (Köztelek) SÜRGÖNYCÍM : BORLAPOK BUDAPEST M. kft. postatakarékpénztár­ csekkszámla 26,944. szám. Telefonszám: 867 0 01. A borkiállítás és borkóstoló kilátásai. Budapest, március 1. Az Országos Mezőgazdasági ki­állítással kapcsolatban a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete borkóstolóval egybekötött borki­állítást rendez, melyre már eddig körülbelül 100 féle termelői bort jelentettek. A borkóstoló előrelát­hatólag a kiállítás élelmiszer­ A szőlőmunkáltatás válsága. Írta: Forrai Ödön, a Surányi gazdaság intézője. Szigetmonostor, febr. 25. Még vastagon fedi a hólepel a szőlőket, a tőkék jótékony pihenéssel alusznak, de közeleg már az ébredést hozó tavasz, vele hozva ismét uj remények, vagy ne adj Isten, uj csalódások beteljesülését. A szőlősgazdák sora megritkult ismét az el­múlt évben. Sokan vették fel ismét az utolsó bankkölcsönt végső próbálkozásként, tisztes­séges megélhetési szándékból a szőlőjük meg­munkáltatására, de mindhiába, szándékuk egyen­értékűvé vált a toulettasztal szerencsekeresőinek sorsával, jött a tavaszi fagy és leszüretelte a termést, a visszafizetési lehetőséget. Ha meg is hagyott valamit a fagy, méltó segítőtársa akadt a váratlanul bekövetkezett gazdasági krízisben, amely lehetetlenné tette­ a kisebb-nagyobb bor­termések értékesítését. Kezdve Trianonon, foly­tatva elodázhatatlanná vált kormányintézkedések csarnokában fog elhelyezést ta­lálni. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítás rendező­sége a jelentkezés határidejét megh­ossabbította folyó hó 9-ig. Ezután már végleg lezárja a je­lentkezést, hiányán, termelési és értékesítési lehetőségeken­ minden-minden összeesküdött a gazdák és hatvá­nyozott mértékben a szőlősgazdák ellen. A válság most már nem fenyeget, a válság itt van. Ha az ezernyi okot akarnám felsorolni, csak mindenki által ismert ismétlésekbe kellene bocsátkoznom, no meg mindezeket e lapok is állandóan felszínen tartják, ki kell azonban térnem egy felületes látszatra, talán mellékes­nek látszó okra, amellyel való foglalkozás még hozzá kényes is, de véleményem szerint kiha­tása nem kis mértékben jelentékeny a szőlő­gazdálkodás válságba jutásánál. Ez a körül­mény pedig a munkáltatási lehetőségekben be­állott változás, közelebbről a mezőgazdasági munkások munkateljesítményének hihetetlen mér­tékű leromlása. Ez azonban nem minden, mert csökken a teljesítmény, emelkedik a munka­bér. Logikus, nemde ? A munkabérek emelkedése az elmúlt két év folyamán körülbelül 10—10%-os volt, ez idén jött a hatalmas gabona- és bérkrach, mi tör­tént erre? A gabonabér már nem értékmérő valuta a munkásbérszerződéseknél, gabonabérre már nem hajlandók a munkások szerződni, tehát vissza kellett térni a pénzfizetéses egyezségekre. Az emelkedés a tavalyi bérekkel szemben közel 20%-os „pénzvalutában". Eszerint a bevételi lehetőségek (!) csökkenésével egyenes arányban nőnek a kiadási kötelezettségek. Hangsúly szem­pontjából ismételnem kell a „lehetőség" és „kötelezettség" szavakat, amely szavak közti értékkülönbség mérésére még nem találtak ki semmiféle valutát sem. Nagyon súlyos dolgok ezek, de továbbmenve, nem túlzok, ha érték­mérő valuta keresése közben még ahhoz a megállapításhoz kell eljutnom, hogy a munka­bér százalékemelkedésének teljesen megfelelő százalékösszegben volna kifejezhető a munka­teljesítmény csökkenése évről-évre. Hogy ez mit jelent gazdaság üzemköltségnövekedési szem­pontból, mindenki könnyen kiszámíthatja. (Csak halkan, befelé magamtól merem megkérdezni, hány százalékkal kellene a bevételi „lehetőség­nek" emelkednie, hogy erre és még sok minden egyébre fedezetül szolgáljon . . .) A gazda kénytelen belenyugodni az évről­évre ismétlődő béremelésekbe. Jönnek a munkás­érvek, drágul a posztó, drágul a csizma, esik a gabona, drágul a liszt, igen, de most már hova és meddig ? Tapasztal-e a gazda ezzel szemben a munkásrészről jóindulatot, odaadóbb munkát, tudja-e vajjon a szőlőgazdaságok munkásnépe, hogy a kenyéradó gazdája a mai gazdasági viszonyok mellett lassú vagy gyorsabb, de biz­tos léptekkel halad a tönk szélére? Igaz, hon­nan is tudja ezt, de nem-e történnek vágjon mulasztások az irányban, hogy illetékes és el­fogulatlan helyről ezt a munkássággal meg­értessék ? A munkásnak igenis tudnia kell, hogy a munkáltató jóléte a munkásé is, és viszont. Ma már a legtöbb helyen a nagyobb szőlő­ ^ár sz­w sít V ^m/fwi/tf Gfsiás* űi valamin­t az összes, hazánkban Jj6FlQlful8rl A JXiparin 4jtl€iil bevált arany fajú oltványok, továbbá gyökeres és sima aranyvesszők legjobb és legrégibb beszerzési forrása a: 8585 Seielli szőlőterepen vezetősége, Villány kérjen mielőbb árjegyzéket és árajánlatot! bad-kreuznachi szőlőgazdasági gépgyár gyártáskülönlegessége : a szőlőművelésben a­ korszakot teremtő, kis- és nagybirtokosnak egyaránt nélkülözhetetlen, az olcsóbb- és többtermelésnek hatalmas eszközei. Világszabadalom. Legnagyobb kitüntetések. Ve­sérképviselő: Zsóránd Hlemér9 Budapest, Felsőerdősor 3. Saját érdekében kérjen ajánlatot. 9087 Kedvező fizetésfeltételek: ittai számunk 10 p­ssal. E szám ára 50 fillér

Next