Borászati Lapok – 62. évfolyam – 1930.
1930-01-04 / 1. sz.
1. SZÁM: 62-IK ÉVFOLYAM. Az Alföldi Mezőgazdasági Intézet a folyó évben Fráter Zoltán szatymazi szőlőgazdaságában állított be kísérletet. A kísérlet 120 négyszögöles parcellákon végeztetett, háromszori megismétléssel. A talaj sárga futóhomok, amely 1927-ben kapott utoljára istállótrágyát. A műtrágyák kiszórása január hóban a bekapált szőlősorok közé történt, mégpedig a káli és a foszfor a hó elején, a mésznitrogén pedig a hó végén. A kiszórt műtrágya mennyisége kat, holdankint szuperfoszfátból 32 q, a káliból 1*5 q, a mésznitrogénből 1*5 q volt. A kísérletek végeredménye kat. holdra átszámítva a következőképpen alakult: trágyázatlan _„ ___ 40'69 q szőlő k -f p -f- n ..." 50'57 „ „ k + p 52-13 „ „ p + n 42-64 „ „ k + n ... 42'90 „ „ A jelen esetben tehát nem a káli, szuperfoszfát és mésznitrogénnel trágyázott adta a legnagyobb termést, hanem a szuperfoszfát és kálival trágyázott, aminek az lehet az oka, hogy az illető szőlő két évvel előzőleg dús istállótrágyázásban részesült s ennek folytán nem szenvedett nitrogénhiányban. Ez utóbbi kísérlet terméstöbblete 11 44 g szőlő volt, amelyet 20 fillérjével értékesítve, a kísérleti parcella kat. holdankint 228 pengő 80 fillérrel termett nagyobb értéket, amelyből ha levonjuk a szuperfoszfát értékét 38 pengő 40 fillérrel, a másfél métermázsa káli értékét 27 pengővel, összesen tehát 65 pengő 40 fillért, marad 163 pengő 40 fillér tiszta haszon már az első évben, holott a nagyobb terméstöbblet a második évben s a harmadikban várható. Rendszerint azonban legnagyobb termésfokozó hatást akkor érünk el, ha szuperfoszfátot, kálit és mésznitrogént egyszerre alkalmazunk, mert a szőlők túlnyomó része nem két évvel előzőleg kapott istállótrágyát, hanem talán sohasem kapott abból annyit, amennyi a nitrogéntrágyázást feleslegessé tenné. Ha tehát mindhárom trágyát alkalmazzuk, akkor a ráfordított költség is magasabb lesz, hat. holdanként 100 pengő körül fog ingadozni s ugyanolyan nagyságú termés esetén a tiszta haszon valamivel kevesebb lesz. Ezt az egy kísérletet a sok közül csupán mint a legújabbat emeltük ki, de mindenütt hasonló eredmények érettek el. Hogy milyen műtrágyakeverék adja a legnagyobb terméstöbbletet, azt minden esetben csak kísérletek végzésével lehet megtudni, mert nincs olyan műtrágyázási recept, amely minden szőlőben egyforma hatást fejtene ki. Csaknem kétségtelen, hogy homokon mindhárom műtrágya alkalmazása szükséges, kötött talajú szőlőkben ellenben a káli nem fejt ki mindenkor termésfokozó hatást, ilyen helyeken tehát célszerű előbb kisebb területeken kísérletezéssel megállapítani a káli termésfokozó hatását. A műtrágyák kiterjedt alkalmazásával azonban nemcsak könnyedén megkétszerezhetnék termésátlagainkat, de különböző károsodások ellen is hathatósabb védelmet nyújtanánk szőlőnknek, mert az erős gyökérzettel bíró szőlő minden bajt könnyebben leküzd, mint a silány, gyenge gyökérzettel bíró. Az erős gyökérzet a fagy ellen is nagyobb védelmet nyújt, amelynek illusztrálására álljanak itt a következők: Sebestyén Arturné Ráckevén 1928-ban végzett erre vonatkozólag megfigyeléseket, amelyekről a következőket írja: „A műtrágyákat (szuperfoszfát, káli és mésznitrogén) előírás szerint alkalmaztam. A szőlő gyönyörűen fejlődött, vagy fakadáskor óriási terméssel kecsegtetett. Május 12-én azonban Pongrác leszüretelt, egy zöld levelet sem hagyva a tőkében. Ulicsnyi szőlészeti és borászati felügyelő 100%-os kárt állapított meg. Egy kései és különleges metszési Nincs többé borválság! Olcsó, alapos és egyetlen racionális talajművelés. Biztosabb és nagyobb terméshozam! MÉSZNITROGÉN a szőlő speciális nitrogéntrágyája. " 18 Nitrogén" Műtrágya és Vegyiipar R.-T. Budapest, V., József-tér 1. i raktárakról is azonnal szállítható ilyen díjtalan szaktanácsot ! Bemutatja munkában előzetes értesítés mellett bármikor: Kopeczky J. obs. gépészmérnök Budapest, VII., Thököly-út 131. szám. Telefon: 1. 361—30 9537 a 1930. január 4.