Borászati lapok - 74. évfolyam - 1942.

1942-08-15 / 33. sz.

1942. aajiuxu­u IB. tenni a folyosó vasrácsára. Szólván p­ediglen gazdája : — Te, János, hátha ellopnak belőlük egy­et-kettőt ! — Imigyen rá az élelmes szolga : — Megolvastam ám, tekintetes uram ! Az össze­taposott gereblyézés's majdcsak ennyit ér. És ha már begereblyézte a szőlőjét a gazda, akkor sem ülhet az eperfa alá bodor füstöt erel­getni, hanem a pincében, a borházban kell széjjelnéznie, mert ott is akad munkája, készülnie kell a szüretre. Számba veszi, hogy mennyi lesz a termése és mennyi üres bordája van, nehogy az utolsó percben kelljen kapkodnia, mert vagy túlságos árat fizet a bordóért — az eladó ipar­kodik kihasználni a konjunktúrát, vagy T'dift nem kap kölcsönbe a szomszédjától, mert annak sincs, vagy éppen olyan felületes gazda, mint fi —, így azután kénytelen lesz eladni a termését olyan hitvány áron, amilyent a felvásárló kereskedő diktál neki. Ez a sokat hánytorgatott hordóhiány súlyos rákfenéje a m­i szőlőgazdálkodásunknak s főként a kisebb gazdákra nehezedik rá fojtoga­tóan. Tehát idejében kell gondoskodni kellő férő­helyről s bárha kiadást, befektetést is jelent a h adók beszerzése, de egy-két év alatt letörlesz­tődik a máskülönben hordóhiány következtében elkótyavetyélt termés árkülönbözetével. Olyan egyszerű pedig a számvetés, de a mi kis szőlős­gazdáink elfelejtették az egyszeregyet is, az összeadást, a kivonást is, enélkül pedig nem lehet gazdaságosan gazdálkodni. De a kádárnak, a pintérnek is akad dolga, mert a szüretelő edényeket, puttonyokat, saj­tokat, kádakat is rendbe kell hozatni, hogy ele­gendő szüretelőkészség álljon rendelkezésre. Az üres hordókat egyenként nagyon alaposan át kell vizsgálni, hogy a törött dongájúakat, szivár­gókat kijavíthassuk, a rossz szagúakat, piszko­sokat kitakaríthassuk, a rendbehozott hordókat idejében jól bedugaszoljuk, abroncsait meghúz­zuk, nehogy a szüretben kelljen a csurgató hor­dókat faggyúzni, kóccal, ronggyal tö­mködni. A sajtolók is rendbehozandók s ne az utolsó napokban fessük be kencével, mert a friss festés nem tart jól és nem védi meg jól a vasalkatrésze­ket a rozsdásodástól. Mielőtt azonban befes­tenek, előbb nagyon jól le kell kaparni a régi felcserepesedett kenceréteget és a tiszta vasig le kell csiszolni, súrolni a rozsdát, mert különben nem fogja meg az új festés. Az erjesztő- és prés­házat, annak környékét tökéletesen kitakarít­juk, mert tiszta munka csak tiszta helyen végez­hető. Ha mindezeket elvégezte a szőlősgazda, akkor már karba teheti a kezét s közben imádkozhat, hogy az Úristen szép, meleg őszt adjon, nehogy a tőkén rothadjon el az egész évben remény­kedve várt termés ! Szerkesztőségi hír. Lapunk felelős szerkesztője, Tóth József országgyűl, képviselő katonai szolgálatra vonult be és a harc­térre utazott. Távollétében lapunkért Rónay Ernő cégvezető felel. Megbízik. A m. kir. földmivelésügyi miniszter dr. Terray Lajos ny. m. kir. orsz. szől. és bor. főfelügyelőt az 1936. évi V. t.-c. 40. §-a értelmében a borellenőrzési teendők ellátásával bizta meg. Hosszú éveken át fejtett ki eredményes munkát dr. Terray Lajos a bortörvénybe ütköző kihágások leküzdése ügyében, új munka­körében ezt a munkáját fogja folytatni. Országos gyümölcskiállítás és vásár Budapesten. A Gyümölcs­termelők Orsz Egyesülete tízéves fennállása alkalmából október 2—10. UH Budapesten, a városligeti kertészeti kiállítási csar­nokban és a szomszédos székesfővárosi múzeum helyiségeiben nagyméretű országos gyümölcskiállítást is vásárt rendez. A világ legrégibb borit a Speyers múzeumban őrzik. Állítólag 1700 éves. Idők folyamán természetesen olyan sűrű lett ez a bor, hogy már élvezhetetlen. A világ legrégibb iható borival a brémai városház pincéje dicsekedhet. Egy számbarát kiszámította, hogy 1024 óta, amikor a bort elraktírozták, a kamatok kamataival a bor értéke annyira megnövekedett, hogy egy cseppje már több mint 00.000 pengőbe kerülne. Ennyit természetesen nem ér meg a bor a valóságban, azonban így is csak nagyon ritkán és csak a halóságok különös engedélyével kaphat belőle valaki. Utoljára I. Vilmos csiszár ivott a hirt borból 1878-ban. BORKÖVET Préselt és szárított seprőt állandóan viaszni a legmagasabb naptéren, pincegazdaság! cikkeket és a kötő kártevők elleni véddeze­rescet legolcsóbban ••állit LIMDNER DÁNIEL Budapest, V., Alkotmány-ut. 23 Titofan: 119-418 m 119-427 Sar 14 Lycia: „LINOACIO" Radipant IIII Levél a Szerkesztőhöz Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A Borászati Lapok július 4-iki 17. Mamában „Termelési költségek Heves vármegyében" cím alatt megjelent cikk egyes részei helyeebeitésre aso­rulnak. Teljesen figyelmen kívül hagyva a való ál­lapotot, a közreadó Heves vármegye Hegyközségi Tanár­»* olyan napanáin­ta munkabérekkel számul, amelyek Heves megye szólóterületének nagyobb részén csak álmok voltak, de a valóság teljesen más lett. Ha pedig a Vitaegösszeállítással igazolni akar valamit, akkor meg kell jelölnie, mely vidékre vo­natkozik a Tanács költségösszeállítása. Mert pl. a két legnagyobb Tár­egyei szőlővidékre, Eger— Gyöngyös és környékére abszolúte nem. A Tanács, a bérmegállapító bizottságok által megállapított napszám és munkabérekkel számol, amikor nemcsak a termelők, de a lakosság, sőt a vármegyei, városi, stb. közigy­es rendőri hatóságok előtt is közismert, hogy ez évben pl. Gyöngyösön és Egerben 7 pengőn alul férfi napszám nem volt és az a nyári munkák alatt 17—18 pengőig emelkedett. Hiszen cseresznye­szedő gyerekek kaptak 6—8 pengőt. Kötöző asszo­nyok és leányok 8—10 1­engőt, azonkivül egy nagy­számuk délután 6 órakor a munkát befejezte. Mint tudom, a vármegye szólővidékein általában ez volt a helyzet. A hivatalosan megállapított munkabérek­kel napszámost kapni az egész éven át nem lehetett. Ez irányban rendőri nyomozások is történtek, hogy milyen eredménnyel, nem tudom. Az anyagszükségletnél a maffia, kötözönpárya, a trágya (istálló) árai nagyon naivan vannak a költ­ségeknél megállapítva, mert azok a fentemlített árak három-, sőt négyszereséért sem voltak besze­rezhetők. Fuvarköltségek két lóval, kocsi egész napra 40—50 pengő, nem pedig 20, mint ahogy szá­molva van. Ha a fentiek alapján a valóságos termelési költ­ségeket a vármegyére átlag számoljuk ki, az akkor is jóval magasabb lesz a Hegyközségi Tanács által előhozni sikerült 1550­­0 pengőnél. Reálisan szá­molva, ez a költség Heves vármegyében 2000 ,1000 pengő között ingadozik, vidékek, szőlőterületek sze­rint. Kár fejünket a homokba dugva számadást csi­nálni, mert az nem használ sem a termelőnek, sem az államnak, de a munkásoknak sem. Maradok kiváló tisztelettel: régi előfizetője Budapest. 1942. augusztus 13-án. vitéz Iréczy Sándor A Borászati Lapok 27. számában megjelent kér­déses cikk az 1941. évi termelési költségeket tartal­mazza. Az idei napszám és egyéb munkabérek ezt a helyzetet már jóval túlhaladták. Teljesen igazat adunk a levélíró úrnak, hogy ilyen munkáltatási költségeket a szőlő nem bírhat el. Már előző szá­munkban kértünk illetékesektől intézkedéseket arra nézve, hogy az idei szüret alkalmával munkaszáza­dok állhassanak egyes azt igénylő szőlősgazdák ren­delkezésére. Különösen fontosnak tartjuk ezt éppen Gyöngyös vidékére, ahol ma tudomásunk szerint a paradicsomot csomagoló asszonyok napi 11 pengő napszámot kapnak. E­z az állapot teljesen tarthatat­lan az illetékesek figyelmét, a legutóbbi Borgazda­sági Tanács-u­tca hivatalos beadványával is felhív­tuk erre a kérdésre. Az ezirányú tárgyalásaink előrehaladásáról az eredményt azonnal közölni fogjuk. (Szerk.) Szőlőmártils A csutkájáról félliterre való szőlőbogyót leszedünk, kocsányától megtisztítjuk, megmossuk s húslevesben megfőzzük. Egy másik lábosban négy evőkanál tejfölt s egy evőkanál lisztet simára elkavarunk. A megfőtt szőlőt levével együtt a kabarékba öntjük, ügyelve gondosan arra, hogy a leülepedett szőlőmagvakat a haba­rékba be ne öntsük. Csipet sót és ízlés szerint cukrot teszünk bele s újra az egészet felfőzzük. Az olasz borkivitel. Az olasz bortermés igen kedvezőnek ígér­kezik az idén. Miris megtörténtek az előkészületek az export megszervezése tekintetében. Legnagyobb nehézségét a férőhely hiánya okozza, minthogy az olasz pincegazdaságok befogadó­képessége nem elegendő. A termés gyors forgalombahozatala érdekében a kormány ismét több mozgási lehetőséget enge­délyezett a nagykereskedelemnek, hogy annak módja legyen régi összeköttetései felhasználásával a borfeledegeket külföldön elhelyezni. BORTARTÁNYKOCSIK Kifogástalan állapotban, minden nagyságban, teeresztAszerkezetUI­­* 423 Tartányfcocel éa Bor­forgalmi R.-T. «• Metzger Róbert és Tár»* ViaHiliitii Budapest, VI. ker., Eötvös-u. 25/b. szám Távirat«» : „Metzgerine" Telefon­­ 121-431 Borászati Lapok 33. mám Cementüveghordók, »•'••­»•rpj««* vasbeton-neduc­ék «pfUstt éa ukutil Javítási* vili — KRASZNER GYÖRGY p­amentá­r­u g­y­á­ra Budapest, VII., Hernéd­ u. 8. — Tel.­ 428-589 kj Szakszerű Üveg én­erceini bélelés Értesítés a must erjesztésé­hez szükséges fajélesztő szét­küldéséről Az Orsz. Magy. Szőlő- és Borgazdasági Intézet értesíti a szőlősgazdákat, hogy ez évben is termel eladásra fajélesztőket. A fajélesztővel való oltás a normális cukortartalmú, egészséges mustokra is jó hatással van, mert helyes erjedési folyamatot biz­tosíthatunk általa s az így erjesztett bor hamarabb tisztul, érik. A magas cukortartalmú, sűrített musttal javított, rothadt, penészes szőlőből sajtolt, kénezett nyálkázott mustok helyes erjesztése pedig csak fajélesztővel történhetik. Nagyobb hatás elérése végett szükséges az élesz­tőfajta célszerű megválasztása, pl. anzújellegű, sűrí­tett musttal javított, kénezett, rothadt szőlőből szilre telt mustra mindig a megfelelő élesztőfajtát kell használni, éppen ezért a rendelésnél meg kell írni: 1. a MWl és pontos rímel. 2. milyen fajtájú és mennyi mustot óhajt beoltani, 3. rothadt-e a szőlő, kénezik-e a mustot s mennyi a hozzávetőleges cukortartalma az erjisztrint must­nak. 4. mikor lesz a szüret. Baját érdekében kéri a szőlősgazdákat, hogy a felsorolt adatokat pontosan írják meg, mert ezen adatok birtokában tudja Intézetünk kiválasztani a legmegfelelőbb élesztőfajtát, nehogy megtörténjen az az eset, hogy kénezett mustot beoltsanak olyan élesz­tővel, amely az aszút jól erjeszti ugyan, de nem tűri a kénessavat. Az élesztő elkészítése hosszabb időt vesz igénybe, tehát azt szüret előtt 5—8 nappal kell előre kérni. Az­ Intézet által küldött élesztő száraz, hűvös helyen 1 hétig eláll, de felbontani nem szabad csak közvet­lenül a használat előtt. Tehát célszerű minél előbb kérni az élesztőt, hogy kellő időben ott legyen. Az élesztő ára adagonkint 5 pengő (postai szállí­tással együtt), a pénzt azonban kéri az Intézet előre beküldeni. Az Intézetben átvett adagok ára­­ pengi, tekintve, hogy azokat sem csomagolás, sem portó költség nem terheli. Egy adag élesztővel annyi mustot is lehet kier­­eszteni, amennyit 1 hét alatt folytatólagosan laszti­retülnek, tovább használni már azt az adag élesítőt nem lehet, mert hatását elveszíti. Orsz. M. Kir. Szőlő- és Borgazdasági Kísérleti Intézet Igazgatósága Budapest, II., Sserman Ottó út 15 PERONOSZPORA MEGFIGYELŐ ÁLLOMÁS műszereit, ú. m.: Szabványos esőmérő-készüléket a Maximum - minimum* hőmérő fa Hajszálas nedvességmérőt ..ím„ ERDÉLY ÉS SZABÓ tudományos meszergyár. Budapest,IX.,Ul­om.u. 46. tel. 112.195 és 135.574 A M. Kir. Siólétteti és Bol­suti Kísérieti Intézet, Budapest és Hegyköti Eytk állandó szállítón !

Next