Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)

Bihar vármegye története - II. A mohácsi vésztől a szatmári békéig - Iskolák - Viszálykodások - Az 1630-iki debreczeni zsinat - A XVII. század

519 Bihar vármegye története. Iskolák. Viszálykodáso] Az 1630-iki debreczeni zsinat. A XVII. század. Izabella királyné a Mindenszentek klastromát adta iskolai czélokra a reformátusoknak. Ez iskola a XVI. században csakhamar nagy hírre jutott; tudományosság tekintetében egyenlő színvonalon állott a sárospatakival. Tanárai közül, klasszikai képzettségénél fogva, különösen kitűnt Kassai Zsig­mond Dávid, a ki Wittenbergában tanult, továbbá Sárvári Gergely 1557-től s Károlyi Péter, a későbbi ref. püspök, Köleséri Sámuel (1657), a görög és a héber nyelvek tanára. A polgárság is felkarolta az iskola ügyeit. A szegény tanulók részére minden nap más polgár főzetett. Ezt az iskolát látogatták Pázmány Péter és Alvinczy Péter is. Az iskola mellett Szenczi Kertész Ábrahám nyomdát állított fel, mely lenyomatta a Károli Gáspár ,,Szent Bibliáját" is — (Fraknéi — Pázmány P. 8. 1.) A reformáczió felléptével mind jelentékenyebbé vált a főiskolák láto­gatása. Melius Juhász Péter (1556), Gönczi Fabriczius György (1557), Monai János (1577), Hodászi Lukács (1580—82) későbbi püspökök a wittenbergai egyetemet látogatták, Körösszegi István és Diószegi Mihály későbbi püs­pökök 1614-ben és 1618-ban Heidelbergben tanultak. Az 1577. febr. 6-án Váradon tartott zsinaton, a Gönczi Fabriczius György által Melius Juhász Péter szerkesztette kánonok felolvastattak és megerősíttettek. Ezeket nevezték azután „Articuli Minores" néven. Gönczi püspök, 1586-ban kiadta a Félegyházi Tamás által magyar nyelvre lefordított „Új-Testamentumot", 1592-ben pedig, rendbe szedve, köz­rebocsátotta az istentiszteletek alatt szokásos énekeket. Az 1582. szept. 4-én Váradon tartott közzsinaton a főiskolákra menő hallgatók eltartási ügye került rendezés alá. Az 1588-ban ismét Váradon tartott zsinat alkalmával Joó János hitvitába bocsátkozott Szántó István jezsuitá­val. — Az 1591. évben tartott károlyi zsinaton az érmelléki, a váradi és a debreczeni egyházak voltak képviselve, k. Hodászi Lukács püspöksége alatt, (1604—13) sajnálatos viszálynak voltak tanúi a váradiak. Szilvásuifalusi Imre váradi lelkész és bihari esperes, megtagadta a püspöke iránti engedelmességet s azt vitatta, hogy a papok mindnyájan egyforma tekintélylyel bírnak. Miután az 1608. és 1609-ben tartott váradi zsinat hasztalan igyekezett az ellentéteket kiegyenlíteni, az 1610. nov. 7-én ugyancsak Váradon tartott zsinat Szilvásuj falusit elmozdította hivatalától, de Szilvás­ujfalusi ekkor sem okult, tovább folytatta polémiáját a püspök ellen, míg végre 1614-ben Bethlen Gábor börtönbe vetette, majd utóbb száműzte. (Tóth Ferencz — i. m. 86—89. 1.) Margittai Péter püspöksége alatt 1629. június 17-én tartott váradi zsinaton 35 prédikátor ordináltatott. (Lampe — Hist. Eccl. 375.) Bethlen Gábor különös figyelmet fordított a református papságra. Eltekintve attól, hogy a tized egy részét a ref. papságnak adta, 1629. május 23-án Gyulafejérvárott kelt oklevelével, a Magyar- és Erdély­országokban szolgáló prédikátorokat megnemesítette. A következő évben (1630) Körösszegi Hermán István püspök alatt tar­tott debreczeni zsinat közelebbről érdekli a vármegye történetét. Ugyanis a református vallásra áttérő oláh papok vallási ismereteinek megvizsgálásával Decsi Gáspár váradi esperes bízatott meg. Ettől kezdve még több ízben találkozunk oláh papok felvételével. Az 1650-ben tartott szatmári zsinaton, a vármegye területéről a debreczeni, bihari ós érmelléki tractusok voltak képviselve. A XVII. század közepén ismét találkozunk presbyterianistikus törek­vésekkel, melyeknek követőjeként 1650-ben Meggyesi Pál lépett fel. Tanai csak­hamar élénk visszhangra találtak Nagyari Benedek és Kovásznai Péter váradi prédikátorok körében, a kik az 1655-ben tartott debreczeni zsinat intései daczára is megmaradván a presbyterianizmus tanai mellett, hivataluktól megfosztattak. Az 1656-ban Böszörményben tartott zsinat, a váradi deákok gyakori rendetlenkedéseinek megtorlása és a debreczeni diákokat a szepesi puszta után megillető dézsmahátralékok behajtása iránt intézkedett. (Tóth Ferencz i. m. 124.) Thornai István püspöksége alatt 1657-ben hozzáfogtak a váradi biblia kinyomtatásához, mely körül főleg Köleséri Sámuel váradi

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék