Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)

Bihar vármegye története - II. A mohácsi vésztől a szatmári békéig - Várad a mohácsi vész után - Közigazgatás a törökök kiűzetése után

Várad a mo­hácsi vész után. 519 Bihar vármegye története. Közigazgatás a törökök ki­űzetése után. A XVI. század folyamán hozott törvények, a vármegyének teljesen szabad kezet biztosítanak, úgy a tisztviselők választását, mint a bűnügyek­ben való bíráskodást illetőleg. A törökök előnyomulása s a hódoltsági részek közelsége miatt, a török martalócz csapatok gyakori beütései elől a lakosok védett helyek oltalma alá igyekeztek menekülni, miáltal kezdetét veszi a nagyobb tömegekben való letelepülés, egyes helyek túlnyomó népessége, a környékbeli többi hely­ségek elnéptelenedése mellett. Egyes helyek népességének növekedésével, mindinkább előtérbe lép a vármegyei, vagy a földesúri hatóság alól való függetlenítés, vagyis a városi önkormányzati szervezetre való törekvés. Már Fráter György különös figyelmet fordított a városok fejlődésére. Belényes polgárainak kérelmére a régi püspököktől nyert kiváltságokat megerősítette. (Bunyitay I. 401.) Várad a mohácsi vész utáni időben, ha fényben és jólétben nem is, de jelentőségben épp oly fontos helyet foglalt el, mint a középkorban. Lakos­sága főleg a Budáról, Szegedről menekült kézmű-iparosok és a vidéki neme­sek beköltözése által folyton gyarapodott. Már Izabella alatt történtek kísér­letek városi szabadalmak elnyerésére, de a polgárok kérelme teljesítetlen maradt. Végre Somlyai Báthori Kristóf 1580. márczius 10-én Gyulafejérvá­rott kelt kiváltság­levelével a város polgárait nemességre emelte, egyúttal a városnak a következő czímert adományozta: Kékben, nyílt arany koronán ágaskodó, jobb előlábával hosszú nyelű bárdot tartó koronás oroszlán. Sisakdísz : nincs. Takarók : arany­kék, ezüstveres. (Eredetije a leleszi országos levéltárban.) Ekkor alakult Várad, önválasztotta biró alatt, várossá. Midőn a város egy időre Ru­dolf hatalmába került, a király nem késett a város összes eddig nyert kiváltságait meg-FRÁTER GYÖRGY PECSÉTJE. erősíteni. 1600. márczius 21-én Prágában kelt kiváltságlevelében átírja és megerősíti I. Mátyás 1474. évi, Izabella 1558. évi, János Zsigmond 1562. évi, I. Ferdinánd 1553. évi, Somlyai Báthori Zsigmond 1558. és 1593. évi, valamint Báthori Kristóf fentebb említett kiváltság­leveleit. Egyszersmind a Báthori Kristóf által adományozott czímert a következőleg bővítette ki: Kékben, arany­leveles koronán ágaskodó, koronás, kétfarkú arany oroszlán, kinyújtott előlábával hosszúnyelű bárdot markol, melyet a vele szemben lebegő kék­ruhás, veres szárnyú angyal ragad meg. Sisakdísz: paizsbeli oroszlán, jobb­jában bárdot, baljában égő gránátot tart. Takarók: aranykék.­­ [Ez a II. Rudolf német császártól adományozott szabadalom­ levél a városi levéltár­ban őriztetik; magyar fordítása 1753-ban készült.] II. Rudolf kiváltság­levelét 1712. november 7-én III. Károly átírta és újból megerősítette. (Városi levélt.). A vármegye kiegészítő részét tevő Debreczen városa, melynek a lakossága, a városba tóduló vidékiek, de főleg szökött jobbágyok által tete­mesen gyarapodott, 1556. után hasonlókép minden földesúri felsőbbségtől füg­getlenítette magát. Várad eleste után, bár a török gyakran zsarolta Debre­czen város lakóit, a város a törökkel szemben is megőrizte függetlenségét, mert évi 10,000 tallér hódoltsági adón kívül, egyebet nem tartozott a váradi basának szolgáltatni. A vármegye területe, miként a dicális összeírásoknál már láttuk, négy járásra oszlott fel, az egyes járások területe azonban a török hódoltság következtében mindegyre beljebb nyomult, míg végre Várad elestével, a vármegye északkeleti részének kivételével, az egész vármegye török uralom alá került. Az 1555 56-iki összeírás szerint a vármegye tisztviselői közül a két alispán, 4 szolgabíró és egy jegyző húztak fizetést, mi összesen 100 frt volt. Gyula várának eleste után a megyei tisztikar hatásköre kiterjedt a békésvármegyei hódoltsági részekre is. 1580-ban és 1620-ban mint választott bíróság ítélkezik, egyes békésvármegyei lakosokat érdeklő ügyekben. (Kará­csonyi — i. m. I. 282.) Sajnos, a vármegye önkormányzatára nézve alig

Next