Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)

Bihar vármegye története - II. A mohácsi vésztől a szatmári békéig - Kinevezett püspökök 1507–1681 - B) A protestáns egyházak - Az új hit első terjesztői

519 Bihar vármegye története, terjesztői eleinte nem részesültek kedvező fogadtatásban, sőt Kálmáncsehi Debreczenből menekülni volt kénytelen. I. Ferdinánd, a­ki a Luther követőivel szemben elnéző volt, a Calvin-féle tanok terjesztésének meggátlására hozatta az 1548. évi IX. törvényczikket. Az új hit eleinte inkább csak az egyes főurak és azok jobbágyai között terjedt el s csak egyes lelkészségekre szorítkozott, de 1550. táján a tiszán­túli egyházak már egy szuperintendencziába egyesíttettek, melynek püspökévé 1551-ben Hevesi Mihály választatott meg. — (Tóth Ferencz — Túl a tiszai reform, püsp élete. 27. 1.) Ettől kezdve, a mint fogytak a régi hit papjai, a bekövetkezett események hatása alatt, a hitújítás mind erőteljesebben lépett előtérbe, míg végre a kath. vallást az egész vármegye területéről kiszorította. Eleinte az egyes hittételek tekintetében eltérő nézeteket vallottak. Az első térítők Luther tanait hirdették. Melius Juhász Péter, a­kit 1558-ban Török Ferencz hívott Debreczenbe, eleinte Brentiust követte és csak Szegedi Kis István nyerte meg az úrvacsorai tant illetőleg a Calvin-féle hitvallásnak. A Calvin és Luther követői között már 1559-ben súrlódások keletkeztek, de a „Helvetica Confessio" hívei már ekkor túlnyomó számban voltak úgy Váradon és Debreczenben, mint a vármegyében. Melius Juhász Péter 1560-ban a debreczeni egyházmegye esperesévé választatván, paptársaival, Szegedi Gergely váradi pappal és Czeglédi György­gyel szövetkezve, keresztülvitte a Calvin szellemű reformácziót, melyet a váradi zsinat 1561-ben elfogadott. A következő év augusztus 19-én Melius a Tisza mellékén levő két református egyházak püspökévé választatván, a deb­reczeni hitvallást az egész Tiszavidéken elterjesztette. Az 1567. febr. 24—26-án Melius elnöklete alatt tartott debreczeni zsinaton, az egyház igazgatása czél­jából, 18 seniorság szerveztetett A különféle protestáns vallás-felekezetek egyesítése végett, a János Zsigmond rendeletéből Váradon 1569. okt. 10-én tartott zsinaton, a Blandrata tanait követő Dávid Ferenczczel szemben, a tiszántúli református egyház nevében Melius Péter állott síkra a debreczeni hitvallás érdekében. E vitatkozások 1570-ben nyomtatásban is megjelentek. Ez idő alatt a református egyház már az egész vármegyében elterjedt, a régi ikertornyú egyházak, mint Szalacs, Belényes, Köte-Gyán, Herpály, Bihar, Ábrány, szintén kezébe került s Váradon 1570 körül már általánossá vált. Lelkészeit a vármegye főurai, mint Csáky Pál és László, Telegdy Miklós, Majsai Imre stb. hathatósan támogatták.

Next