Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)

Bihar vármegye nemes családai - Káta nemzetség - Smaragd nemzetség - Szoárd nemzetség - Turul nemzetség - Az Anjouk kora

fi4 2 fi4 2 Bihar vármegye nemes családai. Smaragd nem­zetség. Szoárd nem­zetség. Turul nemzet­ség. Az Anjouk kora, az ellen, hogy a néhai Borcshidai Demetertől rájok szállott javakat (Szent-János, Tarna, Derspalota) Mihály és Miklós a Czibak fiai: Albert, János és Mihály elfoglalják. (Századok, 1893. évf., X. füz., Komáromy Andr.: Szt -János monostor.) A fenti adatok, valamint az a körülmény, hogy a Czibakok már a XIV. században Szent-János és Palota földesurai, való­színűvé teszik e családnak a Hont-Pázmán nemzetségből való származását. Az ősi birtokok királyi adomány által is gyarapodtak. 1319. június 8-án Károly király, Mihály fia Gergely fia Istvánnak, kinek egy harczjáték alkalmával három fogát kiütötte, Pósa nevű birtokot adja. (Fejér: Cod. Dipl. VIII. 3. 211.) A fenti Istvántól származik a panaszi Pázmán család. Ezenkívül a nemzetség tagjai 1334-ben Fancsikát, Fancsalt, Kovácsit és Véd helységeket bírták. A Káta nemzetség, mely a tatárjárást megelőző időben Szatmár vár­megyében volt birtokos, 1261-ben tűnik fel a vármegyében. Gábor fia Ráfael és Tamás fia Ráfael a mondott évben Paszab és Ősi birtokok ügyében ki­egyeztek. Tamás fia Ráfael fia Pál (1284—1313) a Vasvári család őse. Az Ősi pusztát Gábor fia Tamás fia János és ennek fiai 1324-ben eladták 40 márkáért és egy, a Derecske helység mellett fekvő Pelenka nevű pusztáért. A fenti János a Lázári család őse. A nemzetség tagjai 1340-ben Ősi és Malomszeg birtokokon osztoztak, melyből egy rész Ráfael fia Pálnak és Vasvári Tamásnak jutott (Fejér — i. m. — VIII. 4. 480.) A Káta nemzetségből származott a XIV. század első felében oly nagy hatalomra jutott Debreczeni család, melynek első ismert őse András, kinek fia Dózsa 1307-ben a Barsa nb. Tamásfiak rokonaként említtetik. (Fejér , VIII. 1. 219.) Dózsának legközelebbi rokona, Rafain comes már 1284-ben Macs bir­tokosa, 1285-ben pedig a vele rokon Barsa nb. Tamásfiak Gáborjánmonos­torát engedik át neki. (Gr. Zichy okmt. I. 63.) A XIII. század utolsó évtize­dében ez a Rafain comes szörényi bán és Derecske birtokosa, 1292-ben pedig a fenti Dózsával és ennek testvérével Péterrel együtt Debreczen ura, honnan a család nevét vette. Dózsa, Rafain bán birtokait örökölvén, egyike lett a Tiszántúl leghatalmasabb főurainak. Mint Róbert Károly király rendít­hetetlen híve, 1312-ben részt vett a rozgonyi ütközetben, 1320-ban Bihar vármegye főispánja, a következő évben erdélyi vajda, 1321. végén pedig nádorrá lesz. Fiai: Pál és Jakab (1325—53) Szabolcs vármegye főispánjai, Jakab e mellett Adorján várának várnagya volt. Pál és Jakab 1346-ban a Gutkeled nembeli Apay fia István magtalan elhalálozása következtében örökösök nélkül maradt Szalókmonostorát foglalták el. A XIV. század második felében a család már hanyatlásnak indult. Debreczeni Gergely és János 1378-ban Sámsonban laktak. (Gr. Zichy okmt. IV. 66.) A XV. század elején már magvuk szakadt. István és László leányai 1405 ben osztoznak Gáborjánmonostorán. (Neo reg. acta 630: 1.) A Smaragd nemzetség Csökmőt bírta. A Szoárd nemzetség, melyet Kézay Léi vezértől származtat, de az oklevelekben csak 1274-ben tűnik fel Komárom vármegyében, a XIII. század végén már szintén bihari birtokos. Becs unokája 1283-ban osztozik roko­naival Aka, Baj és Tancskereke birtokokon. 1314-ben e nemzetség Fugyi birtokosa, honnan a Fudi család nevét vette. 1322-ben Orrodot, majd Izsákát (Zsáka) bírták, ez utóbbi helységtől az Izsákai család vette a nevét. A Turul nemzetségről szintén csak a XIII. század végéről vannak adataink. 1270-ben Turul comes özvegye kolostorba vonulván, Nagy-Mihályt (ma Er-Mihályfalva) felosztja rokonai közt, s e falu a XIV. század folyamán meg­maradt a nemzetség birtokában. Széplaki Nagymihályi Lőrincz fia Gergely, 1313-ban a berettyó-menti Széplakot bírta. 1326-ban I. Károly király a Csák Máté elleni háborúban szerzett érdemeiért a nagymihályi vámjogot adja neki, Tarcsa és Apáti birtokokkal együtt. (Gr. Sztáray okít. I. 40. és 53.) Fia: Turul 1357-ben váradi kanonok. Az Anjouk megszilárdult uralkodása alatt a vármegyei birtokviszonyok tekintetében is lényeges változás áll be. A régi nemzetségek közül többen eltűnnek, helyöket más vármegyékből beköltözöttek foglalják el. Az ősi Csanád nemzetség sarjai közül Tamás fiai: Csanád esztergomi érsek (­ 1349) és testvére Miklós, Csanád vármegye főispánja (1299—1326)

Next