Nógrád vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Prónay István - Prónay József - Prónay László - Rácz Pali

Irodalom, tudomány, művészet. •303 réget fejtett ki. Számos politikai és pénzügyi czikket írt a politikai napilapokba és hosszabb ideig levelezője volt az Independence Belge-nek is. Szakművei : A nemzet vagyonáról. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter emlékirata nyomán. Pest, 1869. — A m. kir. pénzügyminisztérium öt évi működése. Mint főrendiházi tag, nagy szaktudást eláruló beszédeket mondott az osztrák-magyar banktársulat létesítése és szabadalmára (1878), valamint a hitelműveletek útján fedezendő állami kiadásokra vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalásánál. Prónay István szül. 1821-ben, Romhányban. Tanulmányait Rozsnyón végezte. 17 éves korában belépett a magyar testőrségbe, hol néhány évig hadnagy­ként, majd mint vértes tiszt szolgált a hadseregben. Az 1840-es években nagyobb utazásokat tett Német-, Spanyol- és Francziaországban és Afrika éjszaki részében. Kivette részét a magyar szabadságharczból is, mely után elfogták és halálra ítélték, de később kiszabadult. Nagy kedvelője volt a zenének és mint zeneszerző, többnyire magyar motívumokat zenésített meg. Igen sok magyar dal, szonáta s egyéb zenemű származik tőle. A »Világosi katasztrófa« czímű szimfóniáját a Nemzeti Színházban is előadták. Prónay József (Tót-prónai és Blatniczai) országgyűlési képviselő és belügy­miniszteri államtitkár, született 1823-ban Romhányban. A jogot Losonczon elvégezvén, Nógrád megye tiszt. aljegyzője lett. 1845-ben ügyvédi vizsgát tett, amely után Berlinben hallgatott jogot. Ekkor Podmaniczky Frigyes barátjára nagy tanulmányutat tett Orosz-, Svéd-, Dán- és Németországban. Majd Párisba ment, hol Michelet és Quinet előadásait hallgatta. A következő évben Angol­országot, Skócziát és Izlandot utazta be. Londonban szorgalmasan látogatta a parlament üléseit és a fogházakat tanulmányozta. Visszatérvén hazájába, 1848-ban főbírónak választották. A szabadságharcz alatt Görgey táborában futárszolgá­latot teljesített. A fegyverletétel után rend­őri felügyelet alá helyeztetvén, vissza­vonult birtokára. 1861-ben a borsodmező-keresztesi kerület képviselőjének választotta meg és ekkor a határozati párthoz csatlakozott. 1865 és 1869-ben újra képviselő lett, balközépi programmal. E közben a kiegyezési politikához való csatlakozása következtében választóival meghasonlott és 1872-ben nem lépett föl, de 1875-ben a mezőkövesdi kerület választotta meg képviselőjének, valamint 1881-ben is. Képviselősége alatt folyton tagja volt a delegácziónak is, melyben a hadügyi bizottság elnöke volt. 1880-ban belügyi államtitkárnak nevez­ték ki. Mint ilyennek, nagy része volt az állami rendőrség szervezéséről, a köz­tisztviselők hivatali kvalifikácziójáról, a közigazgatás rendezéséről stb. szóló javaslatok készítésében. Meghalt 1884 május 15-én Budapesten. Országgyűlési beszédein kívül munkája : A balközép programmja. Pest, 1871. Prónay László (Tótprónai és Blatniczai báró) 1763-ban Nógrád megye másod-, 1765-ben első alispánja. 1770-ben kir. tanácsos lett, 1784-ben bárói rangot nyert, 1787-ben cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsos, Turócz vármegye főispánja és több vármegye ad­minisztratora és kir. biztosa, majd Csanád vármegye főispánja. Az 1790—91-iki országgyűlésen a magyar nyelv hivatalossá téte­lének egyik legnagyobb harczosa és apostola volt. Meghalt 1808 okt. 28-án Pesten. Munkái : Cogitata de haereditariis et perpetuis comitatuum supremis comitibus, juxta quatuor quaestiones per deputationem publico-politicam in II. sessione die 17 Augusti 1791. celebrata defixas, breviter deducta. Posonii, 1826. — Opinio . . . de comite Temesiensi in nu­merum regni baronum jure postliminii reponendo, deputationi regnicolari publico-politicae substrata, cum serie ab olim praexistentium comitum Temesiensium. U. o. 1826. Levele­zésben állott Kazinczy Ferenczczel. Rácz Pali: Az újabb czigánynemzedék világhírű prímása, született 1815-ben Nagygécsen. 15 éves korában kénytelen volt falujából megszökni. Bujdosása közben 17 éves korában —22 éves kort színlelve —Rozsnyón a verbuváló csapat­nál katonának csapott fel és a Milanóban állomásozó 33. ezredhez került. Eleinte mint gyalogos szolgált, de néhány év múlva már karmesterként látjuk viszont, az általa szervezett czigányzenekar élén. Az 1848-ban kitört olasz forradalom alkalmával mint kém tett kitűnő szolgálatokat, minek következtében őrmesterré léptették elő. Az egyik kémszemle alkalmával az olaszoktól körülfogott Wladimir orosz herczeget az atléta termetű Rácz Pál és társai szabadították ki, melyért Rácz az orosz Szt.­György-keresztet kapta. A háború után újból Milanóba került, a­hol megismerkedett a szép és dúsgazdag Ferrario Giaclitával, a­kit megszök­tetett és csak három nap múlva vitt ismét haza. Ily előzmények után az apa beleegyezett a házasságba és leányával 150.000 lírát adott hozományul. 18 évi Prónay István Prónay László: Rácz Pali.

Next