Nógrád vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Bereczki Máté - Béri Gyula - Bodor Aladár - Borbás Vincze
265 Irodalom, tudomány, művészet. totta meg 1857-ben a Lapok a vadászat és lovászat köréből cz. sportlapot, melynek nevét a következő évben Vadász- és Versenylapra változtatván, azt egész haláláig szerkesztette. Ugyancsak szerkesztője volt a Hazai és külföldi vadászrajzoknak (1863) és ő állította össze 1865-ben az első Magyar Méneskönyvet, mely az összes magyar telivérlovak neveit és leszármazását tartalmazza. Kiadott egy magyar-német, német-magyar vadász-műszótárt is (Pest, 1860), melylyel a magyar sportnyelv terén úttörő volt. Nagy műveltsége révén a külföldi társadalmi és politikai viszonyoknak is alapos ismerője volt és mint igen, a külföld politikai mozgalmait nagy készültséggel és tapintattal ismertette a korabeli lapokban, így ő vezette a Pesti Napló külföldi rovatát (1851—54), a Politikai Újdonságoknak 1854-ben főmunkatársa, majd 1865—67-ig szerkesztője volt. Irodalmi érdemeinek elismeréséül 1859-ben a M. Tud. Akadémia, 1862-ben pedig a Kisfaludy-Társaság választotta tagjául. A már elősoroltakon kívül önálló kötetben megjelent művei : Élet és ábránd, beszélyek. Két kötet. Pest, 1852. — Világ folyása, beszélyek. Három kötet.Pest, 1853. — Világkrónika. Pest, 1856. — Anyegin, regény versekben. Puskin után oroszból. 1866. Második kiadás 1881. Olcsó Könyvtár 120. — A gyógyult seb, beszély. 1880. Olcsó Könyvtár 104. Bereczki Máté, szül. Romhányban, 1824-ben. Középiskolai tanulmányait és a jogot elvégezvén, a szabadságharczban vett részt, s e miatt hét évig bujdosott. Ez idő alatt kertészkedéssel foglalkozott, a mit folytatott még akkor is, midőn Sármezey Antal csanádmegyei kincstári bérlő gyermekei mellett nevelő volt Mezőkovácsházán, ahol saját kertet is szerezvén, magát egészen a gyümölcsfatenyésztésre adta. Kertje háromezer gyümölcsfájával a külföldön is híres volt. Gyümölcsfáinak jegyzékét 1875-ben tette közzé. Magyar és német szaklapokban számos dolgozata jelent meg. Gyümölcsészeti vázlatok cz. önálló műve négy kötetben (Arad, 1877—87.) két kiadást ért. Meghalt 1895-ben. Emlékszobrát 1898-ban leplezték le a budapesti m. kir. kertészeti tanintézetben. Béri Gyula, költő, szül. 1860-ban, Béren. 1884-ben ügyvédként telepedett le Budapesten. Dalok a természetből cz. verscziklusa, mely 1883-ban a Fővárosi Lapokban jelent meg, mind az olvasóközönség, mind az írók körében figyelmet keltett. Költeményeit összegyűjtve kiadta Költemények cz. alatt 1888-ban. Költői munkálkodásán kívül nagy sikerrel foglalkozik műfordítással is, így fordította és bevezetéssel ellátta Constant Benjámin Adolf cz. művét (1886. Olcsó Könyvtár, 211.), Pascal Gondolatait (1890. Olcsó Könyvtár, 273.), La Rochefoucauld Gondolatait (1895.). Fordította Mickiewic Ádám szerelmi szonettjeit (Olcsó Könyvtár), Balsac több elbeszélését (Olcsó Könyvtár), Droz Gusztáv Monsieur, Madame et bébé és Tristesse et souvr cz. munkáiból egy füzetre valót közölt a Magyar Könyvtár 39. számában Az úr, az asszony és a baba czím alatt. Sully Prudhomme költészetét ő mutatta be először irodalmunkban és e fordításait a Kisfaludy-Társaság 1896-ban a Lukács Krisztina-díjjal jutalmazta. E művein kívül több jogtudományi czikket is írt a Jogtudományi Közlönybe. Bodor Aladár, a filozófia doktora, losonczi főgimn. tanár. Szül. 1880. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte, hol az ifjúság vezére volt s mint ilyen, megalapította a népegyetemet s megindította az Egyetemi Lapokat. Kovács Dezsővel ugyanitt szerkesztette az Erdélyi Hirlap cz. szépirodalmi lapot. Szászvároson, Debreczenben és Pápán volt a magyar nyelv és irodalom tanára és jelenleg ugyanilyen minőségben Losonczon működik. Mind e helyeken a helyi sajtónak is tevékeny munkatársa volt, ír verseket, czikkeket, útirajzokat és tanulmányokat. Verseit a legelőkelőbb fővárosi irodalmi hetilapok, folyóiratok és napilapok közlik. Önálló munkái: Madách : Az Ember tragédiája, mint az egyén tragédiája, Bpest 1905. — Versek, Bpest 1906. — Utilevelek Erdélyországból, 1908. — Keletiek Nyugaton (útirajzok) Bpest 1910. — Zátonyon (versek) Bpest 1910. Borbás Vincze, kiváló botanikus, egyetemi rk. tanár, szül. 1844. júl. 29-én Litkén. Iskoláit Egerben és Pesten végezvén, 1870-ben tanári oklevelet nyert a természetrajzból és a magyar nyelvből. 1871-ben Jurányi egyetemi tanárnak assistense lett, a következő évben pedig a bpesti terézvárosi áll. főreáliskolához nevezték ki rendes tanárnak. Az 1874—75-iki tanévben szabadságot kapott és ez idő alatt Berlinben, Insbruckban, Kopenhágában, Lipcsében és Münchenben tartózkodott, hogy botanikai ismereteit bővítse, s hogy a botanikai intézeteket tanulmányozza. 1881-ben magántanár lett a budapesti egyetemen, 1885—1890. tagja volt az országos közoktatásügyi tanácsnak, 1898-ban egyetemi rendkívüli tanári czímet Bereczki Máté, Bodor Aladár.