Nógrád vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Abonyi Lajos - Amiodt István - Baintner Ferencz
271 Irodalom, tudomány, művészet. Érdekes irodalmi vállalkozásnak szolgált alapjául az a szomorú esemény, midőn 1849-ben a Grabbe tábornoktól vezetett oroszok Losoncz városát felgyújtották és elpusztították. A tönkretett város helyreállítására országos segélygyűjtés indult meg. E czélból adta ki Vahot Imre a Losonczi Phönix czímű részvétalbumát is, mely nemcsak több ezer forintra rúgó segélyösszeget szerzett a városnak, hanem fontos irodalmi nevezetesség is lett, mert ebben a kor legjelesebb íróinak (Jókai, Petőfi, Vörösmarty, Gyulai, Tóth Kálmán, Tompa, Eötvös József, Garay, Vas Gereben stb.) művei között jelent meg Arany János, Toldi szerelmének első fogalmazványa, a Daliás idők első éneke is. Itt adjuk betűrendben a Nógrád vármegyében született írók, költők és tudósok életrajzát és műveik jegyzékét. Abonyi Lajos (családi nevén Zsarolyáni Márton Ferencz) szépirodalmi író, a Kisfaludy- és Petőfi-társaságok tagja, szül. 1833 január 9-én, Kisterenyén. Tanulmányait a kecskeméti ref. kollégiumban s a pesti ev. liczeumban végezte, a jogot a pesti egyetemen hallgatta. A szabadságharczban mozgó nemzetőrként vett részt, majd egy lengyel menekülttől a franczia és angol nyelvet sajátította el. Tanulmányait elvégezvén, 1853-ban hazament és otthon gazdálkodott, de a mellett állandóan a szépirodalommal is foglalkozott. 1861-ben Pest megye al- és tb. főjegyzőnek, majd 1867-ben járási gyámfelügyelőnek választotta meg, mely hivatalát 1872-ig viselte. Később nagyabonyi birtokára vonult vissza, hol meghalt 1898 április 28-án. Abonyi alig húsz éves korában lépett az írói pályára. Az irodalomba Nagy Ignácz, a Hölgyfutár szerkesztője vezette be és igazi magyar zamatú népies elbeszéléseivel csakhamar egyik legtekintélyesebb és legkedveltebb írója lett a hatvanas éveknek. A Hölgyfutárnak 1851—62-ig rendes munkatársa volt és azóta az összes szépirodalmi lapok közölték elbeszéléseit, melyeknek száma körülbelül százra tehető. Műveinek tárgyát többnyire az alföldi nép életéből veszi, melynek az ő korában egyik legkitűnőbb rajzolója volt. Bár regényeinek szerkezete többnyire kuszált, homályos, de annál sikerültebbek novellái, melyeket a falusi élet egy-egy alakjának élénk jellemzése, írójuknak egészséges, derült életfelfogása, szelid humora és eredeti népies előadása, hosszú ideig a közönség kedvelt olvasmányaivá tettek. Művei számos önálló kötetben jelentek meg. Regényei : Éjszak csillaga, 3 kötet, Pest, 1855. — Az egyetem pallosa, 3 kötet. Pest, 1859. — A mi nótáink, 4 kötet. Pest, 1864. — (Egyik legjobb regénye.) — Kenyér és becsület, 3 kötet. Pest, 1865. — Magduska öröksége, 2 kötet. Budapest, 1887. — Az utolsó kuruczvilág, 3 kötet. Budapest, 1887. — A pénzes molnár románcza. Budapest, 1889. — Beszély gyűjteményei közül a legnevezetesebbek : A fonó krónikája, 3 kötet. Kecskemét, 1872. — Itt a szép Alföldön. Budapest, 1878. — Az özvegy tehénkéje. Budapest, 1882. — Népszínművei : A betyár kendője. Budapest, 1872. Először színre került 1873. — Panna asszony leánya. Budapest, 1875. — Magduska öröksége. Budapest, 1888. Előadták a Népszínházban. — A siroki románcz. Előadták a Népszínházban. 1892. — A leányasszony. A férfi sorsa az asszony. Előadták a Népszínházban az elsőt 1893-ban, az utóbbit 1897-ben. —Összegyűjtött művei 1906-ban jelentek meg 20 kötetben. Amiadt István, tudós jezsuita, született 1676 deczember 22-én, Füleken. 1692-ben a jezsuita szerzetbe lépett és tanulmányai végeztével Nagyszombatban, Bécsben, majd Gráczban theologiát és filozófiát tanított. Mint Erzsébet főherczegnő gyóntatója, kíséretében Brüsselbe ment, és húsz éven át volt a főherczegnőnek politikai ügyekben tanácsadója. Erzsébet halála után visszatért Bécsbe, ahol udvari könyvtárnok lett. Meghalt 1756-ban. A bécsi császári könyvtárban őrzött 20 kötet theologiai kéziratán kívül négy latin munkát írt: Baintner Ferencz dr., szül. Balassagyarmaton. A kolozsvári gazdasági akadémia vegytan-technológiai tanszékének rendes tanára, az Erdélyi Gazdasági Egyesület igazgató-választmányi tagja, a Kolozsvármegyei Gazdasági Egyesületnek meghívott tagja, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek rendes tagja, a kolozsvári országos borvizsgáló szakértő bizottság tagja, a Természettudományi Társulat rendes tagja, az Országos Nemzeti Szövetségnek és az Állami Tisztviselők Egyesületének tagja stb. stb. Művei: A gyümölcspálinka főzéséről. 1898. — A Győry-féle pálinka-főző üstről. 1904. — A mezőgazdasági szeszgyárak jövedelmezősége, berendezése üzeme, gyümölcspálinkafőzés. Második kiadás. 1908. — A borászat kézikönyve. 1906. — A kénezésről. 1904. — Ujabb tapasztalatok boraink szesztartalmáról. 1910. — A kenyérsütésről. 1910. — A bivalytejről. 1901. — A bivalytejről. 1909. — Adatok a bivalytejek vizsgálatához. 1905. — Adatok a bivalytejek összetételéhez. A colostrum. 1906. — Beitrage zur Zusammensetzung der Büffelmilch. 1906. — Die Büffelmilch. 1909. — A bivalytejek savfoka. 1907. — A bivalytejek czitromsavtartalma. 1907. — Adatok a bivalytejek vizsgálatához. 1910. — Az utolsó nemzetközi tejgazdasági kongresszus tanulságai. 1909. — A boroshordók kénezéséről. 1904. — Mit ér a kedvezményesárú katonai korpa és rostaalja. 1911. — Az erdélyi raczkajuhról, különös tekintettel fejére. 1911. Abonyi Lajos: Amiodt István Baintner Ferencz.