Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904)

POZSONY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - Samarjay - Sándor - Sándor - Sarlay - Semsey - Serényi - Sigray - Somogyi - Spáczay - Styrumb - Szabó - Szászi

670 Pozsony vármegye nemes családai. 1696 Sándor. Sándor. Sarlay. semsey Serényi. Sigray. Somogyi. Spáczay. Styrumb. Szabó. Szászy. vármegyében telepedett le; tőle származik a sághi S. család, mely 1631 február 3-án kapott czímerlevelet. A család idővel Heves- és Pozsony vármegyékbe is átszármazott, az utóbbiban a XV. század folyamán telepedett le. Az 1755. évi nemesi összeírásban Pozsony vármegye nemesei közt Imre, László, János, Péter, Ferencz, György, Pál és István neveivel talál­kozunk. Czímer:­kékben, aranyleveles koronából rézsűt ki­emelkedő pánczélos kar, markában búzakalász és szőlőfürt között pálczát tartva. Sisakdísz: paizsbeli kar. Takarók: veresezüst-kék arany. Samarjay, S. János 1672 aug. 29-én nyert czímeres nemeslevelet Lipót királytól. A család Gömör vármegyében telepedett le. Első ismert őse I. Máté, 1585 táján ref. prédi­kátor volt, kinek harmadik fiától Jánostól származik a család. A nemességszerző Jánosnak utóda János, 1805-ben nemesi bizonyítványt kapott Gömör vármegyétől, melyet 1806-ban Komárom vármegyében hirdettetett ki. Ezenkívül még ki­hirdettetett Baranyában, Győrben és Torontálban. Ez ágból származik Károly (szül. 1821,­­ 1894 Pozsonyban), 1875-től a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke, kir. tanácsos, szépirodalmi és aestetikai író. Emil, előkelő pozsonyi ügyvéd, a gróf Pálffy-féle senioratus jogigazgatója és ügyésze. Czímer: kékben, zöld hármas halmon, arany-markolatu görbe kardot tartó, könyöklő, pánczélos kar. Sisakdísz: kinövő egyszarvú. Takarók : kékarany-veresezüst. Sándor. (Szlavniczai és bajnai nemes, báró és gróf.) Trencsén vármegyéből származik. 1456-ban nyert Szlavniczára kir. adományt. S. Sándor 1706. júl. 25-én bárói rangra emelke­dett. Ága a XVIII. század folyamán Felső-Korompán volt birtokos. Ez ágnak azonban magvaszakadt. A bárói ágból Antal 1787 aug. 27-én grófi rangra emeltetett, mely ágnak Móricz grófban, a híres úrlovasban szintén magvaszakadt 1878-ban. Jelenleg csak a nemesi ág virágzik. (Lásd bővebben a nyitramegyei kötetben.) Sándor (Kishindi): Nyitra vármegyéből származik. S. István 1649-ben nyert czímeres nemeslevelet. A család Kis-Hind és Kis-Salló helységekben volt birtokos. Endre jelenleg­ czifferi körjegyző. Czímer: kékben, hármas zöld halmon, görbe kardot tartó veres mezű, könyöklő kar. Sisakdísz: három kiemelkedő zöld szárú, természetes liliom. Takarók: kék­arany-veresezüst. Sarlay. A család múltját a Gömör-Kis-Hont vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. Pozsony­ megyében Márton tűnik fel legelőbb, ki 1587-ben Galántán Baranyay Erzsébettől és Fekete Györgytől birtokot vesz. A család a XVII. század végén kezd szerepelni. István ekkor pozsonyi várnagy, 1681-ben szerepel a nemesi összeírásban. Fia, János részt vett korának mozgalmaiban; Lenkviczen fogságot szenvedett. Sógorával Ocskay Andrással, Sarlay Erzsébet férjével, Esterházy Pál nádortól 1703-ban adományba nyerte a Galántán, Cseklészen, Hegy-Jókán és Kossuton fekvő összes ingó és ingatlan javakat. Fia János György (szül. Pozsonyban 1713) kir. kamarai hivatalnok. Fia György János a vármegyétől 1773 július 1-én nyert nemesi bizonyítványt. Istvánnak második fiától Mártontól származott II. Márton 1724-ben a vármegye főjegyzője. Semsey. (Semsei.) Abauj vármegyéből származik. Ősi fészke Semse, hol jelenleg is birtokos. János 1397-ben pallosjogot nyert, 1401-ben pedig czímerlevelet. A XVIII. században Cziffer helységben volt birtokos, hol várkastélya is volt. Serényi. (Kis-serényi gróf.) A család múltját a Gömör-Kis-Hont vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. A XIX. század első felében Eberhard részbirtokosa volt. Sigray. (Alsó és felsősurányi báró és gróf.) A XVI. században tűnik fel. János stomfai várnagy 1647-ben kir. adományt nyer Surányra (Vas várm.). S. József udv. tanácsos (szül. 1678,­­ 1739) fiaival együtt 1728-ban bárói rangra emeltetett. S. Károly báró Somogy vár­megye főispánja, 1780-ban grófi rangot nyert. A bárói ágból az 1764. évi főúri összeírás adatai szerint Károly volt birtokos Pozsony vármegyében. Somogyi­ (Derghi és karcsai) Első ismert őse György (1581) Sípos- és Egyház-Kar­csán volt birtokos. Mátyás 1614-ben bárói rangra emeltetett. A nemesi ágból a XVIII. században László Esztergom vármegye alispánja (1736) játszott kiváló szerepet, a­ki­ Víz­keleten és Sipos-Karcsán volt birtokos. Az 1755. évi összeírásban László Ferencz és Ádám fordulnak elő. Czímer: harántpólyával vágott paizsban, kétfarkú koronás oroszlán. Sisak­dísz : kinövő sas. Spáczay. (Korompai.) Ősi pozsonyvármegyei család. A XIII. század végén tűnik fel. Őse Spáczai Geth Comes. János, Gáspár és Balázs II. Mátyás királytól Spáczára és Korom­pára kir. adományt nyertek. A XVIII. században (1736) Czajla helységben volt birtokos. Utolsó fisarja Pál (* 1751) esztergomi kanonok és cz. püspök volt. Czímer:­kékben, termé­szetes daru szájában, nyaka körül övezett arany­láncz. Felemelt jobb lábában patkóvasat tart. Sisakdísz : a paizsbeli daru. Takarók : kékarany. Styrumb báró, Linburg-Styrumb Miksa Vilmos gróf 1700-ban honfiusíttatott. E család­ból az 1764. évi főúri összeírás adatai szerint Károly gróf volt Pozsony vármegyében birtokos. Szabó: Ily nevű család a XIX. század első felében Bústelek helységben bírt földesúri joggal. Szászy. (Apaji.) Sz. István és János 1631-ben nyertek czímeres nemes-levelet, mely a következő évben (1632) Torna vármegyében hirdettetett ki. A család a XVII. század folyamán telepedett le Pozsony vármegyében s Apaj községben bírt földesúri joggal. Tagjai közül Alajos (1832—40), Gyula 1861 Pozsony várm. főszolgabírája. Czímer: kékben, zöld Samarjay. SAMARJAY.

Next