Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904)
POZSONY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - Perényi - Petheő - Petőcz - Petrovics - Pyber - Plachy - Pongrátz - Pozsgay - Prenoszil - Prikkel - Prileszky - Pulay - Puskás - Rajcsányi - Sághy
670 Pozsony vármegye nemes családai, 1695 tudományok doktora stb. Az aranyosi ágból: Jenő (szül. 1868) kir. statiszt. hivatali tisztviselő. Lajos trencsénvármegyei főlevéltárnok. Czímer: kékben, zöld halmon egyik lábával kardot tartó, repülésre kész hattyú. Sisakdísz: három (veres-fehér-kék) strucztoll. Takarók: kékezüst-veresarany. (Pázmány Zoltán : A szilasi és laki Pázmány-nemzetség 1904.) Perényi. (Perényi báró.) A család múltját a Szabolcs vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. A XVIII. század közepén Hodi helységben volt birtokos. Petheő. A XIX. század első felében Nagy-Borsa helységben bírt földesúri joggal. Petőcz. P. Péter 1742-ben nyert czimeres nemeslevelet. Tagjai közül György 1843-ban Pozsony vármegye főjegyzője, majd alispánja. 1849-ben vértanú halált szenvedett. István és Gyula 1861-ben Pozsony vármegye aljegyzője. Jenő jelenleg vármegyei főjegyző. János cs. és kir. ezredes. A család a XIX. század első felében Uszor, Nagy-Légh, Elő-Patony helységekben bírt földesúri joggal. Bírta ezenkívül Vörösbúzahely pusztát is. Czímer:kékben, zöld alapon, czölöpösen állított arany búzaköve felé lépő fehér bárány. Sisakdísz : kótollat tartó kékmezű könyöklő kar. Takarók : kékarany-veresezüst. Petrovics, P. Márton és János 1667-ben nyertek czimeres nemeslevelet. E családból az 1775. évi összeírásba György van felvéve A család Kajal helységből származik. Idővel Márton második fia György Nyitra vármegyébe költözött. Ennek a Györgynek az utóda István, szabadszállási székbérlő, kinek fia Petőfi Sándor, legnagyobb magyar lyrai költő (szül. 1823. 1849 július 31-én a segesvári csatában). Czímer:kékben, hármas zöld halmon, arany-markolatú, görbe kardot tartó, könyöklő pánczélos kar, a kardon arany-leveles korona van átütve. Sisakdísz: paizsbeli kar. Takarók: kékarany-veresezüst. Pyber. (Felsőeőri.) Azok közé a felsőőri nemes családok közé tartozik, melyek Rudolf királytól 1582-ben új adományt nyertek s régi kiváltságaikban megerősíttettek. Idővel átszármazott Fejér-, majd Pozsony vármegyékbe. Az 1755. évi összeírásba János, Ferencz (ifj. és id.) vannak felvéve. A XVIII. század közepén Csötörtök helységben volt birtokos. Plachy, (Nemesvarbóki.) P. Mátyás, János, Jakab és Péter 1699-ben nyertek czimeres nemeslevelet. A család Hont vármegyéből származik; idővel átszármazott Heves-, Pest-, Nógrád-, Zólyom- és Pozsony vármegyékbe. Tagjai közül Tamás (* 1890) a Szent-István-rend kiskeresztese volt. Bertalan, jelenleg kir. tanácsos, tanfelügyelő. Czímer: kékben, hármas zöld halmon, veres csőrű és lábú fehér galamb, csőrében olaj ággal. Sisakdísz: paizsbeli galamb. Takarók : kékarany-veresezüst. Pongrátz. (Szentmiklósi és óvári nemes, báró és gróf.) A család múltját már a bihari kötetben ismertettük. Az 1755. összeírásban a bárói ágból József, a nemesiből Ignácz, az 1764. évi főranguak összeírásában Mihály és János vannak felvéve Pozsony vármegye névjegyzékébe. Pozsgay. Az 1775. évi összeírásban Mihály, István, András, Ferencz és Benedek neveivel találkozunk Pozsony vármegye nemesei között. Prenoszil. (Königseggi.) A család 1874-ben Nógrád vármegyéből telepedett Pozsony vármegyébe. Iván, jogtudor, jelenleg malaczkai herczegi jószágkormányzó. Czímer: kék- PETŐCZ ben, zöld alapon álló természetes színű oroszlán, jobb vállán fahasábot czipelve. Sisakdísz: kinövő pajzsalak. Takarók: kékezüst-veresarany. Prikkel. (Réthei.) Ősi pozsonyvármegyei család, mely már a XV. században virágzott. Eredeti neve Réthei volt. A XV. század folyamán vette fel a réthei P. nevet. Gergely 1489-ben már e néven szerepel. Az 1610—80. közötti nemesi összeírások adatai szerint Réthén volt birtokos. A család II. Ferdinánd királytól nyert czimeres nemességújító levelet, melynek holléte ismeretlen, de az 1754. évi deczember havában eszközölt nemesi vizsgálatok alkalmával bemutattatott, miről az 1757. évi közgyűlési határozat is megemlékezik. Tagjai közül: István a párkányi ütközetben esett el 1683 október 10-én; János (szül. 1763 – 1823) esztergomi kanonok ; Ferencz (szül. 1775 – 1837) Pozsony vármegye főszolgabírája ; Antal (szül. 1815 – 1895) Modor szab. kir. város bírája, Pozsony vármegye szolgabírája; Ferencz (szül. 1823 – 1886) nemzetőr-főhadnagy ; Lajos Pozsony vármegye árvaszéki elnöke (1903); Marián bölcsészettudor, szent Benedek-rendi tanár. Czímer: kékben, hármas zöld halmon, arany-markolatú görbe kardot tartó arany-oroszlán. Sisakdísz : görbe kardot tartó pánczélos kar. Takarók : kékarany-veresezüst. Prileszky. (Prileszi.) Trencsén vármegyéből származik. A XV. század első felében tűnik fel (1430). Ősi fészke Prilesz helység, honnan nevét vette. A XIX. század első felében Zavar helységben bírt földesúri joggal. Pulay. A XVIII század közepén Hegy községben volt birtokos. Puskás. Mint a Kajaly család örököse, a XVIII. század első felében Kajal helységben, volt birtokos. Rajcsányi. (Rajcsányi): Nyitra vármegye legrégibb családjainak egyike. A Lypovniknemzetségből származik. Őse Bethlen comes (1244), ennek fia Rajcsányi Drágh (1247—1281). Tagjai közül György, a XIV. század második felében Nyitra vármegye alispánja. Imre (1642) Nyitra vármegye helyettes alispánja. Péter (1744—1746) árvai urad. tiszttartó. Ádám (1737—1760), kanczelláriai, majd kamarai tanácsos, kinek neje Szegedy Erzsébet volt s a ki után Majtény, Zavar stb. helységekben levő részbirtokokra tartott igényt. Az 1755. évi összeírásba e családból Ferencz és József vannak felvéve. Sághy. (Csukárpákai és sághi.) Őse Kalianus, szolgagyőri várjobbágy, kinek fiai Amanus és és 1792-ben hadi érdemeik jutalmául a kir. szolgák sorába emeltettek. Us ága Vas Perényi. Petheő. Petőcz. Petrovics. Pyber. Plachy. Pongrátz. Prikkel. Prileszky. Pulay. Puskás. Rajcsányi Sághy. Pozsgay. Prenoszil.