Szabolcs vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1900)
IRODALOM ÉS TUDOMÁNY - Csorba (Palotai) Ákos - Czóbel Minka - Dessewffy Emil - Dessewffy József - Dessewffy Marczel
Irodalom és tudomány. 209 Bessenyei Sándornak inkább hazafias buzgalmát, mint műfordítási tehetségét dicséri. Csorba (Palotai) Ákos, szül. 1838. ápr. 8. Szent-Margita pusztán. A theológiáról a katonai pályára lépett, a melyet hadnagyi ranggal odahagyván, Soborsinban postamester lett. Majd a jog tanulására adta magát és 1870-ben ügyvédi oklevelet szerzett és Vingán ügyvédkedett 1875-ig, a mikor Szörény megyének tiszti főügyésze, majd helyettes alispánja lett. Később Budapestre jött, hol mint ügyvéd telepedett meg. Jelenleg N.Kanizsán ügyvéd és lapszerkesztő. Tárczái, beszélyei és czikkei 1862. óta a fővárosi szépirodalmi és politikai lapokban jelentek meg. Önálló művei: Történeti és társadalmi képek (1865.) A vörös ház lovagja. (Fordítás 1871.) Irodalmi egyveleg (1886.) Az ismeretlen (Fordítás, 1890.) A sorsüldözött család. (1891.) Jelenleg a Zala czímű politikai hetilapnak szerkesztője. Czóbel Minka szül. Anarcson, ahol nagyon gondos és előkelő nevelésben részesült Már nagyon fiatal korában kezdett verselgetni, magyar, német, franczia és angol nyelven. A költészetre Jókai Mór és Justh Zsigmond buzdították, akiknek Mednyánszky László báró, az írónő sógora, bemutatta költeményeit. 1899-ben tűnt fel Nyírfalombok czímű verskötetével, amely idő óta a fővárosi előkelőbb szépirodalmi lapoknak szívesen látott és kedvelt verselője. Az említetten kívül munkái: Hafia. (1891.) Czóbel Minka ujabb költeményei. (1892.) Maya (1893). Dessewffy Emil gr. (Életrajza, lásd: „Szabolcs vármegye kiváló szülöttei".) Rendkívüli politikai és közgazdasági munkálkodása mellett az irodalomban is maradandó nevet szerzett. Elnöke és tiszteleti tagja volt az Akadémiának, a mely állásában az Akadémia palotájának építése és az intézet felvirágoztatása körül rendkívüli CZÓBEL MINKA. érdemei vannak. Számos politikai és nemzetgazdasági czikke és önálló röpiratai mellett, nagyobb munkái: Alföldi levelek. (1839—40). Parlagi eszmék. (1843.) A magyar vám- és kereskedési ügy. (1847.) Fizessünk, mennyit becsülettel elbírunk, magunk magunkért. (1847.) A fenforgó ausztriai kérdésekről. (1856.) A m. tud. akadémia és nemzetiségünk feladatai. (1865.) Azonkívül több éven keresztül szerkesztője volt a Budapesti Híradónak. Mint akadémiai szónok is kiváló volt. Dessewffy József gróf. (Életrajza a Szabolcs vármegye kiváló szülöttei czímű fejezetben.) Kora irodalmi és tudományos mozgalmaiban egész életén át élénk részt vett. Benső barátságban állott Kazinczy Ferenczczel és Gáborral, a ki Dessewffynek irodalmi hagyatékát és a kor mozgalmaira fontos gazdag levelezését kiadta (1860—64. 3 kötetben). Nagyszámú politikai ,és tudományos czikke jelent meg az akkori folyóiratokban, Akadémiai Évkönyvekben és a Felső-magyarországi Minervában, a melynek egyik alapítója volt. Művei: Bártfai levelek. (1817 — 18.) Hitel taglalatja. (1830.) Hazánk egyik igen jeles főispánjának nyilván tett politikai hitvallása. (1843.) Sándor Leopold nádor, Gróf Hadik András fővezér és Kazinczy életrajzai, stb. Dessewffy Marczel gróf. Szül. 1813. márcz 14. Büd-Szt-Mihályon. Nevelését nagyműveltségű atyja és kitűnő nevelők vezetése mellett otthon nyerte. Különösen a klasszikus nyelvek és a zene iránt tanúsított kiváló érzéket. A jogot Kassán elvégezvén, Pesten ügyvédi oklevelet szerzett, de sohasem ügyvédeskedett. Itt ismeretséget kötött Kazinczy Ferenczczel és ennek körével s úgy a klasszikus, valamint a modern Kro-Csorba (Palotai) Ákos. Czóbel Minka. Dessewffy Emil: Magyarország Vármegyéi és Városai: Szabolcs vármegye. 27 Dessewffy József, Dessewffy Marcel