Temesvár (Magyarország vármegyéi és városai, 1914)
TEMESVÁR LEIRÁSA - Temesvár külvárosai A Gyárváros keletkezése - A városliget környéke - A Kossuth-tér környéke - Gyártelepek
A Kossuth-tér környéke Gyártelepei Ill. Itl. Temesvár leírása Temesvár külvárosai A Gyárváros keletkezése A városlige környéke Temesvár egyik újabb közművéhez, az újonnan ásott Bega-meder fölött cementbetonból épített új közúti hídhoz érünk, mely a hídépítés legújabb technikájának kiválóan sikerült alkotása. Ezentúl következik Temesvár legnagyobb külvárosa, a Gyárváros. A török hódoltság előtt és alatt Temesvár lakosságának jelentékeny része a Nagypalánk külvárosban lakott. E városrész az 1716-iki ostrom alkalmával igen sokat szenvedett, amennyiben az oláh és szerb lakosság apró fa- és vályogházai közül mintegy 2000 leégett. Mercy tábornok az 1720 körül Temesvárra hívott telepesek részére a leégett Nagypalánk helyén s részben attól éjszakra, a német és örmény városrészt építtette; de e városrész az 1738-iki tűzvész idején leégett. Ekkor rombolták le a Nagypalánk és Katalin városrész még fennálló házait is. Az ekként hajléktalanná vált lakosság s a Temesvárra hozott külföldi gyarmatosok elhelyezése végett gróf Mercy tábornok 1720-ban a Gyárvárost alapította, mely nevét a tábornoktól itt emelt számos gyártól kapta. Eleinte két részből, ú. m. a német és szerb városból állott s csak 1744-ben nevezték el hivatalosan Gyárvárosnak. Német részét addig Renzers-Dorf-nak, az ennek tőszomszédságában épült szerb telepet pedig Raatzen-Stadt-nak nevezték. Jelenleg e városrész is szépen emelkedik, s különösen a Belváros felé eső részén épülnek szebbnél szebb, díszes palotasorok. Lakosainak száma meghaladja a 24.000-et. " A gyárvárosi új hídon áthaladva, annak tövében hatalmas új palotasor elé érünk. Itt kezdődik a Ligetút, melynek csinos palotasora a város legszebb ligetére néz. A városliget déli oldalán van az állami tanítóképző intézet, ettől balra pedig a városi Gizella-árvaház impozáns homlokzata látható. Az árvaházra, mely 1901-ben Miskolczi Gotthilf Ernő, Bécsben élő temesvári származású hazánkfia tervei szerint épült, városunk mintegy 220.000 koronát áldozott. Állandóan mintegy 80 árvagyermek részesül benne gondos nevelésben. Elhagyva a városligetet, annak éjszakkeleti kijárójánál épített Apollo-mozgóképszínház mellett, az Andrássy-útra jutunk, melyet több igen szép épület díszít. Előbb azonban megtekintjük a Kunz-sor közepén, az izr. status-quo hitközség 1899-ben 200.000 kor. költséggel épült díszes imaházát, melyet Baumhorn L. budapesti építész tervezett. Az Andrássy-út jobb oldalán terül el a Coronini-tér, közepén a pompás, szép millennáris templommal. Alapkövét, hazánk ezeréves fönnállásának emlékére, 1896-ban tették le s 1901 október 18-án szentelte fel Dessewffy Sándor csanádi püspök, a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. A román stílben épített, hatalmas kupolájú templomban mintegy 3000 ember fér el. Egy-egy tornya 65 méter magas. Belső berendezése, különösen festett üvegablakai, gyönyörűek. Oltárképei Vastagh György festő remekei. Az iparos munkát helybeli mesterek készítették. A templom mögött van a városi villanytelep új palotája. A villanyos világító telepet 1884-ben egy angol társaság alapította, de 1893-ban már a város tulajdonába ment át s azóta folytonosan bővül. Ha az Andrássy-úton tovább megyünk, a városi polgári menház-alap tornyos palotája mellett a Kossuth-térre érkezünk. Keleti oldalán áll a szerb templom és az egyházközség bérháza. A Kossuth-téren a villanyos közúti vasút három irányban ágazik el. Jobbfelől a Fő-utcza mentén az 1774-ben épült, ma már használaton kívül álló gör.-kath. templomot ejtjük útba, melylyel szemközt a felhagyott városi vízimalom áll. Tovább haladva, a Gyártelep utczában látjuk a Gyártelep, újabban Temesvári Polgári Sörfőzőgyárnak elnevezett sörgyárat, mely évenként 100.000 hektoliter sört tud előállítani. A sörgyár bejárata előtt terül el a régi gyárvárosi róm. kath. plébániatemplom, mely 1765-ben épült. A templom 1906 óta a város kegy urasága alá tartozó gör.kath. plébánia templomául szolgál. A tér közepén áll a gyárv. tűzoltók őrtornya; egyike városunk legrégibb és legjobban felszerelt tűzoltó-állomásainak. Ugyan e téren van még néhány volt városi vízimalom helyén, — a vízerő elvonása által — újabban gőzerőre berendezett malom is. A templomtól jobbra benyíló utcza balsarkán áll a gyárvárosi elemi fiúiskola emeletes épülete. A Gyártelep-utcza folytatását alkotó Búziási-út mentén haladva, a villanyos vasút végállomásához jutunk, melytől jobbra a „ Turul" czipőgyár tágas telepe ötlik szemünkbe. A gyár 2.000.000 korona alaptőkével rendelkező részvénytársaság tulajdona s 1900-ban épült. Nemcsak külseje csinos, de modern berendezése is sok érdekes látnivalót nyújt. Hazánknak, sőt a continensnek ez időszerint legnagyobb