Borsod - Miskolci Értesítő, 1869 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-14 / 2. szám

Miskolcz, januar 14. 1869. 2-ik szám. Harmadik évfolyam. it® Társadalmi érdekeket ke ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Fél évre . . . 2 írt — kr. Egész évre . . . „ — „ Vidékre postán / Fél évre Egész évre tm­­ vegyes tartalmú heti közlöny. BEIGITATÁSI DÍJ: Előleg­esen fizetendő: 50 szóig ... .50 kr. 50-től 100-ig 1 frt. — „ Bélyegdij: Minden hirdetéstől. . 30 kr. Nyílt tér sorsa ... 15 kr. Adó ügyünkről. Le telt azon nyolcz nap, mely alatt mindenki meggyőződést szerezhetett ma­gának, hogy mennyi azon összeg, mely­­lyel mint ha állam polgár jövedelméből a haza javára adózni köteles. — Ma holnap talán össze­ül a bizottság is, mely hivatva leend azt megállapítani, eggyesek, panaszosok sérelmeit orvosol­ni. Valóban Sysiphusi munka vár e tisz­telt polgártársainkra, mert a jelen jöve­delmi adó előirányzat valóságos augiás is­­tálója, melybe 18 keserves éveken át halmozták a szemetet, s melyet az ez é­­vi kiküldött inspector egyszerre meg két­szerezett. — Őszintén, tartalék nélkül akarunk szóllani, mint azt hivatásunk hozza ma­gával, — ki mondjuk mi szivünkön fek­szik, mert szent előttünk a haza ügye, de egyszermind polgártársaink nyugalmá­nak — a zaklatások ellen — őrei vagyunk. Városunk leélte az országgal együtt a legszomorúbb éveket , de békés polgá­rai még ennyire soha nem lettek felizgatva mint ma, midőn mindenki meggyőződött amaz igazságtalan, alapjában elhibázott jövedelmi adó előirányzatról, melyet Ka­­pusinszky és Huszka urak mint kiküldött adóhivatalnokok tettek. Hogy mi czél lebegett elöltök nem­­tudjuk, — de gyanítanunk kell, misze­rint összeírásuk által oly érdemekre a­­kartak szert tenni, melyet az absolut kor­mány talán megjutalmazott volna, de mely­től egy alkotmányos kormánynak el kell fordulnia. — Ha igy számítottak uraim! tévedtek , ma a kormányon nem a nemzet vérszo­­pói ülnek — ma az a nemzet képviselői­nek többségéből a népből van alkotva. — De szólljanak magok a számok e két úr műveletéről. Miskolcz városában a múlt években 7­­­800 jövedelmi adó köteles volt 19000 forint egyenes jövedelmi a­­dóval és pedig tudjuk, hogy az absolut kormány közegei nem valami elnéző hűt­len egyének voltak, ma teremtettek ez urak csaknem 2000-et mintegy 36000 forint ugyan csak egyenes adóval. — Hol vették ehet az alapot? ott hogy a már eddig ez adóval megróttak egy ré­szére az két sört háromszorosan kivette­tett, s hogy az alávettek oly egyéneket, kik a nyomorral küzdve, mindennapi ke­nyerüket is alig tudják, nem a jövede­lemből , hanem az ipar­űzés mellett egy kis szöllőn- és egy két vékás kibérelt föld jövedelméből feltartani, melyet még hozzá maguk dolgoznak meg. S hogy ismét számokkal igazoljuk állításunkat, mi lelki­ismerettel vetették ki például e jó urak Lechi János és Szo­­bonya Miklós gubásokra a 300 forintot, kinek egyike még mesterségét sem foly­tatja, s mely iparág csak az év egyik szakában szokott folyni; mi lélek isme­rettel Kovács Lajos elaggott lakatos, gé­lei Kis János csizmadia, és Csapó Sámu­el szűcs mesterre a 200 forintot, kiknek u Jobbika 7-8 élő gyermeket táplál, avagy Balajti Károly tímárra 400, Kohn Lázár­ra 6000, Pollák Jakabra 5000, Fisser Mór szesz kereskedőre 1000, s számos sze­gény szekeresekre 100 —100 forintot. Nem hiszem hogy e jó urak a kive­tés alphaját ismernék ,­mert hogy egy sze­gény szűcs mestert oly adóval terhelje­nek , mint Borsod megye alispánját ki 2000 forint biztos fizetést hoz, hogy egy sze­gény gubásmester embert úgy mintha 3000 forint biztos jövedelme volna , holott még a 300 is csak ráfogás ; egy kereskedőt oly mértékben, mint a milyenben az Pesten sincs — ily tettekhez vagy könnyelműség vagy túlbuzgóság kívántatik, melynek egyikét sem lehet menteni. — Nem, még azzal sem — hogy ez csak előmunkálat — mert a ki olvassa a törvényt, ezt jól tudja — s ha tudja ta­lán meg is védendi magát, de mily szá­mosan vannak azok kiknek m­ár maga a vé­delem is véres verejtékébe kerül, maguk nem tudván az ügyben eljárni fűhöz fához kénytelenek nyúlni mentségükre. — Nem menthető, mert ez igazságtalan kivetés oly izgalmat szült, mely még az erős hi­tüt is megingatja a kormány iránti biza­lomban, — nem, mert minden munkálat­nál épen az alapnak kell olyannak lenni, hogy az biztos legyen, a­mit az egész munkálat nélkülöz. Hát ha még tekintjük a zaklatásokat melyet ez urak a törvény világos rende­lete ellenére elkövettek­, egész a vakme­rőségig s azt, hogy e még ki nem vetett adó már is execváltatik , s a városi pénz­tár, minden felmutatható rendelet nélkül, minden forint után még azoktól is kik tettleg nem exekváltattak szedi az exe­­cutionális krajcrárokat, szedi a hátralék kamatokat, holott a törvény csak a kive­tett és be nem fizetett adóktól rendeli azt, melynek előbbike, határozott fellépésünk folytán, a főbíró által beszüntettetett.­­ Meg gondolták ezen közegek, hogy érdem­szerzési vágyuk, hogy az indoko­latlan adózásnak politikai tőkéül felhasz­nálása , mily rettentő következményeket vonhat maga után. Uraim! Ily két ellentétes indok szü­leménye okvetlenül dissolutiora vezet. Mitől Isten mentse meg a hazát és váro­sunkat. Elvárjuk tehát úgy a küldöttségtől hogy az alapjában teljesen elhibázott ki­vetést hűségesen át­vizsgálják , mint szin­tén városunk erélyes főbirásától is, hogy az indokolatlan pénztári kamat­szedést fel­ső helyen orvosolandja, s igy szomorú kilátásnak éleibe néző polgártársaink ér­dekeit megvédendik. Rácz Ádám: Heti szemle. A „P. Lloyd”-nak írják Bukaresből: „az utóbbi napok alatt egy panromán ta­­nácskozmányt tartottak itten Bratiano el­nöklete alatt, azon kérdés fölött, miké­pen lehetne az erdélyi románok szenve­déseire vonni Európa figyelmét. Elha­tározták : megnyerni némely szerkesztő­ségeket Bornin- , Páris-, Londonban és Sz. Pétervárott, amelyek értesítsék a közönséget m­agyarok ki­irtási poli­tikájáról. Párisban a „Siécle41 már meg van e czélra nyerve.” — Romániából újólag határozott hí­rek érkeznek az ott levő tetemes hadiké­születek felöl. — Mint a ,,Wand.“-nek írják Bu­­karestből, a román kormány Krentski po­rosz ezredes tanácsára Kis-Oláhországban az erdélyi határok hosszában csapatelhe­lyezéseket rendelt el. — A spanyol trón betöltésére vo­natkozólag két új combinatiót jeleznek O­­laszországból. Az egyik szerint a gyer­mektelen Espartero lenne király, hogy Genua herczeget (szül. 1854-ben , ki Vik­tor Efnáiméi unokaöcscse és a szász király unokája) fiává fogadja; a másik szerint a szintén gyermektelen Carignan herczeg lépne a trónra, hogy ezt később Napóle­on herczegnek és Klotild herczegnének engedje át. — Konstantinápoly, jan. 9. A tegnapi „Levant Herald-t jelenti, hogy Petropoulaki s a felkelőcsapatok minden maradványa meghódolt Krétán. — Hob­­­bard pasa még Lyra elött van.

Next