Borsod - Miskolci Értesítő, 1871 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1871-02-23 / 8. szám
Ötödik évfolyen. Miskolcz, február 23. 18? 1.___________8-ik szám. borsoDwmmmMM iái isim Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve: Előlegesen fizetendő: Bélyegdij: Fél évre . . . 2 frt • — kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig . . . . 50 kr. Minden hirdetéstől . 30 kr. Egész évre . . 4 „ — „ Egész évre . . 4 „ — .. 50-től 100-ig 1 frt. — „ Nyílt tér sorsa . . . 15 kr Válasz L. Gubás Ferencz, Takaró Gáspár, Szűcs Sándor b. h. elemi tanítók, a „Borsod*14-dik és 5-dik számában megjelent czikkére. Fölösleges volt önöknek észrevételük alá nevüket írni. Azon szerény hang, melyhez hasonlóul a ref. egyháztanácshoz beterjesztették követelésüket, e nélkül is rámutatott volna az apákra. Le styl c’est l’homme — mond Buffon De lennének bár nagyobb bárdú Botondók — mert a plagosus Orbiliosok körmös ütéseitől nem sokat félünk, kiállunk a síkra s felvesszük az élőnkbe dobott keztyűt. Sajnálatunkat fejezzük ki előlegesen is, hogy őszinte szónk csak első részére kapott glossákat. De az volt merész önök illúziójáról a fátyolt félrevonni. A czim volt a darázsfészek, mely minden lakóját ellenünk zúdította. Ezt eleve is tudjuk, készen voltunk reá. „Engedd meg — mondja a franczia író — hogy más első, te második vagy, békében élhetsz a világgal.“ A kraevinbeli tiszteletbeli főméltóságos czimen teremtőnk korunkban is mily sokan kapnak! Még élénken emlékezünk rá, hogy Szováthi Lajos ellen, ki a miskolczi ref. elemi iskola bajainak egyik okát — a „Vasárnapi Ujság“-ba írt közlésében — a tanítók eltanárosításában találta, mily eget verő hangok emelkedtek Kárpátoktól Adriáig. De a dologra. Mi midőn a gömöri és borsodi megyék határozatára hivatkoztunk — melyre önök oly nagy súlyt fektettek, s álokoskodásukat alapították — nem akartuk a történeti tényeket elferdíteni. Ezt Borsodi fészkelődésének visszaszorítására hoztuk fel, ki mint a megsózott csiga messze kinyújtotta szarvait, az avasi helyiségben hat elemi osztályról hat tanítóval tépelődvén nyugtalan lelkében. Mi állításunk mellet most is megmaradunk. Az abedarus osztály függeléke volt hajdan is, a gymnasiumnak. Mutatja ezt őszinte szónkban fölemlített azon egyházi határozat, mely Kazinczi Ferencz kir. iskola inspector parancsa folytán keletkezett s eként szól: „A nationalis iskola úgy acceptáltatik, hogy a mostani gymnasium minden mixtura nélkül meghagyassék.“ De önök ezt, belekapaszkodva az abecarius névbe — tekintet nélkül hagyták. Bizonyosan azért, mert nem hajtja malmukra a vizet. Azonban ha megengednék is, hogy az úgy nevezett abedlarius osztály tartozéka volt a gymnasiumnak, hat elemi osztály, hat, sőt ha a tanügy jelen és jövő stádiuma parancsolandja, felsőbb elemi osztály három, majd polgári iskola ugyancsak három három tanítóval, ez is tartozék lesz? Itt a következtetés úgy dudorodnék ki, mint vékony nyakból a tetemes golyva. (Folyt. köv.) Gyászünnepély B. Eötvös József halála alkalmából a miskolczi izrael uj templomban. Múlt vasárnapon február 19-én, a helybeli új izr. imaház ormáról kitűzött fekete lobogó jelül szolgált, hogy a miskolczi izraeliták aznap tartandó gyászisteni tisztelet által kifejezést adnak azon mély bánatnak, melybe őket B. Eötvös József e leghívebb barátjuk kora halála ejtette. Egy gyászzsoltár szabatos eléneklése után, a község agg főrabbija Fischman Mózses lépett a szószékre, hogy emlékbeszédet tartson magyarország legelső felelős cultusminisztere fölött, kiben a haza egy vezérfiát, az emberiség a legnemesebb szivet, az izraeliták leglelkesebb szószólójukat elvesztették, miért is az elköltözött magasztos szellem emléke a zsidók szívében örökké élni fog, megható beszédjét egy alkalmi könyörgéssel végezvén, a főkántor az énekkarral egy hatásos gyászéneket hangoztatott, mivel az egyszerű de annál megindítóbb gyászünnepély véget ért, melyben a haladó párt zöme és az összes tanuló ifjúság részt vett. Én pedig e rövid tudósítást nem zárhatom be a nélkül, hogy Hamlet szavaival fel ne sóhajtsak: „Ő férfi volt, minden mindenben, soha sem látjuk többé párját.“ A szarvasmarha leginkább azon füveket és növényeket tartja iületesnek, melyek sok sót tartalmaznak. így pl. 1 font só van 4 mázsa réti- és lóherszénában vagy 7 mázsa luczernában, 40 mzs. zabszalmában, 9 mázsa árpaszalmában, 19 mzs. buzaszalmában, 160 mzs. babószalmában, borsó- és zabban, 27 mzs. burgonyában, 12 mzs. fehérczeklában, 3 mzs. répalevélben. Ebből láthatja a marhatenyésztő, miszerint szénatakarmány mellett csak kevés sóra van szüksége; ellenben sokkal többre akkor, ha burgonyát és magot etet; továbbá a répalevél nagy sótartalmánál fogva a marhákat meghajtja. Oly növények, melyek sószegény földön teremnek, kevés sót is tartalmaznak s a szarvasmarha nem szívesen eszi. Legkevesebb sót tartalmaz a sertések tápláléka, azért korpa, dara és ilyefélék mellett minden sertésnek naponkint 1 evőkanálnyi konyhasót kell adni; azonnal jobban tenyésznek és egészségesebbek fognak lenni. A szarvasmarhánál is könnyen látni a só sóstakarmány hatását a szép fényes szörmeten, a gyakori vedlésből, a mozgás élénkségéből, az erős nőszingerből s egész külsején. A só erőt kölcsönöz a testnek az időjárás, takarmány, víz s más efélék káros befolyásának ellentállhatni. Zöld takarmány több sót kíván, mint a száraz takarmány. Továbbá: idősebb barmoknak több só kell, mint a fiatalabbaknak. Fejős teheneknek nem sok sót; darabonkint egy napra 2 — 3 lat vagy 10 —14 napra egy font elég.Ellenben egy göbölyökör naponta 4 latot kap vagy 8 nap alatt 1 fontot. Legkevesebb kell a lovaknak, elég naponkint 1—2 lat. LNDW. A só hatása karmainknál. Sót tartalmaz a vér, a nyál és más nedvek az állati testben s ha szolgálatát megtette az izzadság, különösen a csapadék által ismét eltávolittatik. Ha az állati test sóhiánya nem pótoltatatik, beteg lesz. Habár minden takarmány sórészeket tartalmaz, mégis oly elégtelen menynyiséget, hogy külön is sót kell adni barmainknak. Heti szemle. — A bordeauxi franczia nemzetgyűlés megválasztotta tisztikarát. Mint a távsodrony már meghozta hírét, elnök Grévy lett, kinek oldala mellé Martel, Benoist d’ Azy és Vitet adattak alelnökök gyanánt. Grévy, mint a császárság alatti törvényhozó testület ellenzékének egyik kiváló tagja lett ismeretessé, ki kezdetben ugyan a kiengesztelhetlenekkel ült egy padon, de a múlt év tavaszán, midőn az ellenzék egy része Picard vezetése alatt a merev ellenzékeskedés teréről lelépett. Grévynek oly nagy szavazategyértelműséggel történt megválasztása (538 szavazatból 519 esett