Borsod - Miskolci Értesítő, 1871 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1871-10-19 / 42. szám

Miskolcz, octóber 19. 1871._____________42-ik szám,______________________Ötödik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve: Előlegesen fizetendő: Bélyegdij: Fél évre . . 2 frt — kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig . . . . 50 kr. Minden hirdetéstől 30 kr. Egész évre • • 4 99 99 Egész évre . . 4 „ — „ 50-től 100-ig 1 frt. — „ Nyilt tér sorsa . . 15 kr Megyei hivatalos közlemények. 1249. szám. A m. kir. közmunka s közlekedési minisztérium által f. évi 13.998. számú leirat mellett leküldött s érvényben fentartott útrendőri szabályoké székhelyen a város házánál, minden községben pedig a helység házánál bárki által megtekinthetők lévén, utasitottak a megyei s alszolgabirák s Miskolcz város főbírája, hogy e szabályok megtartása végett lehető erélyesen járjanak el. A szabályok e következők : Ad^jatt rendőrségi szabályok, a magyarországi állami és országutakra nézve. Hogy azon károknak, melyek az álladalmi és országutakon s az ezeken létező hidakon, mind a közlekedés akadályozása, mind magának az útnak s alkatrészeinek rongálása által a személy és tulajdon biztonságára nézve okoztathatnak, eleje vétessék; de egyszersmind az utak és hidak folytonos jó karban tartásának érdekében is, következő szabályokat találja a magy. kir. helytartótanács megállapitandónak. I. Álladalmi és országos utakon és hidakon minden kerülendő, mi által az akadálytalan közlekedés szükségtelen hátráltatást szenvedhetne. Ennélfogva gondoskodni kell, hogy: 1. az álladalmi és országos utakon a járáskelés se nappal se éjjel ne gátoltassék. Ha valamely út mellet köz- vagy magán építkezések vannak munkában, melyek miatt a felügyelő hatóság engedélyével díványokat kell emelni vagy anyagszereket lerakni, úgy minden föltételek alatt egy a járáskelésre elég széles tér szabadon hagyásáról, vagy hol ez kivihető nem volna, egy másik kellőleg megjelölendő közlekedésnek előálltásáról kell godoskodni. Éjjel az ily eltorlaszolt helyeken a szükséghez képest egy vagy több lámpa különösen látogatott helyeken pedig ez állítandó föl. 2. Járműveknek az útpályán etetés vagy lerakodás végetti megálapodása tilalmas. Ehhez képest különösen a vendégházak tulajdonosai az udvarokba, fészerekbe, vagy más a szekérúttól eléggé eltávolított állóhelyekbe bejáratról gondoskodni kötelesek 3. Új építkezéseket valamint új javításokat, a kertkerítéseket és palánkokat is ide értve, csak a töltött út árkának legkülső szélétől, vagy hol oldalárkok nem volnának, az úttöltés talpától számitandó két bécsi ölnyi távolságra szabad rakni. Erdők és berkek pedig az út mindkét felén 10 ölnyire megritkitandók 4. A szekérpályáról minden letakarítandó mi a járáskelés akadályozásán kivül a lovak megszilajodását okolhatná. 5. Kisebb rakszekérnek nagyon terhelt szekérhez ragasztása tilalmaztatik. Ez alól csak üres kocsiknak vagy diszhintóknak terhelt rakszekerekhez ragasztása vetetik ki. 6. A terhes szekerek rakományának szélessége 9 legföbb 10 bécsi lábat túl ne haladjon. E szabály alól csak oly el nem osztható tárgyak vétetvén ki, melyeknek szállítása más módon lehetetlen 7. Miután a rendetlen kitérés, látogatott utakon igen gyakran fenakadást, sőt szerencsétlenségeket is okoz, szabályul állapitatik meg, hogy minden úton balra kell kitérni Az előrehajtás jobbra történjék. 8. Hidakon az előrehajtás egészen tilalmas. 9. Hegyről ereszkedés a labor beakasztása nélkül tiltva van. II. Mindenki köteleztetik, hogy oly cselekvényektől, melyek által az út vagy hid, vagy az ezekhez tartozó tárgyak rongálásnak tétetnek ki, tartózkodjék. Ez okból: 1. Az álladalmi vagy országutakba szakadó mellékutakat, bejáratokat a at. nem szabad az útárkon keresztül vezetni hanem ily pontokon az oldalárkok kellőleg behidalandók. Az ily benyilások az út gyalog járdáinak legkülső szélétől a mellékút felé 2 ölnyi távolságra, azaz 12 bécsi lábnyi hosszúságra vizirányosan helyreálitandók s hasonlag mint az útpálya, tisztán tartandók. 2. Az útnak és útárkoknak trágya vagy egyéb szemét lerakása általi elronditása, ereszcsepegőknek istálló-övnek, öblögető-viznek s egyéb tisztátlanságoknak az útpálya felé vezetése, valamint száróföldeken gyűjtött köveknek az úttestem lerakás tilalmaztatik, s a szomszédok maguknak tulajdonítják, ha a szekérútra vagy útárkokba hányt szemét vagy törmelék az útfelügyelő-személyzet által a határos telkekre visszaszóratik, vagy a szomszédok költségén eltakarittatik s elhárittatik. 3. Az álladalmi és országutakkkal szomszédos telekbirtokosok az útárkok lefutó vizének elépítések vagy elpalánkolások általi elrekesztésétől eltiltatnak. Ha e részben vagy a szántóföldek és rétek czélba vett megöntözése, vagy a határos telkeknek féltett elárasztása különös intézkedéseket tenne kívánatossá vagy épen szükségessé, úgy az illető felek a végett a közigazgatási hatósághoz forduljanak, mely is az építészeti közeg igénybe vételével a dolgon kitelhetőleg segítend. 4. Az út gyalogjárdáin való hajtás s a kavicshalmazok gázolása tilos. Hasonlag a fasoroknak, út- és mértföldmutatóknak, útés hidkarfáknak minden rongálása is érzékenyen fog büntettetni. 5. Fáknak, deszkakötegeknek, tuskóknak t.eff. csupán első kerekekenn vonszolása tilalmaztatik. Ugyanez okból boronákat, ekéket s egyébb a szekérutat fölvágó eszközöket is csak kerekeken szabad vinni. 6. Hat hüvelynél keskenyebb talpú négykerekű teherszekereken 60 bécsi mázsányi rakománynál többet szállítani nem szabad. 7. Bárminemű járműnél minden kerék talpvasának lehetőleg laposnak, s kiálló szegek vagy csavarfejek nélkül készültnek kell lennie. E szabály áthágásánál rendszerint a továbbmenet csak a most megrótt állapot megszüntetése után engedendő meg. 8. Kerekeknek a labor beakasztása nélküli megkötése föltétlenül tilalmaztatik. Különösen szaggató lánczoknak beakasztása, vagy más oly készületeknek használása, melyek által az útpályának fölvágása okoztatnék, — ha Csak az útpálya sikos jéggel nincs borítva — keményen büntetendő s azottkivül a láncz vagy a tilos készület tüstént elkobzandó. 9. Hidakon a sebes hajtás tilalmas. III. Jelen határozatok pontos teljesítése fölötti őrködés álladalmi utakon és hidakon az útfelügyelő személyzetet, országos utakon és hidakon pedig az illetékes közigazgatási hatóság közegeit illeti. Előforduló áthágások ezek által legott a közigazgatási hatóságnál bejelentendők, mely minden hosszadalmas eljárás kitelhető mellőztével a fennálló közigazgatási szabályok értelmében járand el, ha pedig a büntetőtörvények értelmébeni büntetésre méltó cselekvény vagy mulasztás követtetett volna el, a büntető birósági eljárást is eszközlendi. Régészeti és történeti levelek megyénkről. VIII. Itt van helyén megemlékezni árpádházi királyaink úgynevezett vadász várdáiról is. Nem hiányoztak ezek vadregényes megyénk akkor sűrű őserdei és rengetegeiben, hol a csak hírből ismert vadbivalyok és bölények tartózkodónak oly nagy számmal, hogy a királyi háztartás nem tekintő pazarlásnak itt bölény vadászokat tartani.1) Az ily vadászvárdák idővel várrá alakultak a mellette települt vadásznép községé nőtte ki magát, így keletkezett tudomásunkra a Bánvölgyön, melyet a Bükk erdőkoszorús bérczei még kiesebbé tesznek, három község Uppony, Dédes, Szilvás (Visnyó; a tizenharmadik században még Szilvásvárad.) Váraik ma csak romjaikban állanak, de egy okmány kétségtelenné teszi egykori rendeltetésöket. Egyetlen történeti fénysugár, melynek sikerül a századok homályán keresztül törni magát, képes elénk varázsolni egy egész vidék képét, bár csak ködfátyol világításban. Megemlitendőnek vélem azon borsodi helyeket is, hol sem várak, sem várdák nem valónak; de voltak királyi majorságok, udvarházak, melyek bizo- 1) Lásd a „Váradi Regestr.“ 330. számú ügyesetét 1216-ik évről. *««««** 2) Balássy „Pápai Tized Regestr.“ 32 lap. Ipolyi „A kunok Bél-háromkúti apátsága“ 1865 10 lap.