Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1872-10-10 / 41. szám
41-ik szám Hatodik évfolyam Miskolcz, October 10. 1872. ^BORSOD. w mmmm imissim Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben házhoz hordva : Vidékre postán küldve. Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . 2 frt —kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig ..... 50 kr. Minden hirdetéstől . 50 kr Egész évre • • 4 ., — „ Egész évre . . . „ — „ 50-től 100-ig . 1 frt. — „ Nyílt tér sorsa . . . 20 kr. Régészeti és történeti levelek megyénkről. XVII. 1381-ben Gara Miklós nádor Borsod mellett közgyűlést tart. E gyűlésben tárgyaltatik egyebek között Putnoky László fiainak, Mihály és Jánosnak ügyes részére Ítélet hozatik Ilsvai Péternek Leustach fiát terhelőleg.8 9 10 11) Ismét gömöriek a borsodi gyűlésen. 1383. Kis-Zuhát, máskép Jákófalvát Lajos kir. hazai Kakas Lászlónak adja. Kis-Zuha Borsod vármegyében levőnek mondatik,'°) pedig most Gömörben van. 1423. Csiczeri Ormos János alispán és a négy nemes biró (ma szolgabiró) tudtára adják mindenkinek, a borsodmegyei gyűlés alkalmával Bellényi János (Joan, de Belien) fölkelvén, elömutatta asgos Garai Miklós urnak bizonyos írásait, melyekben Borsodmegye a nádori ítéletet, bizonyos gonosztevőkön végrehajtani megbizatik.11) Bellény ismét nem borsodi, de gömöri területen fekvő hely. Még több ily idevágó okmányt is módomban volna idézni, ha nem hinném, hogy a felhozottak is eléggé fogják indokolni állításomat Borsod egykori nagyobb területét illetőleg. Azonban Gömör Borsoddali ilyetén társulásának természetét, okát még nem sikerült kinyomoznom. Lehet, hogy ezen gömöri helyek más egyebekkel az előbb létezett várispánság nyomán tartoztak még egy ideig Borsodhoz; lehet, hogy Gömör egy része ide tartozásának az volt oka, mert a Borsod birtoka a gömöri lapokra a vizmelléket is magában foglalta, mint ezt állítja Bartholomaeides is.12) Egy 1323—ik évbeli okmány szerint a mostani Tornában fekvő Egerszegh is Borsodhoz tartozott.13) Egészen más természetű azon viszony, melyben megyénk a 16— 17—ik században Csongrádijai volt, mely saját területéből kiszorittatván Borsoddal lett törvényileg egyesítve. Hogy rövid legyek, megyénk nyugati határvonalára említek még föl néhány adatot. A mult században vitába keveredett megyénk Hevessel Felnémet miatt. Eldöntötte az ügyet gr. Pálffy Miklós 1725-ben. Oklevele az egri káptalan magán levéltárában.14) A régi Borsod határa Heves felöl az Eger vize volt és ez okból Eger város egy része s vele a hires vár is megyénkben feküdt. 1807-ben jött az egész Eger Heves megyébe a következő helységekkel s pusztákkal: Szöllöske, Czegléd, Tihamér, Felnémeth (részben eddig is oda tartozott) és Beliöcze. Viszont Borsodnak engedte át Heves, Ivánka, Egerfarmos egész helységeket, Szőke másk, Szivhalom pusztát s a Kistálya végén levő zúgó malmot. Mit ezen országgyűlés törvényczikkbe is iktatott. Kandra Kabos, a magy. tört. társulat tagja 8) U. ott. 242. 1. 9) U. ott. 271. 1. 10) U. ott. X. 3. 5. és X. 5. 58 lapok. 11) U. ott. X. 6. 595. 1. 12) Nottia Gömöriensis pag. 6. 13) A gr. Zychyek Okmánytára I. r. 218. 1. Az üszögös búza mint vetőmag. Számos kísérlet nyomán meg van állapítva, hogy az üszög a növényzetnek csakis akkor válhatik ártalmára, ha csirasejtjei avval közvetlenül érintkezésbe jönnek; a gazdának tehát oda kell törekednie, hogy mivelési növényeit az üszöggel való érintkezéstől, mely leginkább a kalászosoknak ártalmas, megóvja ; e műtétel azonban számos nehézséggel jár. A fekete üszögpor száz meg száz magsejtből áll, mely ha előbb nem, aratáskor bizonyosan elhullván, a talajra kerül, hol nemcsak minden baj nélkül szokott áttelelni, de csiraképességét még a második évben is megtartja. Ha tehát ismét búzát vagy rozsot vetünk oda, természetesen az üszögösödés veszélyénekújból ki leszünk téve , de ha okszerű váltórendszer szerint gazdálkodunk, az üszög a takarmány vagy kapás növényt érintetlenül fogja hagyni, mert búzán, rozson, kölesen, tengerin, czárokon sat. külön-külön üszög gombafajok fordulnak elő, melyek legfeljebb a kalászosoknál helyettesíthetik egymást, ámbár — tudtommal legalább — ez nincs még tudományosan czáfolhatlanul megállapítva. Ha az elhullt magsejteket sok harmat vagy eső éri, természetesen a csirasejt fejlődés nagyobb mértékben áll be, mintha száraz idő járna, ugyanezen oknál fogva mutat a késői vetés némelykor több üszögöt, mert többnyire ősz végével gyakoribb az eső. A mondottakból világosan kitűnik, mily veszélyes az üszögös szalma is, ha mint trágya kerül kalászosaink alá. A szalmához t. i. mindig tapadnak magsejtek, melyek kedvező körülmények közt csiraképesek; tehát vagy változtassuk meg trágyázási rendszerünket úgy, hogy közvetlenül ne ganérozzuk gabnaféléinket, vagy ha már kényszerítve vagyunk üszögös szalmát használni, legalább szántsuk azt jó mélyen alá. A friss ganéj is annyiból előmozdíthatja az üszögösödést, mert átható szaga számtalan rovart csal elő, melyek testéhez tapadva szállíthatja az üszög magsejtjeit oda , valamint a szél is nagyon sokszor távol vidékre hajtja az üszögport. Törekvésünk tehát oda irányuljon, hogy gabnaféléinket az üszöggel való érintkezéstől telhetőleg megóvjuk , de miután ez nem mindig lehetséges, hasonlólag czért érhetünk, ha a magsejteket csíraképességüktől megfosztjuk , mennyire lehet: tiszta, teljes és tökéletes magot használjunk a vetésre; de van eset, midőn kénytelenek vagyunk üszögös gabonát vetni. A szokásos mosás semmi vagy csekély eredményt szül; legajánlatosabb még: régibb magot vetni, ha több kell is belőle; ez legalább azon megnyugvást adja, hogy az üszög valószínűleg elvesztette csiraképességét; leghathatósb óvszer azonban a páczolás (csávázás), de ez is csak akkor, ha czélszerűen alkalmazzák. A páczolásra sok szert ajánlottak, u. m. ganéjlevet, mészvizet, kénsavat és kékgaliczot, melyek közül az utóbbi legbiztosabbnak bizonyult be. A páczolásnak egyedül helyes módszere a következő : kádba vagy hordóba annyi vizet öntünk, hogy a beleeresztett gabonát mintegy négy hüvelyknyire meghaladja, az edény felszínénél a víztükre mintegy féllábnyival alantabb legyen ; azután minden öt mérőre egy font valódi kékgéliczot számítva, ezt finomra törjük, melegvízben jól felolvasztjuk és a kádba töltjük. A gabonát óvatosan megforgatva, a gáliczos víz behatásának engedjük át; a forgatás többször ismétlendő. 12 — 14 órai áztatás teljesen elegendő. A szemhez tapadt üszög magsejtjeinek csira-képessége merőben meg lesz semmisítve, de a külsőleg nézve ép üszögösmag, azaz olyan, mely sértetlen felső hámja alatt rejti magában a fekete üszögport — nem bocsájtja be sejtjeibe a gáliczoldatot. Miután azonban ezen szemek a víznél könnyebbek, a forgatás után csak hamar a víz szinére kerülnek s ott úszkálnak, honnan egyszerűen lefejezendők. Ez fejti meg egyrészt miért tűnt fel a más módon eszközölt páczolás daczára az üszög, míg történetesen a páczolatlanban talán nem is fordult elő; e körülmény egyezteti össze a gyakorlat annyira elágazó hevesen védett nézeteit. Áztatás végeztével a gabona vékonyan kiterítendő és többszöri forgatás, gereblyézés által léghuzam segélyével szárítandó. Sokan azért tartanak a páczolástól, mert beálló rész időkor a fel nem használható mag megromlásától félnek ; ez azonban felesleges aggodalom, mert — mint egyes esetek bizonyítják 5—6 napig is lehetett a készletet hevertetni s mindamellett hogy a gyökcsira, sőt a levélcsira is kibúvik, folytonos forgatás és gereblyézés mellett a csiraképességet teljesen meg lehet óvni. 14) II. Numer 3. Divisio 1. frustra 4-nek 28. 29. dbja. — *) 29-ik trvczikk.