Borsod - Miskolci Értesítő, 1873 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-23 / 43. szám
Miskolcz, octóber 23. 1873 43-ik szám. Hetedik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI IRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő. Bélyegdij: Fél évre . . . 2 frt 2kr. Negyed évre . . 1 frt 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30kr,melyek Egész évre . . 4 „ — „ Nyílt tér sorsa. . 20 kr. 50-től 100- isr . 1 frt. — „ a kiadó hivatalhoz intézendők.ütsütéit értesítő. Megyei hivatalos közlemények. Pályázat egy évi 420 ft. javadalommal egybekötött magyarországi halli hölgy alapítványi hely betöltésére. Ez alapítványi helyre igényt tarthatnak magyar nemes szülőktől származott hajadonok, kiknek atyja közszolgálatban legalább is cs. kir. vagy kir. tanácsosi rangban állott; katonai szolgálatban pedig ha nem is mint törzstiszt, de legalább kapitányi rangban és minőségben kitüntetéssel szolgált. Ezenkívül megkivántatik, hogy az alapitványi helyet elnyerni óhajtó a) éltének 18-ik évét meghaladta, b) jó erkölcsi viseletű, c) szegény vagy kevésé tehetős szülőktől származó s maga is vagyontalan, d) semmiféle egyébb alapítványi javadalmat ne élvezzen, vagy ilyennek élvezetéről a haiti alapítványi hely elnyerése esetében lemondjon , e) egészségi kedvezőtlen állapota, f) atyjának állása s illetőleg viselt tiszti rangja és netáni különös érdemei igazolva legyenek. A folyamodványokban melyek f. évi október 31-éig vagy közvetlenül, vagy az illető törvényhatóságok útján nyújtandók be a vallás és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz, azon körülmény is felemlítendő: váljon a pályázó atyai vagy anyai, vagy pedig mindkét részről jutott árvaságra , élveznek-e a szülők az államtól fizetés vagy nyug- vagy kegydij czimén valamely állandó járadékot; hány testvére él s mennyiben vannak azok netán már ellátva? — Budapest, 1873. évi September 15-én. A vallás és közoktatási m. kir. ministeriumtól,ben más mennyi embert vittek rabságba, és mennyit vágtak le, és mennyi barmot hajtottak el Szendrő alól ? Szendrő alatt mennyiszer voltak a törökök és Szendrő háza megött mennyi falut hódítottak és rablottak meg? A szendrői kerületben a kérdéses nyomozást Boda György szolgabiró és vitézle Abrahámi István esküdt eszközlötték. 1631. karácsony ünnepe körül az egri török vitézek zászlóval kiülvén Abauj vármegyében lévő Gadna falura , a falut megégették. A szendrei vitézek egyenlő akaratból utálnak menvén, hogy az elvitt keresztény rabokat megszabadítsák, Borsodvármegyében Kondós) nevű falu határában belé kapván a török vitézekbe, de a török vitézek sokasága miatt a keresztyén vitézek meggyőzettetvén, némelyeket levágtanak, némelyeket pedig keserves rabságba vittek. Azon a harezon vesztenek a szendrei vitézek közül negyvenöten. 1632. ugyan az egri vitézek szintén karácson táján zászlóval kiülvén Abaujvármegyébe, Újlak falut megrabolták, faluját tűzzel megégették, a szendrei vitézek utánnak menvén, akkor is Borsvármegyében, megirt Kondó nevű falunak határában belekapván a török vitézekbe, hogy az elvitt két rabokat megszabadítsák. De a török vitézek sokasága miatt meggyőzöttelvén , sokat levágtanak a kereszt, vitézekben, sokat ismét keserves rabságba vittek. Akkor fogták el sebben nemzetes alsókalosai Korláth Ferenczet, lakosi Szabó János és több emberséges vitéz embert. Elvesztek ezen , harezon fegyver miatt és rabság szenvedés miatt legalább 35-en. Tanú jelen volt mind kettőn. Ez utóbbi harezon elfogatott Szűcs András szendrei nemes is, de 660 főtot fizetvén és egy puskát, megszabadult. Ez az elesettek számát 18, a fogságra hurczoltak számát 34-re teszi. A köridői támadásnál ott volt Szabó András szendrei nemes. Szerinte ez alkalommal a török Szendrő alól hat tehenet és egy ökröt is elhajtott. 1634: az egri vitézek dobbal, zászlóval, lovassal, gyaloggal jöttek a szendrei végház alá. Egynéhány magyar rabot elvitlek, egy embert le is vágtak a vég-ház alatt. — Szentandrás napja körül még a baromcsordát (hét vagy harmadfélszáz darab) hajtották el, 1635. Mikor az egri törökök szekerekkel mentek Tomor tájékán Szikszó felé, öt szendrei embert fogtak el, és 9 lovat vittek el magukkal. — Pünkösd ünnepe táján a végház (mindig a várat kell érteni) alól a lovakat hajtották el az egriek. Aratáskor pedig éjnek idején a végház alatt egy embert levágtak, a felső mezőből négyet elvittek, köztök Kalmár Lőrincz szendrei nemest és 14 lovat. 1636. Az egri törökök S e nyér é harminczkét szám tehén féle karmát hajtották el Roskoványi Lászlónak, Bárius Ferencznek meg a juhait hajtották el Zsolczáról. Ugyanezen évben megrabolják a halmaiakat a Hernád mellett az egri törökök. Gróf Csáky István Meszesi Istvánt nehány szendrei lovassal a Boldva mellett aláküldötte hirt tudni. A törökök rablását észrevévén, és többen csatlakozván hozzá, Meszesi a törökökbe kap Csabánál, de a törökök sokasága miatt meggyőzetik, és harmad magával (s köztök szendrei Nagy János) fogságba esik. 1638. a gyandai erdő táján az egri törökök a szendrei vitézeknek ülvén, kettőt közűlök elvittenek, egyet levágtak ; lovat is hármat vagy négyet vittek el. 1639. Oláh Gergely fia és Szegő Mihály öcscse menvén a Boldva mellett alá, az egri törökök reájuk ütvén , egyiket holt eleven sebben hagyták, a másikat rabul elvitték, meg rabságban meghalt Egerben — úgymond Hadadi János szendrei nemes. 1641. Kisasszony ünnepe napja tájában az szalonnai hódútt parasztembereknek az egri törökök az szendrei végház alól elhajtották ökör féle karmaikat. — Ugyan az egri vitézek azután harmad vagy negyednap tájban az szendrei végház alól egy embert loptak el Hastól. — Ugyanaz egri vitézek szendrő háta megett való Szögnyes nevű falut, Tornavármegyében lévőt, két izben rablották meg. Különben hogy az egri törökök ..menniszer jöttének Szendrő alá, menni embert vitnének el Szendrő vidékéből, s az végház alól, mini lovainkat, ós,erés tehénféle barmainkat hajtottak el, Isten tudná annak számát.“ 1). A kondói jegyző úrnak: A hagyomány nem tartotta föl ennek helyét? Czikkező. Régészeti és történeti levelek megyénkről. Torok uralom (1596—1641) megyénkben. I. a szendrői kerület. Szendrő-kondói harcz. Szendrő vidékének történetében az 1631— 41-iki évek. VIII.*) Annál több érdekeltséget és részvétet reméllek a mult iránt, melyről szóló vagyok, mert az egykorúak ajkáról lestem el annak egyes mozzanatait s e nehéz idők eseményeit jobbára azokkal beszéltetem el, kik azt érezték és saját tapasztalásukból ismerték. 1641-ben ugyanis a Szendrőben székelő megye hivatalos nyomozást rendelt el kerületenkint. E nyomozás kérdő pontjait, melyre a vallomás szokás szerint hit alatt vételeit ki, a következők képezték: az egri és más szomszéd törökök mennyi falut rablottak és hódítottak meg? A szendreiek közül (más kerület*) A Vil-ig czikk figyelembe vételét kérem. Czikkező.