Borsod - Miskolci Értesítő, 1884 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1884-12-03 / 49. szám
Miskólcz, 1884. deczember 3 49-ik szám Tizennyolczadik évfolyam BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre: Fél évre.........................2 frt —kr. Egész évre .... 4 , , Rendkivülileg ' Előlegesen fizetendő: Negyed évre . . . 1 frt 20 kr | 50 szóig.........................1 frt 50 kr Nyilt-tér sorsa ... , 25 , | 50-től 100-ig .... 1 , , Bélyegdij : minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. "Megyei hivatalos közlemények. ~az 1881 Borsodmegye alispánjától. Az engedélyhez kötött iparágakról, nevezetesen : 1. A fogadó, vendéglő, korcsma, sorház, pálinka mérés, kávéház és kávémérés iparágakról ; 2. a kéményseprés iparról, és 3. a bérkocsi iparról Borsodmegye területére Miskólcz város kivételével szabályrendeletek alkottattak, és ezek a folyó hó 3-án 524. sz. a. kelt megyei közgyűlési határozattal megerősíttettek. Utasíttatnak a főszolgabíró urak és Miskolcz város polgármestere: tegyék haladék nélkül közhírré, hogy a kérdéses szabályrendeleteket az alispáni hivatalban, a hivatalos órák tartama alatt bárki bármikor megtekintheti a végből, hogy azok ellen a törvényben megállapított 30 nap alatt netaláni észrevételeit megtehesse. Miről a közönség a »Borsod« heti lap utján is értesittetik. Miskólcz, 1884. évi nov. hó 27-én Melczer Gyula, alispán. (A házi ipar. A bajnak mindig megvan az a jó oldala, hogy magára vonja az emberek figyelmét s nem ritkán, még mielőtt nagy bajjá lenne, a felébresztett közfigyelem orvosszerről gondoskodik s orvosszert is talál az ellen. Ilyen bajnak jelezhetjük azt az általunk is ismételve jelzett tüneményt, hogy hazánk némely vidékéről, különösen pedig Erdélyből, Felső-Magyarországból és az alföldnek árvíz pusztítások által látogatott vidékeiről megindult a kivándorlás azon okból, mivel a lakosság egy része nem talált elegendő foglalkozást, nem juthatott kielégítő kenyérkeresethez. Amint felmerült e tünemény, e baj hire, a közvélemény egyhangúlag követelte, hogy annak elhárítása iránt a szükséges lépések tétessenek meg s a közvélemény ez óhajának meg-felelőleg törvényhozásunk meghozta a kivándorlási ügynökségekről szóló törvényt, melylyel a kivándorlók félrevezetése körüli visszaéléseknek szándékoltatott eleje vétetni; a kormány pedig még inkább fokozta az u. n. házi ipar terjesztése iránt kifejlett buzgalmát s különösen az által, hogy a házi ipar oktatását felvette a tanító-képezdék és polgári iskolák tantárgyai közé, az eszme terjesztéséhez s annak gyakorlati keresztülviteléhez a leghelyesebb alapokat lerakta. Hátra volt azonban, hogy e tekintetben társadalmi téren is induljon meg a szükséges actió. Szükséges különösen, hogy a házi- és népipar ügy terjesztése organizáltassék s úgyszólván minden megyében alakuljanak vidéki egyesületek, melyek kezükbe vegyék az ügy vezetését, buzdítsanak ott, ahol buzdításra van szükség, segélyezzenek ott, ahol segélyre van szükség. Szükséges lenne tehát, hogy az országos házi iparegylet, mely már eddig is szép eredményeket mutat fel, kezébe venné a kezdeményezést s megalkotná a szükséges fiók- vagy megyei egyesületeket. A megyék szinte tehetnének valamit e téren is, sőt tesznek is, mint ezt Bereg, Zemplén és Máramaros megyék példái mutatják ; kívánatos lenne azonban, ha e néhány megye példáját mindazon megyék követnék, amelyekben a házi ipar indokolva van. És indokolva van kisebb-nagyobb mérvben minden megyében ; a földművelés ugyanis az egész évre sehol sem foglalja el a földművelő lakosságot, ennélfogva a téli munkaidő-szünetet földművelőink legtöbbje vagy tétlenségül, vagy — ami ennél is nagyobb baj — testi, lelki s anyagi megromlását maga után vonó szórakozásokban tölti. E téren vezetőkként léphetnének elől a jobb módú s nagyobb intelligenciájú földbirtokosok is, akik bizonyára nemesebb szórakozást találnának vidéki gazdasági érdekeiket előmozdító köztevékenységben, mint a kártyaasztal mellett. Az országos mozgalom, mely a házi- és népipar fejlesztése s részben visszaállítása körül megindult, újabban legmagasabb pártolóra is akadt. A felséges királyné számos szövőszéket bocsátott a nőipari kiállításon való legutóbbi látogatása alkalmával a kiállítás rendezőinek rendelkezésére. E nagy lelkű kezdeményt követő Koburg herczeg is. Ez által egy újabb irány nyittatott még a házi ipar terjesztése tekintetében : a jótékonyság. A jótékonyság varázshatalma, mint mindenütt, ahol a szükség enyhítéséről van szó, úgy a házi ipar terjesztésén is sokat segíthet. A házi ipar fejlesztése által nemcsak a szegénységet akarjuk megelőzni, hanem el akarjuk oszlatni a meglevő szegénységet is. Ez utóbbi czélból szükséges, hogy oly eszközök is álljanak rendelkezésre, melyek mellett a teljesen elszegényedett lakosságot is fel lehet emelni. Ezen eszközökhöz pedig egyedül a jótékonyság vezet. Hiába biztatjuk, hiába látjuk el szakképzett tanítókkal azt, akire sem a biztatás, sem a tanítás nem hathat azért, mert nincs módjában a tehetségének s hajlamainak megfelelő eszközökhöz juthatni. Itt csak a helyesen berendezett segély segíthet. Sietünk azonban megjegyezni, hogy mi a segély alatt nem alamizsnát értünk, hanem a szó legnemesebb értelmében az önsegélyt. Százados tapasztalat bizonyítja, hogy alamizsna ép kézzel s ép észszel ellátott embernek adva, rendszerint eltéveszti hatását. Az illető elpuhul, gyámkodásra szokik ahelyett, hogy iparkodnék saját erejéből felemelkedni. A házi ipar fejlesztése és emelése czéljából összegyűlt és összegyűlendő adományok kiosztásánál ezen tapasztalatok is szem előtt lennének tartandók. A végezet utóvégre is az, hogy a keresetében megfogyatkozott nép uj életforráshoz jusson s a milliókat, melyeket a szász, cseh s általában az osztrák házi és népiparnak az úgynevezett rövid árukért kiadunk, a saját magunk házi iparának adjuk ki. E végezést az oktatás, példaadás és az önsegély alkalmazásával érhetjük el. A legbiztosabb lesz azonban az eredmény, ha a nép megtanul maga magán segíteni s alkalom nyursalik neki az önsegélyre. A házi ipar emelésére megindult mozgalomnak is ezt kell tehát szem előtt tartania. És ha ínséggel küzdő hegyvidékeink megtanulják, hogy mily egyszerű eszközök mellett juthatnak boldoguláshoz, és ha földművelő népünk megérti, hogy a téli munkaszünet hasznos tevékenységre használható fel : megszűnik a kivándorlási hajlam s a korcsmák zajos mulatságát a házias tevékenység hasznos szórakozása váltja fel. 5069. 1884. Pályázati hirdetmény. Farkas György nádasdi körjegyzőnek hivatalábóli elmozdittatása folytán, a nádasdi körjegyzői állomás megürülvén, annak választás útján leendő betöltésére határidőül folyó évi deczember hó 22-ik napjának délelőtti 9 órája Nádasdra, a község házához ezennel kitüzetik. Ezen körjegyzőség javadalmazását képezi: 550 frt készpénz fizetés, 30 frt utazási, 27 frt irodai átalány és 58 frt napi dij fizetés, azon felül Nádasd községben szabad lakás. Az ezen körjegyzői állomást elnyerni óhajtók az 1871-ik évi XVIIi. t. ez. 74-ik §-a és az 1883-ik évi I. t. ez. 6-ik §-a értelmében felszerelt kérvényeiket folyó évi deczember hó 20-ik napjáig Sajó-Szentpéteren a főszolgabírói hivatalnál adják be Kelt Sajó-Szentpéteren, 1884-ik évi november hó 25-én. Csépányi Ignácz, főszolgabíró. Az uj közkórház. (Vége.) III. Az építési pénzalap megszerzése. Az eddigi tiszteletteljes előterjesztésemből következik, hogy a telken kívül még hozzávetőleg 150,000 frt szükséges az új kórház felépítésére. A telep tudvalevőleg a város tulajdonát képezvén, legelöl azon kérdéssel állván szem-ében, várjon a város közönsége hajlandó lesz-e az általam megjelölt sóházi fundust díjtalanul átengedni, hogy azon az új kórház felépíttessék. Ha tekintetbe vesszük, hogy a város közegészségi és szépészeti érdekei határozottan követelik, miszerint a közkórház jelenlegi helyéről távolíthassék el; ha tekintetbe vesszük, hogy a kórház mostani helyiségeit, a város több igen fontos intézményei érdekében a legelőnyösebben felhasználhatná, ám : a dologház vagy bölcsőde létesítésére, avagy tantermek berendezésére vagy katonai beszállásolásra, holott a sóházi fundus parlagon hever, és semmi hasznot nem hajt ; ha figyelembe veszük hogy az új, a mai kor szellemében épült, és a város közönsége minden jogosult.kivánalmainak megfelelő kórház létesítése legelsősorban Miskólcz város lakos-