Borsod - Miskolci Értesítő, 1895 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-02 / 1. szám
vannak, jóllehet eme kevesek mindegyike egy hős, fölérő egy-egy hadsereggel. A hitéletből nőtt ki a versengésnek eme tárgya is. Hiszen a vallási élet szülte az emberiségnek a legveszedelmesebb ellentéteket. És eme küzdelemben a haza érdeke szenved. Mikor tanulják már meg az emberek, hogy a vallásos buzgalom és a honszeretet egymást nem zárják ki. Lehet , megengedjük, hogy mint két fél ugyanazon forrásból: a honszeretetből merit ösztönt a harczra, de hogy az egyiknek, amelynek tétele az, hogy csak egy igaz vallás van a földön, amely türelmetlen, exclusiv más vallásuakkal szemben, igaza nem lehet, ez a Krisztusi tanok kétszerkettőjével bebizonyítható. Erőforrás tehát a vallásos buzgalom mindkét küzdőre de a páratlan igazság nemzője csak egyiknek enged tiszta vizet meríteni eme forrásból. Nem ösztönzünk rá senkit sem, hogy a hazafiság és a valódi szabadelvűség kedvéért vallásos életét ki ki hagyja abba (ilyen divatos irányzat is volt nálunk), csak arra kérünk mindenkit, hogy a haza javára irányuló működésében ne vigye bele a vallás dolgait, s különösen ne keverje azt fanatizmussal, mely a legborzasztóbb szerencsétlenségek forrása volt mindenha. Más a szabadelvűség, ha nem is valójában megtisztulva jelenik meg. Legyen vallásos, legyen rajongó honszerető valaki, mégis lehet igazi szabadelvű, s ilyen emberekre van e szegény honnak szüksége. Az igazi szabadelvűség sohasem zsarnoka, nem is lenézője, de vizsgálója és méltatója minden nemesebb gerjedelemnek. Mert, sajnos, a szabadelvüség is megteszi, s megtette nálunk is a maga extravagantiáit, midőn olykor türelmetlen és tiszteletlen volt a hitélet iránt, azonosította magát a kor skepticzizmusával, s a vallásbeli közönyt a modern műveltség kellékének tekintette. Ám ilyenre sem gondolunk mi a szabadelvűség eszményének felállításánál. A kettőnek nemes elemei összevegyítve alkotják a mi szemünkben az igazi szabadelvűséget, melynek képviselőit kitartással követnünk kell, ha azt akarjuk, hogy hazánk ama sokféle baj és veszély között el ne merüljön. E megnyílott új esztendővel tehát szívünk mélyéből bocsátjuk fel amaz óhajtást, kérjük, hogy emelje azt velünk minden honfi, de ne csak egy újévi frázis szokásos jelentőségével, hanem szívből, igazán, hogy : adjon isten e nemzetnek összetartó, egyetértésben boldog új esztendőt! Háztartás és háziasszony. Tény, hogy a munkások családjaiban a háztartást az asszony kezeli, a polgároknál vezeti, a középosztályokban felügyel reá és a magasabb körökben legfeljebb tudomást vesz róla; ez osztályozásban már csak a vagyoni állapot mérve engedhet meg módosítást, mi különösen a polgári és középosztályban előfordulhat. A munkás nejének nincsenek cselédjei: maga végzi a ház körüli dolgokat, ő tudja, hogy a nagyúri nőknek sok mindenre hivatott cselédje, intézője van, kik a háztartás folyamáról tudósítják, parancsait veszik és teljesítik; e kettőhöz nincs szavunk; a polgári és középosztály asszonyaihoz szólunk csak, nem leckéztetőjeg, hanem reá mutatva tág cselekvési körükre, oda akarnánk hatni, hogy e körben leginkább a központra lehessenek és legyenek több gonddal és figyelemmel. Ha a nő, mint a háziasszony, jól felfogja és betölti hivatását, akkor a családi életben a rendnek, a békének, a boldogságnakő a kutforrása, a férj az erőt képezi, mely a család fentanására szükséges eszközöket előteremti, a nő tehát a morál, a férj pedig a fizikum s a kettő összevéve oly hatalom, mely, ha a két egyesült rész folyton és mindenben összetart és egyetért , még a balsors által sem győzhető le. A háziasszony cselekvései körének központját midőn említettük, értettük az alatt a czikk elején hangsúlyozott háztartást, melynek mikénti intézésétől mindennek alapja függ: a vagyonosodás, vagy legalább a meglevőnek megtartása. Igaz, hogy ama teendőkből, melyeket a régi háziasszony teljesített, sokat vett el a gép és gyáripar; a fonást, szövést, varrást, hímzést, sőt a sütést is mind az iparos végű, de azért még elég van, mi a háziasszony gondját és kezét különösen igényli; ott van konyha, a ruhatár, a kamara és maga a ház belseje, ott van a család apraja, nagyja stb. Sok az, amit a számítani tudó háziasszony a háztartásnál megtakaríthat, de erre kettő kell; először hogy maga vezesse, és másodszor, hogy a vezetést értse . A fájdalom, a mai időben azt tapasztaljuk, hogy a nőket a modern műveltség, a nagyobb látszatnak hódoló hiúság elidegeníti a konyhától és homályban hagyja a gazdasszonyi számtan felett; midőn a leányok a növeldéből kikerülnek, tele vannak még klasszikus tudományokkal is, de a konyhászat és gazdaságról legkevesebbet tudnak, már pedig ez reájok nézve fontosabb minden nyelvmagolásnál. Előbb a sok tanulástól, most a tovább önmivelődés követelte regényolvasás alatt elpuhultak, idejök sem volt, hogy a háztartás minden kellékeivel megismerkedjenek, s igy asszonyokká lévén, annak önálló vezetésére bátorságuk sincs ; ha pedig anya, vagy anyós hiányában bele kell harapniok a keserű mandulába, mennyi önfeláldozásba kerül az, mennyi kárt okoznak maguknak és férjeiknek, míg bele gyakorolják magukat! Bizony mondani lehet, hogy a modern műveltségű nőknél többnyire hiányzik a háztartás vezetésére szükséges fentemlített két feltétel. A magyar nőnek is szüksége lehet mindarra, amit tanul; tanuljon tehát annyit a magyar leány, mint a külföldi, gyorsan fejlődött, s bármely czivilizált állam társadalmával immár egyfokon álló társadalmunk kívánja azt tőle, ámde a régi magyar háziasszony tündöklőit, mindenekelőtt tanulja meg azt, amit a háztartás vezethetése végett okvetlenül tudnia kell. Midőn a vagyonosodást mindennek alapjául állítottuk, nem értettünk más vagyont, mint azt, mely a házasfelek takarékosságából létesül s mely csakugyan a háziboldogság alapja lehet, mert ha a számitó nő konyhapénzéből valamit megtakarít, férjének sokszor súlyos gondjait könnyebbíti, avval pedig iránta gyöngéd érzelmet tanúsít, mi kölcsönös szeretetük javára, megszilárdítására szolgál. A férj, ki látja, hogy keresetével könnyelműen bánnak, eleintén komolykodik, majd, — mert intései sem használtak, hideg lesz házastársa iránt, aztán kimarad, vigaszt keres házán kívül, sülyed és elvész , mi lesz így családjából ? Ellenben, ha tapasztalja, hogy a jövedelmet hasznosan fordítják a család szükségleteire, fényűzést nem visznek, nem pazarolnak, minden felesleges kiadástól tartózkodnak és takarékoskodnak, anélkül, hogy valamit elvonnának maguktól vagy a megengedhető kényelemről lemondanának, akkor hitvestársában öröme telik, önként vonzódik hozzá és szerelme határtalan, mivel tudja, látja, miként a nő hivatását megértve, boldogságára törekszik. Ez esetben a férj csak ritkán A legújabb repülőgépről. Hiram S. Maxim, a geniális yankee, kinek érdemei a villamos világítás és az ismétlő fegyverek tökéletesbítése terén eléggé ismeretesek nagy dologban töri most a fejét. Már több év óta foglalkozik egy repülőgép eszméjével, amely óriási forradalmat remél előidézni nemcsak az újkor hadviselésének hanem a népek közlekedésének módjaiban is. A gép jelenleg útban van Angolország felé, ahol komoly próbának lesz alávetve. Alakja hasonlít egy óriási selyemsárkányéhoz, erre lesz ráfüggesztve a híd, gépekkel és hajtócsavarral felszerelve, amelyeknek feladatuk a sárkányt a levegőn való keresztülhatolásra segíteni. Maxim meg van győződve róla, hogy a gép szerkezetével sikerült utánozni a madarak repülési módját. Hiszi, hogy gépe képes lesz óránként 100 angol mértföldet, vagy még többet megtenni a levegőben; béke idején óriási személy- vagy teherrakományt szállítani, háború idején dinamitot vinni, amelylyel az ellenség lakóhelyeit kényelmesen tönkre lehet tenni. A legtudományosabb alapon kezdett Maximeme munkájába. Hideg vérrel, papírral és trónnal a kezében számolt, lépésről-lépésre haladva, semmit találomra fel nem tételezve és figyelembe véve minden láthatatlan akadályt, amely meghiúsíthatná vagy meglassíthatná sikerét. Ő, aki fegyvereket talált fel, melyek önműködően sütnek el 1000 töltést egy gépezet segélyével, melynek egyedüli hajtóereje a puska »rúgása« ; ő ismeri a nehézségeket, amelyek egy találmány sikerének útjában állanak. Ő, aki Edisonnak útmutatója volt, aki Westonnal kezet fogva haladt a járatlan úton, mely az elektromos világítás eredményes megvalósításához vezetett, tudja, hogy hogyan lehet feladni sikertelen eszméket és küzdeni új, megmagyarázhatatlan problémák mellett. Jelenlegi newyorki látogatása alkalmával gépét részletesen megmagyarázta és leírását eme szavakkal fejezte be: »Már eddig is 45.000 aranyat költöttem a gépre. Ha jól működik és én hiszem, hogy fog, egy nagy csomó szalmát vásárolok, reáírom, hogy »dinamit«, aztán lehajítom az angol parlament fedelére és megyek az angol kormányhoz megrendelésért. Nincs eszköz, amely e gép ellen oltalmazhatna. Egy tonna gliczerint hajit le akárhová és senki meg nem akadályozhatja ebben. — Bemegy az ellenség országába és dinamitot dob a gázgyárakra, vízművekre, hidakra; ezek a tárgyak azok, amelyeket meg kell semmisítenie. A szegény baka helyett, akinek puskával kezében kell megállnia a csata tüzét, a hatalmas urak, akik a háborút csinálják, fogják húzni a rövidebbet. Egy orosz tiszt, akinek elmagyaráztam a dolgot, így vélekedett : »Ez meg fogja változtatni az egész világot egy fél év alatt." hagyja el családja körét, idejét abban tölti, ez képezi kizárólagos örömét és boldogságát. Csak összes erőink felhasználásával, a belső háztartás érdekeinek felismerésében képes a nő szívének és lelkének sokoldalú, férfiú által soha el nem érhető előnyeit kizárni és a férfiú osztatlan szerelmét kiérdemelni, ez pedig nagy kincs. »Az az élet a nőnek, ha férje szívből szereti.« Így jelzi Luther a nő boldogságnak magvát. Czikkünkben a takarékosságot, mint a vagyonosodás legfőbb feltételét kiemelvén, ezt e tekintetben legjobban avval véljük befejezni ha idézzük Vajda Jánosnak következő sorait : »Arra nézve, hogy a magyar a takarékosságban megelőzze az eddig általa lenézett tulajdonságban kiváló népeket, nem kell egyébb, minthogy az erény gyakorlásának szüksége a közszellemben politikai hitágazattá váljék, a takarékosság legfőbb hazai erénynek, nemzetközi verseny tárgyának legyen kikiáltva, melytől függ a nemzet jövője, nagysága dicsősége. «