Borsodi Bányász, 1983. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-16 / 24. szám

oL«, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI •N fig stácw . Ш [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]ЯЯ [UNK]' «ТЯ»---ТРИ [UNK] Г7'^­­T?5r??^ •••^ 1 Й fe i Ш ,^­80й [UNK] г ..у Ä ­í«> „ííď “J . .... , 4 -2 Я•3 ■ 2 Ш/ .. ■ Ы XXVI. évfolyam, 24. szám А [UNK]ат 1 forint 1983. június 18. ■ • чйк Ч1 [UNK] $ 70 é­ves a bányászszakszervezet Ünnepi rendezvény­en A Bányaipari Dolgozók Szak­szervezete 1983-ban, történeté­nek 70. esztendejéhez érkezik. Ugyanis 1913-ban alakult meg az első, magyarországi bánya­munkásokat tömörítő érdekvé­delmi szervezet. (A Magyar Munkásmozgal­mi Lexikonban ez így került megörökítésre.) „A XIX. század végén, a XX. század elején a tőkések mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a bányász­szakszervezet megalakulását. Ezért a Szakszervezeti Ta­nács 1913. szeptember 4-én megjelentette a Bányamun­kás című újságot. A lap kö­ré csoportosult bányamunká­sok szabad szakszervezetet hoztak létre. A szerkesztő­ség valójában szakszervezeti központként működött és a lap előfizetése jelentette a szakszervezethez való tarto­zást. Hivatalosan 1918. szep­tember 21—23-án, az első kongresszuson alakult meg a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége.’’ A K BDSZ titkársága ezen évforduló méltó megünnep­lésére tett javaslatot. Első­ként a központi rendezvé­nyek sorából emelünk ki né­hányat. Szeptember első napjaiban központi vezetősé­gi ülést tartanak, s ezzel kezdetét veszi a bányász­napi ünnepségsorozat. Előze­tesen az elnökség verseny­­felhívással­ fordult a bánya­ipar dolgozóihoz, ezzel is elősegítve az 1983. évi ter­melési célkitűzések megva­lósítását. Feldolgozzák a szakszerve­zet 70 éves történetét, illet­ve a már korábban megje­lent „Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének története” című kiadványt kiegészítik, s 15 ezer példányban kiad­ják. Ugyanakkor a Munkás­­mozgalmi Múzeum a 70. év­forduló alkalmából önálló kiállítással jelentkezik. Már megtartották Dorogon a bányászénekkarok V. or­szágos találkozóját, amely szintén az ünnepségek sorá­ba tartozik. Ugyancsak ide kapcsolódik a július 22—24- én megrendezésre kerülő országos természetbarát ta­lálkozó Esztergomban, amely­hez fűződik a „Zgyerka Já­­nos”-emléktúra. Ami pedig a vállalati és üzemi megemlékezéseket il­leti, a titkárság a következő ajánlásokat tette. Az 1983. évi szakszervezeti napok keretében, a III. ne­gyedévi taggyűléseken, bi­zalmi testületi üléseken em­lékezzenek meg a BDSZ 70 éves történetéről, mai tevé­kenységéről. A lehetőségekhez mérten szervezzenek veterán­ ifjúsá­gi találkozókat, élménybeszá­molókat, emlékünnepségeket a helyi munkásmozgalmi ha­gyományok ápolása jegyében. Segítsék elő a szakszerve­zeti oktatás keretében, hogy bányászaink, — főleg a fia­talok — mindjobban megis­merkedjenek a bányászság múltjával, szakszervezetének törekvéseivel. A 70. évfordulóra kezde­ményezett munkaversenyre mozgósítsák a szocialista brigádokat, a szakszervezet egész tagságát. Gondoskod­janak az elért eredmények rendszeres értékeléséről, nyil­vánosságra hozataláról. A művelődési házak, klu­bok és könyvtárak az 1983. évi programjukban adjanak helyet a megemlékezésnek, segítsék elő a helytörténeti tárgyak és dokumentumok felkutatását és bemutatását. Ehhez kérjék a központi és helyi bányászati múzeumok segítségét. Itt, Borsodban is az a cél, hogy a BKSH keretében kapjon kiemelt helyet az évforduló megün­neplése. Elkészült a Borsodi Szén­bányák rendezvényterve, amelyet következő lapszá­munkban ismertetünk. K. E Villamosított vonal A közelmúltban ünnepélyes külsőségek között adták át a sze­mélyforgalomnak a villamosítási munkák befejezése után a korszerűsített Kazincbarcika—Miskolc közötti vasúti pálya­­szakaszt. Rövidesen üzembe helyezik a Berentei rendezőpá­­lyaudvar villanyvonatokat fogadó vezetékeit is. Cikkünk a 3. oldalon. taA *11 ч-м чя v'jy1 LEGJOBB AKNAK ШМ.а TERVTELJESfTÉS 1983. JÚNIUS 1--11-IG Putnoki Bü. 107,5% Bükkaljai Bü. 103,3% Mákvölgyi Bü. 97,3% Miskolci Bü. 93,4% Farkaslyuki Bü. 89,8% Ormosi Bü. 76,3% Szuhavölgyi Bü. 44,7% Vállalat 84,8% Rudolf 120,5% Putnok 109,7% Szeles 105,4% Egercsehi 102,8% Tervtáró 100,7% Az elmúlt hét végén ország­szerte építőknapi ünnepségeket tartottak. E fontos iparág dol­gozóit, kollektíváit, hazánk a szó szoros értelmében vett épí­tőit köszöntötték. Kezük munkája nyomán új kórházak, iskolák, óvodák, gyá­rak és üzemek, lakóházak nő­nek ki a földből, új, városnyi lakótelepek születnek. Dicsér­jük őket, ha rekord idő alatt építenek föl valamit, s szidjuk, ha elhúzódik a tatarozás, las­san halad a munka. Feladatuk egyszerre hálás és hálátlan, de szerencsére legtöbbször mind­­annyiunk számára hasznos. Köszönj­­ük az építőket! Mielőtt átadnak egy-egy fon­tos új beruházást és átvágják a szalagot, az első néhány mon­dat mindig őket köszönti. Őket, az alkotókat. Tesszük most mi is, az ágazat ünnepnapján, mi­kor az alkotóknak kijáró tisz­telettel szorítunk velük kezet — képletesen. .­­. на [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]к Egyben kérünk is — mi­ndan­­­nyiunkért. Még jobb, gyorsabb, rugalmasabb munkát. Mert ezt követeli — nemcsak igényli — az ország helyzete, a versenyben maradás szigorú feltételei, mindannyiunk­ érdeke. Remél­jük, hogy ezentúl még több örö­me lesz az új lakást birtokba vevőknek az építményben, a kritikus szemek sem találnak hibát a kivitelezett középületek­­ben, ipari beruházásaink határ­időre, a tervezett költségen be­lül épülnek meg. .­­ . .. F. Z. ? 21 C 1983. június 3-án 14 óra körül Feketevölgyön az M7 II-es frontfejtés légvágatában a fronthomloktól előre körülbelül 30 méter távolságban, ma még (1983. VI. 13.) pontosan meg nem állapítható okokból vágattűz kelet­kezett. Kiss Dezső, a vállalat vezérigazgatója adott tá­jékoztatást lapunknak az eseményről, a megfékezést­­elfojtási munkálatokról. — A vágattűz, a műszak­váltás ideje alatt, mint hogy akkor a kihúzó lég­vágat hosszabb időre gya­korlatilag személyi fel­­­ügyelet nélkül maradt, meglehetősen elhatalmaso­dott. A délutáni műszak­­harmad 15 órát követően megkísérelte a tűz eloltá­sát, ez azonban nem volt sikeres. Ezt követően a frontfejtést ki kellett ürí­teni. Majd a műszak má­sodik felében, mivel a ke­letkezett füstgázok az egész bánya kiszállási útvonalát veszélyeztették, a teljes bányát ki kellett üríteni, pontosan 247 fő hagyta el a bányák Csak ezt követően lehe­tett a tűz megfékezésére , elfojtására hathatós in­tézkedéseket tenni. A ki­ürítést megelőzően fogana­­sított intézkedések: szel­lőztetésből való kiiktatás, ideiglenes gátak, termé­szetszerűleg nem voltak elegendők a tűz azonnali lokalizálására. 22 órára többszörösen el­lenőrzötten egyértelműen megállapítást nyert, hogy a bányamentők kivételével valamennyi dolgozó el­hagyta a bányát. Tulajdon­képpen ekkor kezdődhe­tett meg a tűz felszámolá­sára irányuló rendkívüli intézkedések sorozata. A tűz felszámolását Kammel Péter aknavezető főmér­nök irányította. Péntek dél­után, este és éjszaka is je­len voltak a kerületi Bá­nyaműszaki Felügyelőség szakemberei, valamint a vállalatvezetés törzskara. Az első intézkedés, a le­vegő irányának a teljes irányára értendő megfor­dítása volt. Ez június 3-án 22 óra 50 perckor megtör­tént. Ezt követően az említett mezőt a szellőztetésből tel­jesen kiiktatták, illetve megkezdődött a tűz fész­kének vízzel való elárasz­tása. A bányamezőben csak a bányamentők tartózkod­tak, illetve jelenleg is csak azok az üzemi dolgozók, akik kisegítő munkálato­kat végeznek. Június 4-én, 14 órától a bánya másik mezejében alapos felderítést követően normál mértékű telepítést nyert az északi I-es front, amely azóta is az ott kiala­kult munkarendnek meg­felelően termel. A vízzel törtérő elárasz­tás azt jelentette, hogy jú­nius 6-én, délután a tűz­fészek helye és a frontfej­tés homloka közti szaka­szon teljes vízdugó kelet­kezett. A tűz fészkén átfo­lyó víz természetszerűleg oltotta a tüzet. Ezt a víz hőfoka jelezte, amely 28 fokra emelkedett, ugyanis a normál bányavíz hőfoka Feketevölgyön 16—18 fok. A tűz intenzitásának csök­kenését a sorozatban vég­zett gázmintamérések is igazolták. Ennek ellenére a szellőztetésből való egy­értelmű kizárás mellett, a vízzel történő elárasztás tovább folytatódott. Június 8, 9-én lehetett kimondani, hogy égő vagy parázsló tűz nincs. A júni­us 9-i gázmérések ezt egy­értelműen bizonyították, mert szén-monoxid gyakor­latilag nem volt kimutat­ható. Ennek a ténynek a több­szörös ellenőrzését követő­en, június 9-én, délután a frontfejtés alapvágatát visszakapcsolták a bánya szellőztetési rendszerébe és friss levegővel átöblítették. Itt azóta is friss bányale­vegő kering. Ezután megkezdődött a tűz fészkének megközelí­tése. A bányamentők fel­derítő akciókat végeztek. Azonban még ma is, a frontfejtés légvágatában a tűztől 250—300 méterre, olyan kedvezőtlen klimati­kus viszonyok uralkodnak, amelyek a megközelítést csak lépésről, lépésre en­gedik. Ugyanakkor a vá­gat kőzetköpenye hatalmas mennyiségű hőt tárolt, s ennek hűtése vízpermete­zéssel mindenképpen indo­kolt. Jelenleg is ez a munka folyik, s ezt a bá­nyamentők végzik. A légminta-mérések sze­rint a légvágatnak ezen a szakaszán gyakorlatilag nincs oxigén, helyette szén­dioxid dúsult fel jelentős mértékben, valamint a szénmonoxid alig kimutat­ható, jelenléte is arra utal, hogy égő tűzzel nem kell számolni. ■ Az ilyen munkáknál meglehetősen nagy türe­lemre van szükség, nehogy a hirtelenkedés, a kellően át nem gondolt cselekedet a tűz újra fellobbanásához vezessen. A bányatűz keletkezése óta naponta 1500—2000 tonna szén esik ki a ter­melésből. A tűz okának megállapí­tására tovább folytatódnak a vizsgálatok. Ezek ered­ményéről, a további fejle­ményekről, valamint ös­­­szefoglalóan a feketevöl­gyi tűzesetről részletesen beszámolunk olvasóinknak K. I. Műszakváltás A bányamentők egy cserért ja тая я п [UNK]мпавп

Next