Borsodi Fiatal, 1970 (1-11. szám)
1970-07-01 / 6. szám
1970. JÚLIUS HÓ Rátermettség, felkészültség Elmondjuk és leírjuk sokszor: a mai fiatalok érettebbek, mint a 20—30 év előtti ifjú generációk. Ez a munkájukon is meglátszik. Láthatjuk, meggyőződhetünk arról is, hogy akik közülük vezető tisztségekbe kerülnek, az esetek legnagyobb részében nagy felkészültségről, rátermettségről tesznek tanúságot, így van ez faluhelyen is. A kétségtelen eredmények mellett azonban mégis, talán falun találkozhatunk a legtöbb gonddal és problémával ebben a vonatkozásban. Borsodban például a szövetkezetek vezetőségeiben kevés a fiatal. Bármilyen jól is dolgoznak, abban, ahogy tevékenységüket, magatartásukat környezetük megítéli, helyenként nagyon is kíséri a régi patriarchális szemlélet, amely egy-egy tisztség betöltésekor mindig csak azt nézi, ki az idősebb. Az olyan fiatalt pedig, aki még a szüleivel együtt él, gyereknek tartja mindenki. Innen van az, hogy megyénk számos közösségében az arra illetékesek nem is nagyon figyelnek a fiatalok megnyilatkozásaira, vagy ha meg is hallgatják őket, elintézik egy kézlegyintéssel a fiatalok észrevételeit, ha azok még oly fontosak is. A mellőzés, a lekezelés ártalmára van az egyénnek, közösségnek egyaránt. De nemcsak erről van szó. Arról is, hogy egynémely helyi hatalmasság a fiatalok területeit, az ifjúsági szervezetet is éppúgy nem veszi komolyan, mint ahogy az egyes fiatalokat. Márpedig, aki az ifjúságot lebecsüli, ezzel a társadalom legaktívabb rétegének kibontakozását gátolja, azét a rétegét, amely jogosan kér helyet magának a közéletben, a közügyek intézésében is. Hiszen munkabírás, erő és lendület, sőt nemegyszer a mindannyiunk számára hasznos gondolatok és kezdeményezések tekintetében talán éppen az ifjúság tudja a legtöbbet nyújtani a közösségnek. A realitásokkal számoló, józan politikai tényezők ma már jól látják és tevékenységükben igyekeznek is érvényesíteni azt a felismerést, hogy a fiatalokat jobban be kell vonni a közélet áramkörébe. Ennek látható jelei vannak. Borsodban is növekszik azoknak a száma, akik jobban, bátrabban mernek támaszkodni a fiatalokra. Kibontakozóban van egy egészséges közhangulat a fiatalok helyét és szerepét józanul értékelő álláspontok mellett. Ezeket az egészséges tendenciákat mindanynyiunknak erősítenünk kell. Ezer és egy módja van ennek. Közülük talán a legfontosabb, hogy figyeljünk rájuk, hagyjuk alkotni, teremteni őket közéleti síkon, a helyi politika formálásában ugyanúgy, mint a napi termelőmunka során. Akik szívükön viselik a társadalom előmenetelének ügyét, és ki tagadná, hogy ilyen nálunk az emberek többsége, az el sem tudja képzelni a közéletet tevékeny, lelkes fiatalok nélkül. Rájön, mint ahogy mindnyájunknak rá kell jönnünk: tovább marad fiatal, aki az ifjúságot megérti. ÁRA: 1 FORINT KISZ-szervezetek készülődése a X. pártkongresszusra A napokban ülést tartott a magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson megyénk ifjúsági mozgalmának képviseletében ez alkalommal is Dudla József elvtárs, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára vett részt. A Központi Bizottság többek között meghallgatta dr. Horváth István elvtársnak, a KB első titkárának előterjesztését az MSZMP X. kongresszusára való felkészülés ifjúsági feladatairól. A KISZ KB állásfoglalása felhívja a KISZ-tagokat, az alapszervezeteket, a kongresszus tiszteletére ki-ki a saját munkahelyén kapcsolódjon be a munkaversenybe, s tegyen felajánlásokat a X. kongresszus előtti időszakra. További munkasikerekkel tisztelegjenek pártunk e nagy eseménye előtt. Megyénk alapszervezeteiben, bizottságainál a párt ifjúságpolitikai határozatából adódó feladatok végrehajtásán kívül ezekben a hetekben a kongresszusi felkészülés, a felajánlások összegezése folyik. A Diósgyőri Gépgyárban — megyénk e jelentős üzemében például a kongresszusi munkaversenybe eddig 51 ifjúsági brigád kapcsolódott be. Várható, hogy a következő napokban még jó néhány kollektíva aláírja a szocialista szerződést. E 405 brigádtagon kívül a „felnőtt” kollektívákban további 1100 fiatal vesz részt a versenyvállalások teljesítésében. A gazdasági munka területén a további munkasikerek produkálása szerepel a tervek között. A kongresszusi versenyben részt vevő ifjúsági brigádok például vállalták: idei termelési tervüket 102 százalékra teljesítik. Ez a tavalyi felajánlásokhoz viszonyítva mintegy 0,3 százalékos emelkedést jelent. Felajánlották a DIGÉP KISZ-alapszervezetei: tovább fokozzák a fiatalok körében a KISZ-tagok pártba való felkészítését, ajánlását. Érdemes megemlíteni, hogy 1967. márciusától idén június 30-ig a gyárban 186 fiatalt ajánlottak az alapszervezetek az MSZMP tagjainak sorába. Minden esetben felelősséggel megvitatták, elemezték, hogy igazán érdemes-e, érett-e a párttagságra az ajánlott. Ifjúság az élen Sürgős mezőgazdasági munkák Borsod megyében még sehol sem sikerült elvégezni azt a munkát, amely az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezetben lassan befejeződik. Megtörtént az első generációváltás, a tsz tagsága valósággal megfiatalodott. A 300 tsz. tag átlagos életkora 42 év. A gépészek átlagos életkora még alacsonyabb, csak 34 év. Az állattenyésztésben is sok a fiatal — elsősorban nők —, akik az elmúlt két-három év során tanultak szakmát és kiváló munkájuk elismeréseként felvették őket a tsz-be tagnak. A termelőszövetkezet szervezetének 30 tagja van. A 65 tagú pártszervezetben is bőven vannak már 30 éven aluliak. A pártszervezet jelenleg vezetőségválasztásra készül. A legutóbbi taggyűlésen két idős vezetőségi tag kérte, hogy mentesítsék őket, válasszanak helyettük a pártvezetőségbe is fiatalokat. A taggyűlés elfogadta az idős vezetőségi tagok kérését. Edelényben a gépesített brigád nagyobb része most arat. Sok brigádtag fiatal. Valamennyien nagyszerű vállalást tettek a X. pártkongreszszus tiszteletére. Minden traktoros vállalta, hogy 200 normálhold munkát teljesít egész esztendőben. A tervfeladat csak 140 normálhold. A traktorosok azt is vállalták, hogy a 200 normálhold munkát annyi költséggel végzik el, amennyit a vezetőség a 140 normálholdra tervezett. Vállalásukat teljesítik. Az első fél évben 200 000 forint üzemelési költséget takarítottak meg úgy, hogy a normálhold-tervet túlteljesítették. Most, a X. kongresszus tiszteletére azt vállalták, hogy év végéig félmillió forint üzemelési költséget takarítanak meg. A kombájnosok is fiatalok. Aratnak. Tavaly 4800 mázsa terményt takarítottak be egyenként s ezzel a járás legjobbjai lettek. Az idén vállalták, hogy 5200 mázsa terményt takarítanak be egyenként és a három heti késés ellenére is befejezik az aratást, a betakarítást augusztus 20-ig. A X. pártkongresszus tiszteletére szervezett munkaversenyben a tsz minden fiatal tagja részt vesz. Nyári idill Arién (Fotó Mizerák István) Sürgető munkák A kedvezőtlen időjárás ellenére is, sete fiatal segíti a mezőgazdasági munkát Borsodban. A tartalombeli KISZ-élet falun 2. oldal A diákifjúság politikai nevelése 2. oldal Építőtáborok Szatmárban 3. oldal Úttörő-határőr táborban voltam 3. oldal Jubileumi rajzpályázat 3. oldal Egy fontos kormányhatározat 4. oldal Országos döntők 4. oldal Fiatalok az építőiparért Néhány évvel ezelőtt alkalmam volt megismerni a Miskolci Házépítő Kombinát, ahogyan most röviden nevezzük, a Házgyár beruházási és építési munkálatait. Ha volt vita, hogy az építőipar egyik legfontosabb területének modernizálása, fejlesztése milyen irányban haladjon, akkor ez a vita ebben az időben már eldőlt. Minden hozzáértő szakember, építész és tervező, politikai és állami vezető felismerte, hogy a rohamosan növekvő igények kielégítésének egyetlen járható útja van: a kor színvonalán álló technika alkalmazása, még akkor is, ha óriási anyagi áldozatot igényel. A felismerést tettek követték és Budapest, majd Győr után Miskolc mellett — Alsózsolca határában — megindultak a gépek, hogy a termőföldet alkalmassá tegyék az óriási csarnokok tartópilléreinek és gépalapjainak befogadására. A felépült új gyár első házelemeit talán egy kicsit jelképesen, azoknak a toldott-foldott lakásoknak helyén építették be, amelyek Miskolc szívében a „mester” utcákban sorakoztak. Egy országos értekezleten, mely az építőipar gazdaságpolitikai agitációjával foglalkozott, Bondor József miniszter elvtárs vázolta azokat a feladatokat, amelyek az Építési és Városfejlesztési Minisztérium vállalatainak dolgozói előtt állnak. KISZ-szervezeteink, és itt nemcsak az építőipari szervezetekről van szó, már eddig is sok segítséget adtak az építőiparnak. Az országos és megyei védnökségek számos esetben elháríthatatlannak tűnő akadályok leküzdését oldották meg a nagyobb beruházásoknál. Most a megnövekedett feladatok a lakásépítés, a beruházások megvalósítása és ami még fokozta az erőfeszítés igényét, az árvíz sújtotta területek helyreállítása, ismét sürgetően veti fel a legdinamikusabb réteg, az ifjúság lelkes, odaadó munkájának szükségességét. KISZ-szervezeteinknek állandóan figyelemmel kell kísérni az építőipar problémáit. Segíteni kell az anyagellátás gondjainak megoldásában éppúgy, mint a létszámproblémák enyhítésében az építőipari önkéntes ifjúsági táborok létesítésével, vagy a pályaválasztás megfelelő irányításával. Jönnél is lényegesebb azonban, hogy a fiatalok megismerjék és állandóan figyelemmel kísérjék azokat a gondokat, amelyekkel az építőipar küzd. Világosan lássák, hogy a lakásellátottság megoldása, további fejlődésünk egyik alapvető tényezője a beruházások időben és jó minőségben való megvalósítása. Szükséges magyarázni és megértetni az új lakásépítési és elosztási rendelet helyességét, mely többek között az anyagi erők növelésével is elő kívánja segíteni az égető hiányok mielőbbi megszüntetését. Nagyon fontos feladata az építőipari KISZ-szervezeteknek a IV. ötéves terv vállalati feladatainak tudatosítása, mely egyben a fiatalok előtt álló perspektíva bemutatásának is egyik eszköze lehet. Fel kell számolni a fiatalok vándorlását, elsősorban a mindennapi törődés, a vállalatokkal szemben támasztott reális igények és a lehetőségek összehangolása által. Érzékenyen reagáljanak KISZ-szervezeteink minden munkahelyi bér-, szociális és egyéb kérdésre, mely a fiatalok helyben maradását elősegítheti. Egyre nagyobb gondot kell fordítani a szakmai becsület és önbecsülés kialakítására. Ma már az építőipar minden józanul gondolkodó ember szemében megbecsült, elismert iparág. Ezt kell megértetni a fiatalokkal is, akik még sok esetben kisebbségi érzéssel viseltetnek saját szakmájukkal szemben. A szakmai becsület egyrészt lelkiismeretes munkát követel a fiataloktól, másrészt egymás munkájának megóvását. Meg kell szerettetni a gépeket, az ember segítőtársait. A fejlődést, melyet napjainkig az iparág befutott, elsősorban a nagyfokú gépesítés megvalósulásával ,jellemezhetjük. Külön gondot jelent az ipar jellegéből, sajátosságáiból fakadó munkahelyi szétszórtság ellenére a fiatalok összefogásának, vonzó ifjúsági életének kialakítása. A munkásszállón lakó fiataloknak hasznos, érdekes programokat kell biztosítani és meg kell oldani a KISZ rendszeres szervezeti életét is. Az eddigiekből is érzékelhető, hogy van bőven tennivaló az építőiparban dolgozó KISZ-szervezetek számára. De nem kevesebb munkát, törődést igényel a kapcsolódó iparágak KISZ- szervezeteinek segítő tevékenysége sem, és fontos feladat, hogy még inkább megismerjék e munka szükségességét. Bármerre járunk hazánk falvaiban és városaiban, mindenütt szemünkbe tűnnek azok az alkotások, melyek az elmúlt 25 év eredményeit kőből, téglából, betonból kimunkálva állítják elénk. De észrevesszük mi is, mint a fényképezőgép objektívje, a tegnapi vályogmaradványait. A mi szemünk azonban egy kicsit a jövőbe is lát. Látjuk a tervekben megálmodott új lakótelepeket és gyárakat, az új autópályákat és hidakat, a kórházakat és erőműveket. Mindezek megvalósítása nagy erőfeszítéseket, komoly munkát követel, ebben a munkában kell helytállni az idősebb generációval összefogva a jelszó szellemében: „Fiatalok az építőiparért.” Bogdanovics János