Borsodi Szövetkezeti Élet, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

4 BORSODI SZÖVETKEZETI PT BT Hal libái­d kétfelé? A Hét stábja Hétben­ ­ (Tudósítónktól) Október 12-én tízéves szü­letésnapját ünnepli a Tele­vízió Hét műsora. Ebből az alkalomból ünnepi műsort szerkeszt Ilkei Csaba, a Hét műsorának felelős szerkesz­tője. A születésnap a szám­vetésre, a visszatekintésre ugyanúgy alkalmas, mint jö­vendő nagy elhatározásokra. Hogyan ítélik meg a nézők a Hét műsorát, milyennek látják az eltelt tíz eszten­dőt, s mit várnak az újabb tíz évtől, erre keres fele­letet a Hét ünnepi műsora. Mire olvasóink e sorokat olvashatják, az október 19-i műsorban már el is hang­zik az ítélet arról, van-e jö­vője a Hétnek, mit szereti­nek, mit hiányolnak a né­zők, pontosabban Hét község lakói ebből a hetenként je­lentkező egyórás műsorból. Az ózdi járás Hét községe Putnok nagyközség közigaz­gatási területéhez tartozik, szántóterülete és gazdasági épületei pedig a putnoki Egyetértés Mgtsz-hez. Hét­ben 1953-ban alakult meg a termelőszövetkezet. 1969-ben egyesült a putnokival, s Far­kas Pál, aki addig a héti tsz főagronómusa volt, az egye­sített termelőszövetkezet el­nöke lett. Lakóhelye tovább­ra is Hét. Nélküle nem ké­szülhet hiteles riport sem a hetiekről, sem a termelőszö­vetkezetről. A sok év óta szabadságát is munkával töl­tő elnök most néhány napos pihenést engedélyezett ma­gának, de a Hét műsora ked­véért egy napra visszatért Csehszlovákiából. Tizennégy emberrel készült interjú: tsz-dolgozóval, nyugdíjas tsz-paraszttal, a kohászatnál­ dolgozókkal, valamint a nemrég alakult új­ mellék­üzemág asszonyaival. Nyilat­kozott még a nagyközségi tanács elnöke, N. Győr Gyula is. A négytagú forgatócsoport három napot töltött a falu­ban és a szövetkezetben. Elégedettek voltak a mun­kával, s a nézők megoszló véleményével. A hetiek, akik leginkább a híradó és a Hét műsorát kedvelik, éppen azért, mert a legfrissebb in­formációkat tartalmazza, igé­nyesek a televízióval szem­ben, annál is inkább, mivel szabad idejük kulturált fel­­használása jóformán a tele­vízió műsoraira korlátozódik. Munkát szerető, szorgalmas nép lakik Hétben, de van szemük kitekinteni a világ­ra, amelyet a televízió si­kerültebb műsorai ember­közelbe hoznak. Érdekli őket a külpolitikai, de úgy érzik, hogy a Hét külpolitikai mű­sora néha mögötte kullog az eseményeknek, a külföldi személyiségekkel készített­­ in­terjúk állóvízszerűek, sok a hosszú beszélgetés, kevés a képi anyag. Ugyanakkor a belpolitikai események rög­zítésénél éppen a mozgalmas­ságot, az eseményekre való közvetlen reagálást és állás­­foglalást tartották legfőbb pozitívumnak.­ Még az egyé­ni kívánságok és elvárások is megszívlelendők. Váradi bácsi, aki joggal­ büszke te­heneire és lovaira, azt sze­retné, ha gyakrabban láthat­na lovasbemutatót, szüreti mulatságot, olyan népünne­pélyeket, amelyek nemcsak az évente megrendezésre ke­rülő híresebb vidéki ünnep­ségekhez kapcsolódnak. A riporterekről is volt személyes véleményük a megkérdezetteknek. Az olyan riportert kedvelik, aki köz­vetlen, természetes hang­nemben, egyszerűséggel tol­mácsolja az eseményeket, mert az ilyet szinte család­tagnak, barátnak tekintik. Hogy lehet hat libát hét­felé hajtani? — így szól egy vidékünkön ismert tréfás ta­lálós kérdés. Mi tudjuk a választ. A műsor keret­játé­ka, amely Héthez kapcsoló­dik, minden kíváncsinak megadja a választ. Mari néni hajt hat libát és feltűnik a helységnévtábla: Hét. Remél­jük, hogy a Hét ünnepi és további műsorai megőrizve komolyságukat, néha ízelítőt is adnak majd népi humo­runkból, ma is elevenen ha­tó népi kultúránkból. Takács József ne Külföldön is Nagy sikerrel szerepelt a keresztesi férfikórus Jól sikerült külföldi ven­dégszereplésen vett részt a közelmúltban a mezőkeresz­tesi Aranykalász Tsz nagy hírű férfikórusa. A keresz­tesiek két hetet töltöttek Lengyelországban, illetőleg az NDK-ban. A vendégsze­replésre a Bydgoszcz-i Népi Együttes, valamint a Din­­gelstädti Kórus meghívása alapján került sor. A keresz­tesiek mind Lengyelország­ban, mind az NDK-ban négy alkalommal léptek közönség elé, s valamennyi szereplé­süket nagy siker kísérte. A másfél órás műsorban ma­gyar, ezen belül is keresztesi népdalokat, népdalfeldolgo­zásokat mutattak be. Mind­két országban a közönséget és a szakembereket is meg­ragadta a kórus gazdag repertoárja. Különösen em­lékezetes sikereket arattak a cyshocyneki szabadtéri szín­padon. Műsorukat több mint négyezren tekintették meg. A kórus tagjai a szereplések közötti napokat ismerkedés­sel, városnézéssel töltötték. Így jártak Gdanskban, Tou­­ronban, Bydgoszcz­ban, Din­­gelstadtben és felkerestek több termelőszövetkezetet is. N­egyedszázaddal ezelőtt alakították meg a Miskolci Háziipari Szövetkezetben a női ének­kart. Pár évvel később — a KISZÖV kezdeményezé­sére — létrehozták az ipari szövetkezetek Miskolc vá­rosi vegyeskarát, s ennek tagjai lettek az említett közösség énekesei is.­­A ve­gyeskórus életútját sok szép siker, hazai és külföldi szereplés, dicsőség jelle­mezte, de egy idő után sor­­vadozni kezdett, s mind több tag elmaradt. Medveczky Gézánét, a HISZ elnökét nagyon bán­totta ez a kudarc. Mindig lelkes híve volt a kórus­mozgalomnak, támogatta azt. Éppen ezért a hagyo­mány ápolása, a folyama­tosság érdekében fél évti­zeddel ezelőtt a KISZÖV segítségével újjáalakította a szövetkezet énekkarát. Az a meggyőződése, hogy a gazdasági, politikai, mozgal­mi feladatok szoros össze­függésben vannak a kultu­rális munkával, amelyet örökké szorgalmazni kell. Az elnökasszony, vagy ahogy szólítják, Magdika, a szövetkezetben sok segítő­re talált. Ezek között van az a 18 törzstag, aki az ,,újjászületés” első pillana­tától kezdve az ifjabbakat is magával ragadva nagy lelkesedéssel vesz részt a próbákon, a­­ fellépéseken. Az utánpótlással nincs baj, ennek mindig friss forrása a fiatal szakmunkásgárda. A női kar beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Tagjai hetenként kétszer rendszeresen részt vesznek A női kórus patrónusa a próbákon, szerepelnek szövetkezeti, városi rendez­vényeken, országos dalos­találkozókon. A negyven­tagú női kar két évvel ez­előtt — az ezüst után — az aranykoszorús minősí­tést érdemelte ki. Most, a Székesfehérváron november 7-én tartandó dalostalál­­kozóra készül. Előtte tart­ják meg az októberi for­radalom évfordulója tiszte­letére rendezendő szövet­kezeti ünnepséget, s a női karnak az itteni szereplé­se lesz a főpróba. — A női énekkar fenn­maradását, fejlődését — mondja az elnökasszony — szívügyemnek tekintem. Bármennyi munkával, szer­vezéssel, törődéssel jár, számomra ez nem fárasztó. Szívesen foglalkozom a fiatalokkal, köztük magam is felfrissülök­. A kórus sze­replése mindig magával ragad, úgy, mintha minden tag hangja belőlem fakad­na, hiszen az én érzéseimet lelkesedésemet is, kifejezik, tolmácsolják a dalokban És a dalostalálkozó . .. cso­dálatosan szép dolog. .. kó­rusok erőteljes hangja né­pünk erejét, hitét vetíti elénk úgy, hogy a megha­tottságtól szinte sírni volna kedvem. A hős kar sikereinek, s az őket támogató, lelkesítő elnök híre messzire futott Rév Lajos, az OKISZ elnöke szeptem­ber 4-én Medveczky Gézá­nknak a Szocialista Kul­túráért kitüntetést adta át. Marótké­pet a kórussal va­ló közös munka elismeré­sének tekinti. rcn Ipzl Élcsm Gyöngyösön A Miskolci UNIÓ Áfész nő- és ifjúsági bizottsága tapasztalatcsere céljából nemrég Gyöngyösön járt, ahol megismerkedett az évek óta jó eredményeket elérő GYÖNGYSZÖV Áfész gaz­dasági eredményeivel, nő- és ifjúságpolitikai munkájával. A tapasztalatcsere alkal­mából Rohánszky Ferenc, a szövetkezet­ elnöke a gazda­sági eredményekről tájékoz­tatta a miskolci vendégeket. Érdekességként megemlítette — többek között —, hogy a szövetkezet ipari tevékeny­sége az árbevétel 10 százalé­kát produkálja, nyereségének viszont 40—45 százalékát biztosítja. Ezt különösen a sósrúdgyártó üzem termelé­keny munkájával, valamint a húsfeldolgozás jó megszer­vezésével érték el. Kézműves üzemük az országban üze­melő szeszfőzdék gépeinek karbantartását végzi és 5 millió forintos termelési ér­ték mellett 1 millió forintos nyereséget ..hoz” a szövetke­zetnek. A VI. ötéves tervben az alaptevékenységeken kí­vül a lehetőségekhez mérten erőteljesen folytatják az ipari részlegek fejlesztését. Vadász Józsefné­ a nőbi­zottság munkáját ismertette, amelyből kiderült, hogy bi­zottságuk a város politikai életében számon tartott, jó munkát végző testület. Mun­kájuk hatékony és sok min­denre kiterjedő. Egyebek közt beszámoltatják a na­gyobb­­ létszámú nődolgozó­kat foglalkoztató üzemek ve­zetőit a nőpolititikai határo­zatok végrehajtásáról, segítik a kiskertgazdaságok tevé­kenységét, egészségügyi, lak­­berendezési és más előadá­sokat szerveznek, segítik a dolgozók gyermekeinek böl­csődei, óvodai elhelyezését. Tari József­né, az ifjúsági bizottság megbízott elnöke szintén eredményes tevé­kenységről adott számot. A szövetkezet által biztosított évi 45 ezer forintos ifjúsági alapot­ — a KISZ-szervezet­­tel egyetértésben — célsze­rűen használták fel a fiata­lok szervezeti, kulturális és klubéletének megszervezé­séhez. A miskolci bizottságok ez­után az előzékeny vendéglá­tók kíséretében üzem közben is megtekintették a sósrúd, vagy népszerűbb nevén a „pattinka” üzemet. — vies W80. OKTÓBER JÓZSEF ATTILA: rz Ősz Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, s vaskorláton hunyorog a dér. Fáradtság üli a teherkocsit, de szuszogó mozdonyról álmodik a vakvágányon, amint hazatér. Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb tollászkodik és hosszan elborong. A kövön nyirkos tapadás pezseg. Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvű oda vár, oly váratlanul, ahogy érkezett. Ki figyelte meg, hogy, míg dolgozik, a gyár körül az ősz ólálkodik, hogy nyála már a téglákra csorog? Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell, de nem hittem, hogy itt van, ily közel, hogy szemembe néz s fülembe morog. (1935) Emlékeimből a­ Szovjetunió Földin háromszor jártam Moszkvá­ IjUUI" UdlUUlSÍWl ban, a Szovjetunió fővárosában. Tehát háromszor is szétnézhet­tem a csaknem 8 milliós szocialista metro­poliszban, azonban a harmadik látogatás után sem mondhatom, hogy Moszkvában már „mindent” láttam, még azt sem, hogy Moszkva minden nevezetességét megismer­hettem. Pedig legutóbb is minden tőlem tel­hetőt elkövettem és segítségemre siettek vendéglátóim is. Figyelmes idegenvezetőm kalauzolásával két teljes napon át szüntele­nül róttam Moszkva utcáit. Gépkocsival be­barangoltam a város központját, a távolabb eső kerületeket és Moszkva több új lakó­negyedét. Ezenkívül metróval és gyalogosan is megtoldottam a feltehetőleg több száz kilométeres városnéző sétát. De Moszkvát mindmáig nem sikerült eléggé megismer­nem. Mert Moszkvában nemcsak a belváros, a Kreml és a Vörös tér történelmi emlék­helyeit érdemes megtekinteni. A nevezetes­ségek és látványosságok köre nem zárul le mondjuk a Lomonoszov egyetemmel, egy­kot múzeum, kiállítás, vagy képtár, de még a metró gyönyörű állomásainak megtekinté­sével sem. Főként nem a GUM áruházzal ... Moszkva óriási — csaknem 900 négyzet­kilométer — kiterjedésű, megszámlálhatat­lan érdekességet és nevezetességet kínáló világváros! Mindenekelőtt politikai és közigazgatási központ. Itt székel az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány, innen irá­nyítják a Szovjetunió egész bel- és külpoli­ fővárosában tiktáját, itt hangolják egybe a 15 szövetséges köztársaság érdekeit és harmonikus fejlődé­sét. Itt székel a szocialista világrendszer sok­sok nemzetközi szervezete, itt talál hű társra és szövetségesre — immár több mint 6 év­tizede — a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom minden osztaga, a nemzetközi imperializmus ellen a népek szabadságáért és függetlenségéért, a békéért és a hala­dásért küzdő erők minden képviselője De Moszkva munkásváros is. Területén több mint 1700 gyár és üzem, benne több millió munkás, mérnök és technikus dolgo­zik. A moszkvai gyárak termékeivel ma már a világ 70 országában találkozhatunk. Diák­város, amelynek 80 főiskoláján például 300 ezer diák tanul. Kulturális központ, amely­ben 4000 könyvtár 62 könyv- és hírlapki­adó. 34 központi újságszerkesztőség, több mint 40 színház és hangversenyterem, ,00 nagy filmszínház, 150 múzeum és kiállítóte­­rem, 16 nagyobb kultúr- és pihenőpark ta­lálható. Sportközpont, amelyben több mint 80 stadiont sportpályát és sportcsarnokot, több mint 30 uszodát és fürdőt látogathat­nak a moszkvaiak. S természetesen idegen­forgalmi központ is, ahol a Szovjetunióba látogató külföldiek többsége megfordul és ahol több mint 30 kényelmes szálloda, sok­­sok vendéglátó és­­ szórakozóhely várja a külföldi látogatókat. A számok, a méretek­­,0lf­­“s­­sága egyszerűen lenyűgöző. Maga a hatal­mas ország is, amely területét és lakóinak

Next