Borsodi Vegyész, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-25 / 8. szám

2 A kezdettől napjainkig­ ­. EBBEN AZ ESZTENDŐ­BEN immár 20 esztendős lesz a Sajó menti óriás, a magyar ipar egyik büszkesége, a Bor­sodi Vegyikombinát. A BVK- ban előállított termékek dön­tő része a társadalmi szük­ségletek közvetlen módon való kielégítését szolgálja. Csupán az elmúlt két eszten­dőben — a nagyobb volume­nű termékeken túl — több új termék gyártását kezdték meg, amelynek termelése döntő jelentőségű a népgaz­daság vérkeringésében. Az elmúlt évben a következő fontosabb termékeket gyár­tották: műtrágyák, ipari gá­zok, műanyagok, szervetlen vegyi anyagok, szerves vegyi anyagok, műanyag készter­mékek. A kombinát összes termékeinek száma hetven­kettőre gyarapodott. Évről évre folyamatos nö­vekedést mutatott a vállalat termelési értéke. A kombinát gyártmányainak részaránya a­­ hazai termelésben így ala­kult: 1969-ben hazánkban összesen 415 ezer t­onna am­móniát gyártottak, amelyből a BVK 126 ezer 866 tonnával részesedett, ami a hazai ösz­­szes termelés 36,6 százaléka. Műtrágyából 1969-ben össze­sen csaknem másfél millió tonna 20,5 százalékos nitro­gén hatóanyag tartalmú mű­trágyát gyártottak, amelyből a BVK 468 ezer 686 tonnát termelt. Más termékek gyár­tása tekintetében is előkelő helyet foglal el a BVK a hazai rangsorolásban. A szakemberek tudják legin­kább, hogy a nagyarányú be­ruházási tevékenység mellett milyen nagy megterheléssel jár a folyamatos termelés biztosítása. A gondok, bajok ellenére a kombinát az el­múlt­ évben figyelemre méltó eredményt ért el a vállalati gazdálkodás mennyiségi és minőségi jellemzőit tekintve. Sőt, 1969-ben elnyerte a Ki­váló vállalat kitüntető címet. MESSZEMENŐEN eleget tettek az új gazdasági reform kívánta magasabb követelmé­nyeknek is. Az elmúlt évek­ben az alapvető célkitűzés az volt, hogy fokozzák a válla­lati gazdálkodás hatékonysá­gát. Ezért a vállalat dolgozói, műszaki, gazdasági vezetői az elmúlt két esztendőben rend­kívül nagy erőfeszítéseket tet­tek a termelő berendezések maximális kih­asználása érde­kében. Ennek köszönhető, hogy 1969-ben — az 1968-as gazdasági évhez viszonyítva — 133 millió forinttal növe­kedett a termelés volumene. Az elmúlt esztendőkben egyenletes, zavartalan fejlő­dést jegyez fel a kombinát történetének krónikája. Ug­rásszerű fejlődést csak az ammóniatermelésben értek el, amikor az 1968-as évi 102 tonnás termelési szintet 1969- ben 25 ezer tonnával növel­ték. Az V-ös szintéziskor üzembe helyezésével jelentő­sen megnőtt az ammóniater­melő berendezések kapacitá­sa .­­ Az ammónia üzemcso­port termelése elérte a napi 450 tonna termelési szintet, amire még nem volt példa a gyár történetében. A JÓ GAZDÁLKODÁS eredményeit jelzi az ered­ménytömeg évről évre való pozitív irányú változása. Ez­zel kapcsolatban csak két számot: a növekedés 1969- ben 46,6, 1970-ben 50 száza­lék. Az élet, a munka azonban egyre intenzívebb, hatéko­nyabb gazdálkodást követel. A gazdasági tevékenység sta­bilizálásához gyorsítani kell a termelés növelését, biztosí­tani a névleges kapacitások teljes kihasználását. Köztu­dott, hogy a központi, állami beruházások költségvetéséből és az államkölcsönnel meg­valósuló beruházások mellett egyre növekvő szerepet ját­szik a vállalat saját fejlesz­tési alapjából és hitelforrá­sokból fedezett beruházások összege. A több százmillióra tehető pénzügyi források se­gítségével valósították meg többek között a műanyagipa­ri segédanyag üzemet, a bo­namid üzemet, a nitrogén III. beruházását, az V-ös szinté­ziskört. A vállalati fejlesztési alap tehát egyre nagyobb je­lentőségű. Szót kell ejtenünk arról is, mennyiben érdekelt a Bor­sodi Vegyikombinát a IV. öt­éves terv legnagyobb beru­házásában, az olefin-program megvalósításában. A prog­ram, BVK-t érintő részéről csak ennyit: a távlati ter­vekben mintegy 4,6 milliárd forint felhasználásával, egy évi 140 ezer tonna pvc-por gyártására alkalmas új üzem építése szerepel. A LEENDŐ ÚJ GYÁRBAN egy év alatt 180 ezer tonna pvc-port gyárt majd a Bor­sodi Vegyikombinát. L. D. (Vége) A gépgyárban Tóth IV. József esztergályos hosszú évek óta dolgozik a TVK gépgyárában. Sok társával együtt törzsgárda-tagnak számít a vállalatnál Fotó: Szőke Sándor Örül keveset beszélünk A gázmentők Rossz jel, amikor a gázmentő-állomás mentőkocsija szél­sebesen végigszáguld a gyáron. Azt jelenti, hogy valahol sé­rülés, gázömlés vagy egyéb baleset történt. Évenként több száz alkalommal riasztják a TVK gázmentő-szolgálatát. Elő­fordul, hogy csak perceken, sőt másodperceken múlik a sérült élete. Ezért rendkívül fontos, hogy a gázmentők — ápolók és gépkocsivezetők — a hívás után a lehető leggyorsabban a helyszínre érkezzenek. A szakszerű beavatkozás — például elsősegélynyújtás —, majd az ezt követő gondos orvosi kezelés életet menthet — vallják a mentőállomás dolgozói. ★ Az egyik alkalommal Terdik Sándor, a festékgyár dolgo­zója munka közben súlyos toulolmérgezést szenvedett. Már a mentőkocsiban légzésbénulást kapott. Természetesen nyom­ban megkezdték a mentést. Nagyrészt a gázmentő-szolgálat­­nak köszönhető, hogy a sérült végül is életben maradt. Kis híján tragédiával végződött Dudás I., a polietiléngyár BCH-üzeme dolgozójának sérülése is. Az elmúlt évben tör­tént, a munkavédelmi irodáról jelzés érkezett, hogy nagy baj van a polietiléngyárban. Néhány perc múlva Farkas Ferenc ápoló és Jakab Sándor gépkocsivezető már a helyszínen győződhetett meg a helyzet komolyságáról. Nem sok idő ma­radt a gondolkodásra, hiszen Dudás István összetörten feküdt az időközben leállított korombekeverő berendezésben. Min­denki segíteni akart, hogy a szerencsétlen embert mielőbb elsősegélyben részesítsék. Amikor a sérültet kiemelték, nyomban észrevették a testén keletkezett nyílt töréseket. Ezeket gondosan rögzítették, sebét kimosták. Csak gyors és szakszerű orvosi kezelés mentette meg az életét. A gázmentő-állomás dolgozói a legjobb tudásuk szerint igyekeznek embertársaikon segíteni. Ezért szüntelenül képezik magukat, s állandóan készen állnak a gyors beavatkozásra. Egy ápoló és egy gépkocsivezető éjjel-nappal, hétköznap és ünnepnapon mindig az állomáson tartózkodik. Heten vannak összesen: négy gázmentő, illetve ápoló (Bendán Tibor, Farkas Ferenc, Pérosy Lajos, Zelei János) és három gépkocsivezető (Godó Imre, Jakab Sándor, Varga József). Kissé furcsán hangzik, de akkor végeznek legjobb munkát, ha minél kevesebbszer kell riasztani őket, ha nincs szükség beavatkozásukra. A legnagyobb elismerésnek azt tekintik, ha a sérült dolgozó mielőbb visszanyeri egészségét. Ebben látják munkájuk célját, értelmét. L. L. BORSODI VEGYÉSZ mi FEBRUÁR 25. A felhívás nyomán Az Északmagyarországi Ve­gyiművek párt-, gazdasági vezetése, társadalmi szerve­zetei által kiadott verseny­­felhívás élénk érdeklődést váltott ki a gyár dolgozói kö­rében. Az egységek kollektí­vái az elmúlt napokban bri­gádgyűléseken, termelési ta­nácskozásokon összegezték a mozgalomból eredő legfonto­sabb feladatokat. Számba vették azokat a lehetősége­ket, amelyek kiaknázásával eredményesen kapcsolódhat­nak be a szocialista munka üzeme, osztálya, főosztálya címért indított versenybe. Eddig 19 egység csatlako­zott a vállalat felhívásához. A termelőüzemek közül a C és U, a kiszolgáló egysé­gek közül a H és az L, míg a III. kategóriában a rendé­szeti osztály dolgozói készí­tettek részletes, minden vo­natkozásban színvonalas fel­ajánlást. A versenyirodához érkezett benevezések alapján, az ÉMV, mint vállalat is be­jelentette részvételét a Szo­cialista munka vállalata cím­ért folyó iparági versenybe. Az SZKP XXIV., valamint a VDSZ XXI. kongresszusa, illetőleg a párizsi kommün centenáriuma, és az ÉMV fennállásának 20. évfordulója tiszteletére indított munka­verseny képünkön látható „emblémája” hamarosan va­lamennyi üzem faliújságján megjelenik, s mintegy emlé­keztetőként, egész éven át ott marad. Megismerni és elfogadni Pártbizottsági ülés a TVK-ban A TVK üzemi pártbizott­sága a legutóbbi ülésen töb­bek között megvitatta az ez évi főbb gazdaságpolitikai feladatokat és határozatban szabta meg a tennivalókat. A IV. ötéves tervről szólva a pártbizottság hangsúlyozta, hogy az 1971-ben előirányzott gazdasági célkitűzések lénye­gesen nagyobbak, mint a ko­rábbi években. Ezért fontos, hogy az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek a politikai munka eszkö­zével segítsék, szervezzék és ellenőrizzék a gazda­ságfejlesztési célok meg­valósítását. Fontos a párt gazdasági cél­kitűzéseinek világos, közért­hető magyarázása. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy minél több dolgozó meg­értse a feladatokat és aktí­van bekapcsolódjon megvaló­sításukba. Elsőrendű feladat a vállalatnál a termelékeny­ség növelése, a munka haté­konyságának javítása és a termelés szüntelen fokozása. Nagy jelentőséggel bír a he­lyes munkaerő-gazdálkodás kialakítása is. Az indokolat­lan munkaerő-vándorlást a meglevő munkaerő éssze­rűbb kihasználásával és a törzsgárda fokozottabb meg­becsülésével lehet és kell megszüntetni. A gazdasági élet minden területén nagyfokú takaré­kosságra van szükség — ál­lapította meg a pártbizott­ság. Fel kell tehát lépni min­dennemű pazarlás ellen, nemcsak a termelés és a gazdálkodás területén, ha­nem a beruházásoknál is, ahol még nagyon sok a ten­nivaló. Az agitációs munká­val kapcsolatban a pártbizott­ság hangsúlyozta, arra kell irányulnia, hogy a dolgozók előtt érthetővé váljon gazda­sági helyzetünk mind orszá­gos, mind pedig helyi vonat­kozásban. Ismerje fel min­denki, hogy­­az életszínvonal emelése csak takarékos, igé­nyes, fegyelmezett munkával valósítható meg, s ez kizáró­lag a kollektívákon és az egyéneken múlik. A határozat kimondja azt is, hogy széles körben ismer­tetni kell a IV. ötéves terv és ezen belül az 1971. évi gaz­dasági, gazdaságpolitikai fel­adatokat, az ezzel kapcsolatos főbb célkitűzéseket. Egy má­sik helyen utal a kollektív szerződés gondos és határidő­re történő kimunkálására. Felhívja a figyelmet: a szer­ződéstervezet megvitatásába be kell vonni a dolgozók kü­lönböző rétegeit, ugyanakkor törekedni kell, hogy a reális javaslatokat a kollektív szerződés készí­­tői messzemenően vegyék figyelembe. A pártbizottság az alap­szervezetek egyik fontos fel­adatává tette, hogy ellenőriz­zék és értékeljék, milyen el­veket és módszereket alkal­maznak a káderek kiválasz­tásában, ügyelnek-e a hár­mas követelmény érvényesü­lésére. Egyáltalán: hogyan foglalkoznak a káderutánpót­lással. Végezetül a határozat hangsúlyozza, hogy a párt­­alapszervezetek előbb veze­tőségi üléseken, majd tag­gyűléseken vitassák meg a soron következő feladataikat, és külön intézkedési tervben szabják meg a pártbizottság határozatából adódó helyi tennivalókat. Együttműködés—magasabb szinten Régi, jól bevált gyakorlat­hoz híven az esztendő első napjaiban beszélgetésre hívta össze a párttitkár és az üzem­vezető a karbamid üzem mű­vezetőit és a szocialista bri­gádok vezetőit a BVK-ban. E beszélgetésen elsősorban a pártkongresszust követő gaz­dasági, politikai feladatokról, a­hogyan továbbról esett szó. Elsősorban azt vitatták meg, hogyan tudnának „magasabb szinten”, az eddigieknél is jobban együttműködni a kö­zös cél érdekében. Abban megállapodtak: a kongresz­­szus határozatainak megfele­lően a továbbiakban alapo­sabb, elmélyültebb munkára van szükség. A mindennapok tennivalói közül is a legfon­tosabb a körültekintőbb gaz­dasági szervező munka, az ez­zel kapcsolatos párthatároza­tok végrehajtása. Ennek meg­felelően készítették el első féléves munkatervüket a párt­­alapszervezet vezetői. Átszer­vezték a pártcsoportokat, hogy minden párttag képességei­nek megfelelő pártmegbíza­tást kapjon. A megbeszélések után új­ra a régi, nyugodt légkörben telnek a napok a karbamid üzemben. A termelőmunkát illetően itt is nagyobb köve­telményekkel kell számol­nunk — mondja Bordás Zol­tán üzemvezető. A tervek sze­rint 90 ezer tonna karbami­­dot kell gyártanunk ebben az esztendőben. Ez azonban csak egyenletes üzemmenettel, ha­vi 8—9 ezer tonnás termelési szint biztosításával valósul­hat meg. Biztatóan kezdődött az év. Januárban 8 ezer 324 tonna karbamidot gyártot­tunk, s ugyanezt a szintet tartottuk ebben a hónapban is. Jelenleg zavartalan az am­mónia- és a szénsavellátás. • Az üzem dolgozói igen tá­jékozottak. Mindenki tudja feladatát, és azt is, mi szük­séges, hogy a terv ne csak írott szó maradjon. Az üze­miek elmondották, hogy eb­ben az évben a szokásosnál hosszabb ideig tart majd a nagy leállás. Az egyik reak­tor­­ a belső korrózió miatt alapos javításra szorul. Az üzem vezetői már most meg­tették a legcélravezetőbb in­tézkedéseket. Kapcsolatot ke­restek a központi javítómű­hellyel, a szerkesztési osz­tállyal, és kidolgozták a meg­felelő módszert a reaktor tö­mí­tő felületének javítására. Ez újszerű és bonyolult fel­adatot jelent.­­ A gazdaságszervező munkában újat jelent, hogy a gazdaságvezetők a legaprólé­kosabb termelési gondokról, bajokról is tájékoztatják a pártszervezet vezetőit — mondja Tóth Gyula, a III-as pártalapszervezet titkára. — A munkatervben rögzítettük a beszámolások konkrét idő­pontját, így az első fél évben négy gazdasági vezető és egy üzemcsoport-vezető ad s­zá­­mot munkájáról a párttag­ságnak. Jóllehet a kölcsönös együttműködésre soha nem kellett ösztönözni az üzem­­csoport gazdasági vezetőit. • A termelőmunkát segítik a karbamid üzemben dolgo­zó szocialista brigádok fel­ajánlásai is, amelyek a terv­teljesítés mellett a termelő kapacitás mind jobb kihasz­nálását tűzik ki célul. Fiatal technikusok az ammónia és gőzfajlagos további csökken­tésének lehetőségét kutatják, míg a nappalos karbantartó „Új korszak” brigád tagjai továbbra is biztosítják a nagynyomású gépek folyama­tos üzemelését, a „Wöhler” szocialista brigád tagjai első­sorban a termelőmunkában kívánnak jobbat nyújtani. Sz.

Next