Borsodi Vegyész, 1987. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1987-04-16 / 16. szám

­ÍRÁSUNK A 2. OLDALON) (BESZÁMOLÓNK A 3. OLDALON) Munkájukra mindig lehet számítani Itt valami bűzlik... Ismét bővültek a kapcsolatok (TUDÓSÍTÁSUNK A 3. OLDALON) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁRA: 1.38 FT 1987. ÁPRILIS 16. A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK HETILAPJA Megyei FMKT-talál­kozó — másodszor Szédületes a tempó, az átlagember alig-alig tud lé­pést tartani a technika fejlődésével. A szakemberekre pedig óriási feladatot ró a társadalom igénye, hogy követni tudja e „hétmérföldes" lépteket. Hazánk mű­szaki színvonala a közepesek közé tartozik — fel kell zárkóznunk a világ műszaki fejlődéséhez, hogy le ne maradjunk a versenyben ...S e felzárkózásban nagy­­nagy szerepe van a fiatal szakembereknek. • Sajóbábonyban, az elmúlt hét végén, szombaton közel 70 ifjú műszaki és közgaz­dász szakember adott talál­kozót egymásnak, hogy a mű­szaki innováció jelenét és jö­vőjét elemezzék. A gyártele­pi kultúrteremben meghívott előadók beszéltek az eddigi tapasztalatokról, eredmé­nyekről és gondokról. Hogyan kerültünk mi a magyar gazdaság e problé­makörnek a közelébe? A kérdésre Nagy Aladár, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem docense adott vá­laszt. Néhány hazai szakem­ber már a ’60-as évek elején felismerte: a világpiacon egyre inkább azoknak a ter­mékeknek van esélye, ame­lyek a modern kutatási ered­mények felhasználásával, a legújabb technika és tech­nológia segítségével ké­szülnek. A magyar kivitel viszont főként a hagyomá­nyos félkész termékekből, alapanyagokból áll. A mű­szaki innováció két évtized­del ezelőtti magyar leírása feledésbe merült... S csak most, az utóbbi években kez­dünk rádöbbenni a műszaki fejlesztés jelentőségére. De mi is az az innováció? ..Teóriaszinten” roppant egy­szerű: egy új ötlet, eddig még nem használatos prob­lémamegoldás kiötlése, an­nak műszaki megvalósítása, r­aterializálása, a prototípus elkészítése, végül a kereske­delmi, piaci értékesítése. (S itt egyből adódik egy tévesz­me: sokan úgy gondolják, először van az ötlet, s a pia­ci igények csak később je­lentkeznek az új termékre. Holott a valóságban már meglevő, valós piaci igénye­ket kell kielégítenie a kuta­tásnak.) A kutatás, fejlesztés, gyár­tás és értékesítés gyümölcsö­ző, hasznot hozó összekap­csolódásának különböző fel­tételei vannak. Ilyenek: a műszaki, gazdasági, vezetési­szervezési, jog és végül, de nem utolsósorban az emberi feltételek. Ez utóbbinál az előadó az új szakemberek, az úgynevezett innovációs szakemberek képzésének szükségességét, az új nemze­dék szerepét és a fejlesztés­nek a társadalomra gyako­rolt hatását emelte ki. Ez tehát az elmélet. De melyek a tapasztalatok? Me­gyénk kisebb-nagyobb válla­lataitól innovációval foglal­kozó szakemberek érkeztek a tanácskozásra, hogy saját eredményeikről tájékoztassák a fiatalokat. Sípos István, az LKM innovációs főmérnöke, majd Szilágyi László, az El­­zetta Certa igazgatója vázol­ta vállalata helyzetét. Ezt követően Pászty György ku­tatásfejlesztési főosztályve­zető beszélt arról, hogyan látják ők, a BVK-nál az in­nováció kérdését. Végül a házigazda — az ÉMV — fej­lesztési igazgatója, dr. Mo­gyoródi Ferenc mutatta be, grafikonokkal illusztrálva az újítások és a gazdasági ered­mények összefüggését. Az ebédet követően lehe­tőség nyílt a konzultációra, s a fiatalok éltek is e lehe­tőséggel. Izgalmas „kereszt­kérdéseket” tettek fel a szak­embereknek, például a kü­lönböző kisebb-nagyobb in­novációs szervekkel való kap­csolatok tapasztalatairól. A válaszokból kiderült: hazánk­ban az innovációs szerveze­tek még nem látják el kel­lőképpen azt a feladatot, amire a fejlesztéshez szükség volna. A program a szekcióülé­sekkel folytatódott, hiszen idáig az előadásokon volt a fő hangsúly. Néhány érdeke­sebb témáról kisebb csopor­tokban vitatkozhattak, be­szélgethettek a fiatalok, így például: a bankrendszer és az innováció összefüggései­ről, a menedzser típusú szer­vezetek szerepéről az inno­vációban, az alkotó gondol­kodás és az innováció össze­kapcsolódásáról, továbbá a KISZ és a műszaki fejlesz­tés kapcsolatáról. * Tavaly szeptemberben, az első megyei FMKT-tanácsko­­záson időszerű gazdasági kér­désekről esett szó. Már ak­kor is elhangzott: a műszaki fejlesztést minél hamarabb a gazdaságpolitikai célok szol­gálatába kell állítani. Re­méljük, e tanácskozás is elő­segítette ennek az óriási fel­adatnak a megoldását. „Vi­szontlátásra" a következő ta­lálkozón, Sajóbábonyban... Rábai Gizella Fotó: Katona Gy. Hogy le ne maradjunk a versenyben­ Kommunista műszak Az Északmagyarországi Vegyiművek társadalmi és gazda­sági vezetése május 1-je tiszteletére április 13. és május 31. között kommunista műszakot szervez. A kommunista mű­szakkal kapcsolatos vállalások teljesítésének két központi­lag meghatározott napja, április 25. és május 16. A vállalat felkéri a termelő és hozzá szorosan kapcsolódó területek dolgozóit, hogy az áprilisi termelési program tel­jesítése érdekében lehetőleg ebben a hónapban vegyenek részt a műszakon, akkor, amikor a termelés feltételei biz­tosítottak. A kommunista műszakból befolyt összeg felhasználásáról a vállalat társadalmi, gazdasági vezetése — a szakszerve­zeti bizottsággal egyetértésben — későbbi időpontban dönt majd. A kommunista műszak sikere érdekében számítunk a párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetők példamutató részvételére, a szocialista brigádok és KISZ-alapszervezetek mozgósító munkájára, valamennyi vállalati dolgozó önkén­tes, eredményes munkavégzésére. A résztvevők általában saját munkahelyükön a szükséges, a vezetők által kijelölt munkát végezzék. Kérjük a nem ter­melő területen dolgozókat, hogy igény esetén nyújtsanak se­gítséget az üzemekben általuk is elvégezhető munkáknál. Az ÉMV társadalmi és gazdasági vezetése, valamint a munkaverseny-iroda A Magyar Nemzeti Bank az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek részé­re az 1987. évi munkaszüne­ti napok körüli munkabér­fizetések rendjét a követke­zőképpen határozta meg: Az április 28-án és 29-én esedékes béreket április 27- én; az április 30-án; a má­jus 1-jén és 2-án esedékes béreket április 28-án; a má­jus 3-án és 4-én esedékes béreket április 29-én; az au­gusztus 20-án, 21-én és 23-án esedékes béreket augusz­tus 19-én; a december 22- én és 23-án esedékes bére­ket december 21-én; a de­cember 24-én, 25-én és 26-án esedékes béreket decem­ber 22-én; a december 27- én, 28-án és 30-án esedékes béreket december 23-án; a december 31-én, az 1988. ja­nuár 1-jén és 2-án esedé­kes béreket december 29-én, a január 3-án és 4-én ese­dékes béreket december 30- án fizetik ki. Vöröskeresztes lapra Amint arról korábban már hírt adtunk, a Magyar Vö­röskereszt Országos Vezető­sége az alapszabálynak meg­felelően 1987. december 5— 6-ra hívja össze a szervezet VII. kongresszusát. Az ilyenkor már szokásos „menetrend” szerint kerül sor a Vöröskereszt alapszer­vezeteiben a taggyűlésekre, majd a következő szintű ér­tekezletekre, küldöttgyűlé­sekre. A Borsodi Vegyi Kombi­nát 30 alapszervezetében — gondos előkészítés és szerve­zés után — e héten kezdő­dik el a munkahelyeken a beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűlések sorozata. Április 13-tól május közepé­ig tartják meg mindenütt e jelentős eseményt. A veze­tőség­­számot ad a tagságnak az előző kongresszus óta el­telt időszak eredményeiről, a vöröskeresztes társadalmi tevékenység sajátos helyze­téről és a további feladatok­ról. A taggyűlés feladata, hogy bizalmat szavazzon a tisztségviselőknek, megvá­lassza az alapszervezeti ve­zetőséget, valamint a válla­lati értekezlet küldötteit. A vállalatnál e héten ösz­­szesen tizenhárom alapszer­vezet tartja meg taggyűlé­sét — tájékoztatott Papp Ferencné, a nagyüzemi ve­zetőség titkára. A jövő hé­ten további nyolc helyen ke­rül sor a tisztújításra. A többi alapszervezet április végén, illetve május elején tartja meg a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlést. ­eta Imii ünneplét ÉIÉ!

Next