Borsodi Vegyész, 1990. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-30 / 22. szám

t Szer­vezeti változás, gazdálkodás, szociálpolitika „Súlyos kérdésekről tárgyalt a szakszervezeti Misái Kibővített ülést tartott május 22-én a Borsodi Ve­gyi Kombinát Vállalatcsoport és Rt. szakszervezeti bizott­sága. A napirenden szereplő témák fontossága, valamint a gyorsabb információáram­­lás érdekében meghívták a Radnóti Miklós Művelődési Házban megrendezett ta­nácskozásra a testület tag­jain kívül a titkárokat is. A mozgalom helyi kérdé­sein kívül, tulajdonképpen két napirendi pont megvi­tatására került sor. Mindkét téma előadója dr. Tolnai Lajos elnök-vezérigazgató volt. Jelen voltak, s kiegé­szítést tettek, illetve vála­szoltak a feltett kérdésekre az illetékes gazdasági veze­tők is, többek között dr. Fekete Gábor gazdasági ve­zérigazgató-helyettes és Za­­vadovics László, valamint Bihari Gyula főosztályveze­tők. A vállalat várhatóan júli­­us 1-jétől életbe lépő szer­vezeti változtatásáról szóló tervjavaslatot, a megválto­zásra kerülő szervezeti fel­építés (javasolt) ábráját kézhez kapták a tisztségvi­selők. Amint azt dr. Tolnai Lajos hangsúlyozta: az ed­dig is végrehajtott változá­sok után, felmérve a jelen­legi helyzetet és lehetősége­ket, nagyobb léptékű struk­turális változásokat kell végrehajtani a vállalatnál. Természetesen, ez személyi változásokat is jelent majd, ám erre — hangoztatta az elnök-vezérigazgató — ren­delkezik megfelelő potenciá­lis erővel, lehetőséggel a vállalat. Lényegesnek tar­­totta megemlíteni azt is, hogy a ’90-es években új munkahelyeket nem teremt a vállalat, ugyanakkor nem terveznek létszámcsökken­tést sem. Más kérdés, hogy a szervezeti változások bi­zonyos „karcsúsítást” jelen­tenek. A kérdések, valamint a vita jó néhány kritikai ész­revételt hoztak a felszínre. Többen kifogásolták, hogy a túl gyors ütemben végrehaj­­tandó átszervezésről megfe­lelő információt nem kap­tak időben, s így érdemben nehezen tudják véleményez­ni a tervezetet. Mivel azon­ban e kérdésben a szakszer­vezetnek csak véleményezési lehetősége van, jó pár ja­vaslat is elhangzott. A vita végén az elnök-vezérigazga­tó ezek közül bizonyos ja­vaslatokat megfontolandó­nak tartott, s elmondta, hogy a kritikus hangú vita segítséget jelent a vezetés­nek. A kialakított véleménye­zéssel, a kapott válaszok után, a többség egyetértett, négyen szavaztak ellene, s négyen tartózkodtak. A továbbiakban a vállalat idei gazdálkodási és szociá­lis tervjavaslatát, valamint a következő esztendőre szóló szociális célkitűzéseket vi­tatták meg a résztvevők. Az írásos anyagban összefogla­lást kaptak az szb-tagok és a­­titkárok az 1990. évi ter­melési és gazdálkodási terv főbb feladatairól. A gazdálkodásra eddig lé­nyeges hatást gyakorló té­nyezők, s a jelenlegi helyzet alapján megállapíthatták: ahhoz, hogy az üzletágak teljesíthessék (a már korri­gált) feszített fedezeti ter­vüket, hatalmas erőfeszíté­sekre lesz szükség. Mint ahogyan a szociális és hu­mán jellegű­ feladatok meg­határozásánál is — éppen a bekövetkezett áremelések és költségnövekedések miatt — az ellátás jelenlegi színvo­nalának a szinten tartására, a juttatások reálértékének a megőrzésére törekedtek. A szociális tervről, vala­mint bizonyos munkavédel­mi juttatásokról is élénk vi­ta alakult ki a kibővített szb-ülésen. Egy-egy konkrét esetben (üzemi étkeztetés, speciális védőkesztyű bizto­sítása) gyors és hathatós intézkedést sürgettek a tiszt­ségviselők. — gyárfás — Hazalátogatott... Tollas Tibor, a München­ben élő, magyar származá­sú körítő, aki 1956-ban hagy­ta el Magyarországot, meg­fogadva azt, hogy csak ak­kor tér vissza szülőföldjére, hogy ha törvényes kormány kerül az ország élére. A ne­ves költő, ki egyben az NSZK-ban megjelenő Nem­zetőr című lap szerkesztő­je, kiadója szülőfalujában Nagybarcán meglátogatta ré­gi, gyerekkori cimboráit, ba­rátait, valamint fiatalkori szerelmét Csehes Erzsikét, akit gyerekkori verseiben is megénekelt. A szülőföldjére látogató Tollas Tibor, közis­mertebb nevén Kohlmann Tibor, lapszerkesztő fiának is bemutatta a magyar hont. Az öreg cimborák közül Csízi Károly, Szaniszló Jó­zsef és Szarka László vár­ták barátjukat. Utoljára(?) HA MÁR SEHOL SEM történik érdemleges, akkor csak a futballpályákra kell vetnünk vigyázó tekintetün­ket, és pár pillanatnyi szem­lélődés után már fel is ki­álthatunk: Hopp, egy bot­rány! Mikor kicsi, mikor nagy. Aztán ezek a botrá­­nyocskák teret nyernek egy sajtóorgánumban, aztán a másik szembeszáll vele és fordítva. Megérne egy misét mond­juk az is, ahogy a Sport Plusz próbálta a maga sajá­tos eszközeivel megvizsgálni a közelmúltban, jelen van-e még a bundázás Magyaror­szágon. Szerintem kár volt ezért megkeresni álnéven a Csepel játékosait, elég lett volna megvárni a mérkőzé­sek végét, hiszen a Veszp­rém—Fradi, a Tatabánya— Videoton és az MTK—PMSC mérkőzések kivételével, csu­pa olyan eredmény szüle­tett, ahol a kecske is jólla­kott és a káposzta is meg­maradt. Ezek természetesen nem bundák, csak már a bajnok­ság végefelé megszokott, amolyan érdekes eredmé­nyek. Most azonban még­sem erről van szó. A sajtó­nak meg kell próbálnia sem­legesnek maradnia a legtöbb esetben. Ez lenne a termé­szetes, ugyebár. Namármost. Itt volt a legújabb kis botrány, mely­ben a KV­SE és a DVTK játszotta a döntő szerepet. Az események ismeretesek, a három bajnoki pont Barci­­kán maradt, a Diósgyőr fel­lebbezett, mely után a há­rom pont változatlanul a barcikaiakat illeti meg, az egyedüli enyhítés az lett, hogy a diósgyőrieknek nem kell saját költségén szövet­ségi ellenőrt fogadnia három mérkőzés erejéig. Ez meg is jelent egyik megyei lapunkban, nem nél­­külö­zve a célzásokat, me­lyek arra utalnak, hogy a franc egye meg, igazságta­lanság történt. Kifogásként merült fel, hogy az ominó­zus részen alacsony a kerí­tés, nem bizonyított, kik do­báltak, ráadásul 11-esből el­ért találattal vezettek a ha­zaiak. Egy, az említett helyen oldható meg egyedül a ven­dégszurkolók elszeparálása, minden oldalról való elke­rítése két méter magasság­ban. Kettő: a dobások ada­tai a barcikai rendőrségen megtalálhatók, három, a 16- oson belül történő szabály­talanságért bizony tizen­egyes jár, amit be lehet rúg­ni, és az éppolyan gól, mint a negyvenméteres bombalö­vésből elért. Annyi az igazsághoz tar­tozik, hogy már megoldhat­ták volna a játékoskijáró befedését, de az is biztos, hogy egy fedetlen játékos­kijáró nem ad felhatalma­zást a bíró, vagy akár a já­tékosok bántalmazására. AZ ÍTÉLET JOGOSSÁ­GÁN vagy jogtalanságán ter­mészetesen lehet vitatkozni, de a sok vita helyett most már tényleg el kellene azon gondolkodni, mit lehet tenni azok a szurkolók ellen, akik saját csapatuktól vesznek el egy félidőnyi esélyt a bizo­nyításra. A sajtó pedig vagy érdeklődjön minden érde­kelt féltől, vagy pedig szo­rítkozzon szigorúan a té­nyek ismertetésére. — be — Felvételi *90 Még le sem zárultak az érettségi vizsgák, de a vég­zős középiskolások jelentős részét jobban érdekli egy közelgő esemény: a felsőok­tatási intézmények felvételi­je. Az idén jelentkező 70 ezer diák számára 20 ezer férőhelyet tudnak biztosíta­ni. Jelentős tehát a túlje­lentkezés. Természetesen óriási az eltérés, mert van olyan egyetemi kar, példá­ul az MNB kohómérnöki ka­ra, ahol nincs annyi jelent­kező, mint a felvehető lét­szám, ugyanakkor mondjuk, a jogi karon idén is tízsze­res körüli a túljelentkezés. A hagyományos humán irányultság mellett az idén dinamikusan növekedett a nyugati nyelvek tanulására a jelentkezés. Újdonság, hogy — az eddigi kivételes esetektől eltekintve — ma­gyarok nem tanultak nyuga­ti egyetemeken, most adott a lehetőség! Természetesen nagyon magasra állítják a mércét, hiszen az anyag is­meretén kívül megkívánják a nyelv tökéletes ismere­tét... Persze, a magyarok tehetségét ismerve, ez nem okozhat nagy problémát. Ezt bizonyítja Péli Péter esete, aki az USA egyik vezető egyetemére, a Harvardra je­lentkezett, s a felvételin az elérhető 800 pontból sike­rült megszereznie mind a 800-at Hasonló sikert (és tudást) kívánok minden próbálko­zónak! — Csontos — a focibotrányról BORSODI VEGYÉSZ A Borsodi Vegyi Kombi­nát menedzserképző kurzu­sán előadást tartott a közel­múltban dr. Boday Pál, a budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem Vezetőképző Intézetének főosztályvezető­je. Fotó: Ökrös István Meggyógyulhat Edina! A szülők köszönik az önzetlen segítséget Öröm számunkra, ha se­gíthetünk, és külön örömöt jelent, ha segítségünk­kel másokat is öröm­höz, reményhez juttatha­tunk. Alig néhány hónap telt el azóta, hogy lapunk­ban többször is közread­tunk egy felhívást, mely egy gyermek életéért, gyó­gyulásáért szólt. A gyer­mek neve Wermeser Edi­na, ki olyan súlyos beteg­ségben szenved, mely csak külföldön gyógyítható. Az ehhez szükséges pénz elő­teremtése pedig lehetetlen ma egy család számára. Azaz, hogy csak majdnem lehetetlen! Ugyanis a la­punkban megjelent felhí­vásra több nagyvállalat, üzem, különböző csoportok és magánszemélyek segítet­tek önzetlenül, előteremtve a műtéthez, a gyógyulás­hoz segítő hatalmas pénz­összeget. A pénz össze­gyűlt, s a beteg kislány megmentésének most már nincs akadálya! Boldogság ez mindannyiunknak, külö­nösképpen pedig Edina csa­ládjának, akik csak re­ménykedhettek a csodában. Köszönetüket pedig fogadja mindenki, aki segítséget nyújtott e nemes cél eléré­séhez. Borsodi Vegyész szerkesztőség Szeretném megköszönni Önöknek, gyermekem, Wer­meser Edina külföldi mű­tétjével kapcsolatban vég­zett tevékenységüket, tá­mogatásukat. Örömmel értesítem Önö­ket, hogy a műtét költsé­geinek fedezéséhez szüksé­ges összeg a csekkszámlán öszegyűlt. A műtét engedé­lyezési eljárása megtörtént, két hete megkezdték Buda­keszin, az OORI kórházá­ban Edina előkészítését a műtétre. Május 26-án kerül sor a kiutazásra és hama­rosan a műtétre is. Kérem, tolmácsolják kö­­szönetü­nket és hálánkat a Borsodi Vegyész olvasói­nak, az ÉMV, a BVK és az TVK vezetőinek, dolgozói­nak és családtagjaiknak azért a segítőkészségért, együttérzésért és anyagi tá­mogatásért, mellyel hozzá­járultak a műtéti költségek előteremtéséhez, reményt és lehetőséget adva ahhoz, hogy Edina ismét olyan egészséges legyen, mint ha­sonló életkorú társai. Igen megható érzés volt számunkra, hogy ebben a nagy bajunkban — az or­szágra jellemző szűkös anyagi helyzet ellenére is — szinte az egész ország segítségünkre sietett. Kérem, fogadják őszinte hálánkat és köszönetünket. Wermeser Zoltán és családja Miskolc, 1990. V. 22. Újabb remény? A vegyészeket régóta fog­lalkoztatja az a feladat, hogy miként lehetne a ter­mészetes földgáz fő összete­vőjét, a metánt nehezebb szénhidrogénekké, például benzinné gazdaságosan át­alakítani. A metán ugyanis a levegőn könnyen elég, miközben szén-dioxid és víz keletkezik, ám más vegyi anyagokkal nem reagál úgy, hogy a folyamatot jól kéz­ben lehetne tartani. Ahhoz, hogy reakcióra bírják, az egyik erős szénhidrogén-kö­tést fel kell szakítani, s egy újat létrehozni. Az USA energiaügyi ható­ságának kutatói most egy olyan kétlépéses eljárást dolgoztak ki, amellyel a me­tánt nagyobb energia- és anyagtakarékosan aktiválni tudják. Az elsőben metán, oxigén és hidrogén-klorid reagál egymással, réz-klorid katalizátor jelenlétében. Ek­kor a metánnak mintegy a 40 százalékából monoklór­­etán és víz jön létre. A klór-metánban a szén­klór kötés jóval reakcióké­­pesebb, mint a metánban lévő szén-hidrogén kötés, s ezért az első lépésben is­mét hasznosítható hidrogén­­kloriddá alakul át, így az egész eljárásban nincs más vegyi anyagra szükség, mint a levegőben amúgy is meg­lévő oxigénre. Ezen a mó­don szinte az egész kiindu­lási anyag aromás szénhid­rogénekben gazdag, vagy nagy oktánszámú benzinné alakul át.­­ A kutatóknak már két éve szabadalmuk van az el­járásra. Azóta az első lé­pésben használt katalizátort hatékonyabbal váltották fel. Az amerikai kutatók most egy olyan kísérleti üzemet építenek, amelyben kipró­bálhatják, hogy eljárásuk ipari méretekben is bevá­lik-e. Május 31-én! Ne gyújtson rá! Senki se dohányozzon má­jus 31-én! — kéri a világ lakosságát az ENSZ szakosí­tott szervezeteként működő Egészségügyi világszervezet, a WHO. A szakértők szerint a világon évente két és fél millió, ezen belül Európá­ban több, mint félmillió em­ber halt meg a káros­­szen­vedélyre visszavezethető okok miatt. A fejlett világban a tüdő­rákos esetek 90, a halálos kimenetelű szív- és keringé­si megbetegedések 25 száza­lékát a dohányzás okozta. Egy friss amerikai statiszti­ka szerint az életük során végig dohányzó férfiak átla­gosan 18 évvel korábban hunynak el, mint azok, akik soha nem cigarettáztak. Ma­gyarországon a 14 évesnél idősebbek egyharmada, a férfiak 47 százaléka és a nők 21 százaléka füstöl, s míg az átlagpolgár 1973-ban alig több, mint 2 ezer ciga­rettára gyújtott rá, ez a mutató most 2700 körül jár. A nyugat-európai országok­ban a hetvenes évek elején az egy főre jutó dohányáru­fogyasztás még körülbelül annyi volt, mint Magyaror­szágon. Mostanra azonban visszaesett a füstölgési kedv: egy átlag brit évi 1700, egy spanyol 1207, egy osztrák 2100 cigarettát szív el. 1990. május 30. n I. m­l SOKRÉTŰ SZOLGÁLTATÁSAINK I mllTlBr- I Allf*C KÖZÜL VÁLASZTHAT: 1 UH Ulti ■ 1 Ulti O + bel- és külföldi utak, ♦ kombinált országjáró túrák, ♦ konferenciák, rendezvények, szimpóziumok, ** ♦ vízumok beszerzése, az On megbízható ESuKt é­s mi rendelkezésére állunk!­­ POLIMER-TOURS, KAZINCBARCIKA, partnere­im ag körtér 2.­­ Telefon: 48-11-911, telex: 64-265

Next