Borsszem Jankó, 1869 (2. évfolyam, 53-104. szám)
1869-02-21 / 60. szám
74 híresek arczképcsarnoka. —«aSgSe«.— P. Szallimári Károly. Jóllehet nem csizmadia, mégis megfogta magának a balközép s egyelőre lapszerkesztőnek használja. Netáni maliciosus vicz-csinálók ellen jónak látjuk kinyilatkoztatni, hogy rajzolónk nem a szépirodalom kertjére gondolt, midőn őt bogáncsnak rajzolta ; e nyilatkozattal tartoztunk nem annyira az igazságnak, mint a Kisfaludy-társaságnak, mely legújabban tagjává választotta őt. Rajzolónk lelki szemei előtt P. Szathmáry K. urnak politikai működése lebegett, mely működés „Tövisét“ terem és a mellett oly magot, mely kedvencz csemegéje politikus stigliczeknek és gimpliknek, e mag pedig — mint minden botanikus és Lázár Kálmánon kívül minden paraszt és ornithologus tudja: bogáncsfejekben terem. P. Szathmáry Károly igen jámbor ember volt. A világ nem sokat hallott róla; irta egyre másra a bús regényeket és Jókai nyomán vitéz honvéd-novellákat. És írná még mai napságig e novellákat, ha egy véletlen a delegáczió képében, a baloldali zavaros vizek fölszínére nem veti. A dolog úgy történt, hogy egy szép reggelen, midőn ő még paradicsomi ártatlanságának napjait élte, a quandam Csernátoni-Jókai-Keglevich-féle triple alliance megtagadta a szolgálatot, feltalálta azt a szigorú elvet, melynek megtagadásába és most tanul újra bele Jókai, hogy ti. „nem szabad a delegáczióba menni“ s létre jött az első baloldali szakadás, és a repedésből fixumfertig kiugrott a „Hazánk.“ Monokli Friczi báró egy darabig csak elkinálgatta a világnak, hogy „tessék ibolyát venni de mikor belátta, hogy nem minden ibolya kel a mely kéklik, annál kevésbbé kelendő az, a mi zöld: fölcsipte a monokliját s másnak kívánta átengedni a „stand“ ot. Ki lehetett ez a más? Ez ma már nem titok többé, jóllehet a „Hazánk“-on minden nap olvasható, így lett ő politikussá, s a szépirodalom igaz barátjai nem kevéssé örültek ezen — — — kitüntetésnek. És ő igen hasznavehető erő; ő furfangos, leleményes ; kitalálta, hogy igen üdvös volna, ha a jobboldali jelöltek azt a pénzt, mit állítólag a választásokra pazarolnak, iskolák és káposztás kertek művelésére fordítaná , a balpárt pedig, ha tovább is élhetne eddigi hazafias eszközeivel, akkor okvetlen többségre jutna a baloldal. Ő találta fel és kapott szabadalmat honi tövisek gyártására, melyek azon kitűnő sajátsággal birnak, hogy nem szúrnak. Bizonyára nem megvetendő tulajdon, semmi különös nem lévén oly tövisen (hisz minden csirkenye és kökény-bokron özönével terem!) amely szúr. A politikában Talleyrand növendéke, ki azt állította hogy a diplomata azért beszél, hogy meg ne értsék. P. Szathmáry Károly oly kitűnő diplomata, hogy mindennap képes egy czikket megírni, melyet nem a világ, de tán maga sem ért meg. Ezek mind oly kitűnő tulajdonságok a baloldalon, melyekkel hova hamarább pártvezérré gyarapodhatik. Szathmáry Károly, ha a baloldal hajlandó lesz pártvezérei számát az 50-ig kiegészíteni. Egyébiránt tiszta szívvel és lélekkel mondjuk, hogy nem vét és nem árt a világon senkinek, s ha nem volna Magyarországon jámbor, akkor bizonyára mégis volna jámbor, mert ha jámbornak nem is elég Jámbor, mégis Jámbornak untig elég jámbor. B. J. Vidéki levél. Ez is furcsa, mi közelebb Nógrádban történt meg. Az ecsetji kerületben Voksokat gyűjtenek. S azt hirdették: ki a balra Voksot adni mén el. Annak lovát meghágatják Urasági ménnel ! Február 11. 1969. Borsszem Jankó