Borsszem Jankó, 1870 (3. évfolyam, 105-156. szám)
1870-10-23 / 147. szám
454 p. Orczy Mikulás. Szegény osztrákok, még minisztereket sem tudnak kapni, pedig mi intendánst is találtunk. Mi egy ilyen miniszter egy intendánshoz képest ? Odaát van egy cseh kérdés, egy lengyel kérdés, egy tyrol kérdés, egy szlovén kérdés. Hát a Kerepesi után? Ott a következő nemzetiségek lépnek fel következőleg: a Szigligeti- Paulayné-Szerdahelyi-Lendvay-csoport. Ez conföderatiót kíván, a főszerepeket csak közöttük oszszák ki. Békés időben a kapocs lazulni kezd, de közös veszélyben diktatúra uralkodik. A Felekyné-Feleky nemzetiség. Programmja dualismus. Vagy Feleky játszék, vagy Felekyné, vagy mind a kettő. Egyéb non datur. A Huber-nemzetiség. Ez az érdekes nemzetiségek legérdekesbike. Tagul csak nő vétetik fel, csak szép és csak fiatal. Aki belép, született primadonna. Szabad gixerezés. Pauli-Erkel-csoport. Programm: absolutismus, hanem felvilágosodott és kellemes, mert a pártvezér legalább egy gyönyörűséges kis asszonyka. Ily vezérség alatt szívesen vállalkozik az ember mameluknak. Molnár. Solo-fanger. Nem párt, hanem személy. Alapelv: személyes uralom. Campilli-csoport. Ázsiai tyrannismus zsebkendővel és zsebkendő nélkül. Patrona patriae : Rotter Irma, magyar királyi Couqui: Csepreghy-nemzetiség. Nem képez önálló csoportot, hanem mindenütt van és sehol sincs, gyakran közeledik a Campilli-csoporthoz. Fontos már annálfogva is, mert kezében van: a jegybank. Ezek a főnemzetiségek. Ezeket a programmokat egyeztesse meg Potocky. Ha Csehország „gyöngélkedik“, elrendel Potocky direkt választásokat. De mit rendeljen el Orczy Felix, ha az ő cseheit kileli a legveszélyesb betegség: a „közbejött akadály?“ A delegatio el nem marad, hanem elmarad az előadás. ” E nemzetiségek egyetlen közös elve a bourbonöké, egy kis változtatással. Felejtenek ugyan, hanem azért nem tanulnak semmit. Orczy e régi elvet nem fogadta el, a hatalmas Coriolánt azonnal visszaküldte Rómába, mely sikeres hadműveletnek köszönhető, hogy a corioli súgó örökös rekedtségéből kigyógyulhatott. Szegény Zichy, oly szelíd mumus volt, kivel még a félénkek is játszottak. Csak egy volt aki félt tőle igazán — maga. Ettől az új croque-mitainetől jobban fognak-e félni ? Ha volt nem hivatalos, hivatott igazgatónk — ne legyen most nem hivatott hivatalos intendánsunk. Csakhogy valahára vége annak az időnek, midőn a színész úgy járt végig az utczán, hogy a néma hazának ő az egyetlen istápja. Festőileg drappirozott bús huszárköpönyege ránczaiban — hite szerint — ott zokogott az árva nemzet geniusa, kinek nagy e világon nem volt egyéb buvókája mint ama redő. S ennek a nemzeti geniusnak rovására az istáp csak azon szív sugallata szerint mondá el szerepét, mely szív ott lenn abban a kis kalitkában dobogott — ha az elárvult hon egyetlen oszlopa elfelejtő a slágvortot. Most, úgy hallom, tanulni és próbálni kell! Szegény színészek! Boldog színészet! if. jr. Borsszem Jankó Tönedések a Spitzig Itzigtul. Ha valami nation wischeli edj háborót es őtet ledj űznek, van neki szökschige pízre. Ha valami nation wischeli edj háboróc és van a djüző: van neki szökschige pízre. Ha valami nation, aki edj söpp haborót sem wischeli és fülig eszik a neotralitásba, akkor is van neki szökschige pízre. Kérdés : mikor nintsben az embernak szökschige pízre ?* * * Ha a Napoliumnak az a alapelvi volt, hojd: „az állam én vagyok“, ahol a Marie Beilanger valami aphéle áami kincs lehetett. In columbam epistolariam. „Noli turbecolare circulum meum!“ Burcus ante portas. october 23. Ш0.