Borsszem Jankó, 1871 (4. évfolyam, 157-209. szám)

1871-05-28 / 178. szám

764 X­anthus, (Balra a mübódé, jobbra egy ponyván azon szá­razföldi és tengeri raritások lefestve, miket a nagy tudós a Popokatepel tetejében, a bangkoki határban, a koro­­mandeli pusztákon, a Zanzibari szorosban és a hono­lului nádasokban bogarászott, tücskézett, halászott, vadászott és utóbb kitömött állapotban hazaröpitett, zúdított és úsztatott.) 1- ső Strófa. (Ismeretes ária szerint és keletázsiai metrumban.) Ezernyolczáz­hatvanhétben. Mikor megvolt az expedition, Én is mentem­ el Ázsiába Egy osztrák-magyar hajón, hi-hu-hajón. Didl-dum, didl-dum, didl-dum. 2- ik Strófa. Akkor ming már a partra kiléptem, S megfogtam egy szörnyű legyet, Ha nem volt olyan, mint a hornya, Én csörgő-kigyó­ legyek, li-lu-legyek. Mekmere mek-mek-mek! 3- ik Strófa. Barométrum-békát fogni Zanzibárba messze utaztam. S húsvéti madár piros tojását A zsebemben elhoztam, ti-tu-tam. Tamtara-tam- tani-tani! 4- ik Strófa. Ott hol a nyúzott tigris macskák Ugrándoznak a pálmafatetőn, Fogtam lépen ezt az exemplárist És örültem neki rettentőn, ti-tu, tőn. Töntörö-tön-tön-tőn ! 5-ik Strófa. A­mit tollas koronám mögött nem Látnak, a japáni opossum, Mikor mondják, ne most hegedüljél, Azt feleli: non possum, sim-sam-sum. Bumburu-bum-bum bum ! 0-ik Strófa. Hej sün disznó fékem teremtette ! Ez játszik még furcsa egy szerep — , nem eszi meg az izralitót, A­mit neki úgy is nem lehet, hi-hu-het. Hepp-here-hep-hep-hep! 7- ik Strófa. Furcsa állat Siámban a szarvas, Mert az mind bogár egytül egyig, Puskával is agyon lehet ütni, De a tűre is szúrni élig, lá-lu-lig. Míkmik­-raig-mig-mig ! 8- ik Strófa. Az a madzag a mi itten látszik, Az a szörnyű boa-kigió, Őtet melegetni nem tanácsos, S­ötét megcsókolni nem jó, hi-ha-hó. Ho-hoHio-ho-ho-hó! — 9-ik Strófa. Mindezt hoztam haza Ázsiából Magyarország glóriájára. Kezdődik már, tessen besétálni — Uczczy kezd el szépen, muzsika, ki-ha. Ha-ha-ha-ha-ha-ha! .. .. Borsszem Jankó, Május 28, 1871 Saj­tóhitea. Az „Ellenőr“ írja: A „F­r­ö­b­el “-féle havi köz­löny t. előfizetőinek megnyugtatásául tudomásunkra jött, hogy Szabó ur megtörtént „leköszönése“ után is a lap fen fog maradni, kiadását a Fröbel nőegylet eszközölvén stb.,­­ holott helyesen igy olvasandó : Szabó ur megtörtént „elszökönése“ után, stb. Kurta. No, jaj most a szegedi zsiványoknak. Fejes. Mind halálra ítélik? Kurta. Nyilván, mert hogy ez a jószivü Horváth Bódi ment — mind bittóra kerülnek.

Next