Borsszem Jankó, 1874 (7. évfolyam, 314-365. szám)

1874-11-08 / 358. szám

x Gr. Zichy Ödön, f­OMPÁs tanulmányfő! Ha köztünk nem járna, azt mondanám, hogy Velasquez, van Dyek, vagy Rembrandt föstötte. De így csak Jankó rajzolta. Szakácsnak rajzolta, ki minden lébe üti kanalát. Ám kanalát ha teli is, de tisztán húzta ki ismét a fazekakból. A hússal beérte, a levét megitták mások. Nevével dicsekedik az északi sark egyik területe, ott Grönderland közelében a Wilgseft földön innen. Neve a vasutak és bankok főkönyveiben is meg van örökitve. Egyébként szeretetreméltó gentleman s a­hányszor csak festői staffageus szükség van rá, elég hazafi mindannyiszor lerándulni Bécsből Budapestre. Szakálla a legszebbek egyike, de sohasem élt vissza vele, bár sokat adtak volna rá. A monarchia „kimeríthetetlen segélyforrá­sait“ megnyitni sikeresen segített ő is ; kevés­ben múlt, hogy báróvá nem tették érte. B. J. Borsszem Jankó: Országgyűlési papírszeletek. Horváth Lajos az incompatibilitási kérdésben is — mint rendesen szokta — a baloldalhoz fordul s azt akarja meggyőzni. Paczolay (odasúg neki.) Lajos te! Ez egyszer nem ártana tán, ha minket kapac­itálnál. * Schwartz Gyula a középpárt nevében sürgeti a honosítási törvényt. Nyilván azért, mert a közép­pártnak nincs hazája. * Beszélik, hogy Zeyk lemond a belügyéri állam­­titkárságról. Ez esetre Szapáry Gyula M­a­da­ra­s­s­y­t választaná államtitkárnak, hogy legyen, aki őt t . . t . . . te . . te . . te . . . teljesen p . . . p . . . po . . . po ... pótolhassa. November 7. 1974. Nagys. Perczel Béla ,TM a magyar országgyűlés elnökéhez. BUDAPESTEN Nagyméltóságu elnök úr! Mély hálával fogadom azon lelkes kijelenté­seket, melyek szerint a családom némely ’tagja által vitássá tett rendelkezési jog saját házamban nekem megadatik. De nem késhetem n. m. elnök urat alázattal figyelmeztni, miszerint ezen kijelentés nekem édes keveset használ. Fiaim : Lupus, Jankó és Csuja a törvény min­den rendelkezését kijátszák s ha a t. ház nem tesz oly intézkedéseket, hogy jó nevelők kezébe jussanak, idegenek fognak mindig ma­radni és semmi hasznukat nem veszem. Ne jelentsen ki tehát a t. hát semmit, ne verjen szükségtelenül a harasztra, hanem tegyen szép csöndben ol­ysmit, ami nem keseríti el őket, hanem idővel meghódítja és anyai szi­vemhez közelebb hozza; akkor talán örömet okozhatnak még a szivében megkeserített öreg anyának , ki a legmélyebb tisztelettel marad alázatos szolgája. Hungária, özv. Magyar Árpádné. ÁRTATLAN BESZÉLGETÉS. A. Tehát megszerezted a kutyabort ? B. Meg. A. Harmincz pályázó közül a jutalmat te nyer­ted el. B. Én. A­ Neved jó hangzású az irányadó körökben. B. -A­zt tartom, igen. A. Tigy hát mért nem folyamodál azon állásért, melyre oly kiválóan vagy képesitve ? B. Nem lehet, pajtás. .A. n­a­g­y­b­á­ty­á­m m­i­niszter. Két példaszó. I. Régi: Könnyű annak, kinek püspök a komája. 2. Uj: Nehéz annak, kinek minister az apja. Az iskolában. Tanító Te Jóska, mi szükséges ahoz, hogy valaki tök­­filkó legyen akkor is, ha műveit szaktudós ? Tanuló. Igyekezzék olyan apát szerezni, aki minister. Tanító. Helyes! Eminencziát kapsz. K

Next