Borsszem Jankó, 1877 (10. évfolyam, 1-52. (470-521.) szám)
1877-11-18 / 46. (515) szám
November 18. 1877. Borsszem Jankó. A MÚLT és JELEN. Ugyancsak az az eredmény .... ... de mennyivel több benne az aesthetika! Felhívás a népgyülésre. Polgártársak! IK a kormány politikája kivitte azt, amitől aggódva regse megtünk, amitől évek óta félt minden honfisziv: a kávé vámja fölemeltetik, a kávé meg fog drágulni! Hiába kiáltok oda Tiszának évek óta: Cave! Cave! Cave! De még Hegedűs is hasztalan kiáltó: caveant consuli! — megtörtént mégis! Amint a rémhír végig futotta hazánk vidékeit, mindenütt óriás — mondhatnék czikoriás megbotránkozással fogadtatott. Mit! hangzék föl hazaszerte — Tisza Kálmán vissza akarja vinni a nemzetet a szalonna színvonalára ? Nem — nem! A magyar nemzet megértette a kávéban rejlő pörkölt culturát s nem vágyik vissza a pirított szalonnához! Vagy pörkölt babszemet daráljunk s ezt igyuk ? Kávét, kávét — imádkozik a nemzet Tiszához — add meg nekünk a mi mindennapi kávénkat ma! E tárgyban, mely minden kapuczinevező hazafit, minden uzsonnásé honleányt mélyen érdekel, jövő vasárnap a nemzeti lovardában (a népgyűlési lóvátételek rendes helyiségben) nagy nemzeti komédia fog tartatni. Minden megjelenő a belépéskor jelvényül egy kávéskanalat kap e felírással: »Morál és kenyérkereset.« A folyosóból. Epigram. Üdvözlő verset csap Miksa beszédeire Palkó. Versiben a czél szép, de kriminális a rim. * * * — Ki a legszerencsésebb író ? — Fálk Miksa. — Mért ? — Mert »Immunitás« czimű munkájára százával akadt — kiadója. * * * Ha most a falka le is győzi Falkot, Falk majd lefözi a falkát. * * Impromptu. (Nem Sz. Palitól.) Van esze a Háznak, A napokat élni, S jelen nemlét által Ottan tündökölni. Csoportosan szöknek ki a folyosóra, S türelmetlen nézik: Hány is már az óra ? Van esze a Háznak, S unalmában ásit . . . Üres szavazásért Fölveszi a gázsit. Uj nemeset gyárinak, A kor méhe meddő; Virul a regále És pusztul az erdő. II. Az uj antik-kor.47.ak. 7