Borsszem Jankó, 1881 (14. évfolyam, 1-52. (677-728.) szám)

1881-01-02 / 1. (677.) szám

Borsszem Jankó: Boldog új esztendőt! ÉJETEK nagy urak, papok és bankárok, Kereskedők, gazdag városi polgárok ; Szökjetek színészek, művészek, szerkesztők, S hagyjatok magatok után egy útvesztőt ! Mert hiába minden »előre megváltás«, Nyakatokba zúdul most az isten-áldás ; Még ki se pitymallik, már hallik, — rettentő! Kinyújtott marokkal: »boldog új esztendő!« Csengettyűt levágni, az ajtót bezárni, Mit használ ? Nem tudod a végét kivárni ! A szobaáristom végre is dühbe hoz, Kirohansz, — véged van ! Tőrbe csalt a gonosz ! Akárhova nézel: szerencse-kivánó, Verseket éneklő, zsebedben turkáló. Verejték-törlésre nem elég két kendő — így kezdődik el a »boldog uj esztendő­­« Hát még folytatása ! — mikor már azt hiszed: Szerencse kívánók nem lesik léptidet, Mikoron az uj év már egynéhány kontót Hozott a nyakadra, mint nyugalom-rontót; Mikor már láthatod, hogy az uj év se más, Hanem mint a régi, csak olyan zaklatás: Akkor is eléd hoz, s nem egyet, sem kettőt, De egy egész sereg »boldog uj esztendőt.« Higyétek: e sorsból nincs más menekülés, Mint a kaczagásban talált kibékülés ! S ha már fizetni kell bőven és teljesen: Jobb fizetni иοу, hogy nevetni lehessen! Fizetni s nevetni: erre csak egy mód van — Nem leled másutt, csak a­»Borsszem Jankóban«. Csekélység az ára, s nevetsz rá rettentőt. Ha már boldogra nem futja ki — legalább Szerezhetsz magadnak vidám új esztendőt. NÉPSZÁMLÁLÁS­Mondok! Do ez ecczel nem vonyom meg úri b­elesslésömet attú jaz nipóvasó bizott­­ságta, amér az emberiség nyestiny feli­nek kék papiroson veszi föl az karak­­terjit. Mer az asszony, kivált h­a szíp, mindig kék. Január 2. 1880. Borsszem Jankó mint tűzoltó. — A 4000-dik virrasztás. A­z ÖNKÉNYTES-tűzoltóknak kemény éjszakájuk volt hétfőn. Mintha csak Vulkán maga kelt volna a síkra, hogy 4000-dik virrasztásukat lehető legborsosabbá tegye. Már este 8 órakor tűz ütött ki a népszínház táján, a kis herczeg palotájában, mint­hogy Blaháné vigyázatlanul bánt röppentyűivel. Sze­rencsére a függöny többszöri legördítése által el lehetett oltani s csak egy pár tuczat ócska szív égett oda. Kilencz órakor a Hungária szálló nagy termében gyűlt ki egy rakás emelkedett érzület, szintén vigyázat­lanság által, midőn néhány vendég rágyújtott egy pár toasztra. Ámbár százötven tűzoltó jelent meg a helyszí­nen, mégis éjfélutánig tartott a küzdelem a bősz elem pusztításai ellen. Bollmann parancsnok maga is jelen volt és víz hiányában pezsgővel oltotta a lángoló lelke­sedést, míg Bárány parancsnok az új szifon-rendszerű fecskendőket jó sikerrel használta. Bibáry miniszteri tanácsos, ki szintén megjelent, a »tűzre« ivott, ami azon­ban oltószer gyanánt nem igen al­álható, sőt inkább ezt még jobban fölélesztette. Emberi halál szerencsére nem esett, ellenben jelentékeny számú vágómarha és baromfi sült meg. A hőség akkora volt, hogy roppant távolságra megérezték; még a bordeauxi bort is langyosnak tapasz­talták tőle. Igen jó hasznát vették ez alkalommal a gőz­­szivattyúnak, és tömérdek füstöt szivattyúztak ki boros­tyánkő-, tajték- és papiros­csövek segedelmével. Az elégett értékes holmi közt nagymennyiségű kül- és belföldi szivart is emlegetnek, mely nem volt biztosítva. A Szé­chenyi basa telegrammjának villanyos szikrái beleszi­porkázván a terembe, lángra lobbantotta az egész vártát. Egy-egy távirat arról is értesítette a tüzes vízi legénységet, hogy a vidék sok békés hajlékába csóvát dugtak. Mikor kifejtették, látták, hogy népszámlálási ívek, kávé- s czukor-adó javaslatok voltak. A hely­színen megjelent néhány kormánypárti, köztük a vizispán, s szerencsésen lelocsogták. A közlés tökéletessége végett megemlítendő még, hogy a terem szomszédságában v­i­z­i­játék folyt, mely­ben sok laikus vett részt. Ezalatt az egész városban szanaszét ezer meg ezer láng gyűlt ki, jobbadán a gáztársulat ingatlanaiban. Úgy látszik, hogy a társulat valamely ellensége akarta elpusz­títani a gázkészletet, ami részben sikerült is, mert éjfél­kor az oltási munka még csak a lángok felénél ért ezért, a többit pedig csak reggel sikerült végre eloltani. Termé­szetes, hogy nagymennyiségű gáz égett oda, ami a tár­sulatnak tetemes pénzében van. Hét óra előtt pár perc­­­c­el az égbolt keleti részén tűzpkr ütött ki s terjedt mind­inkább, fölverve újra a tűzoltókat. Csakhamar kiderült azonban, hogy az csak a napfölkelte volt és igy kirukko­­lás nem történt.

Next