Borsszem Jankó, 1884 (17. évfolyam, 1-52. (834-885.) szám)

1884-01-06 / 1. (834.) szám

Borsszem Jankó. Ujesztendei gondolatok. Nincs állandóság e világon, Minden s a vég felé halad. Az évek jönnek s elrohannak Porrá emésztve szirtfalat. Tenger kiszárad, hogy lapály lesz, Saharán leng át majd hajó . . . Csak Tisza Kálmánnak uralma, Ez az egy — örökké való. Nyolczadszor újult már az év meg, Mióta ministerkedik, Nyolcz év magyar ministerszékben Örökkévalóság pedig. Azóta hány Tiszát­ imádó Lón harapós kormányfaló! Bentört fogok, — mert Tisza Kálmán Uralma örökké való. Nyolcz hosszú év . . . bihari pontok . . . Tigriskedés . . . megpuhulás . . . A feledésnek nagy folyóján Leúsztak úgy, mint annyi más. S a tenger mérges szemrehányás Elpuffoga, s rósz népcsaló Ki még nyögi ... s él Tisza Kálmán, S uralma örökké való. Kiegyezés, melyben »eladva A hon s az elvek adva föl« — Csörömpölt a minister-ablak A néptömeg köveitől. — Pártbomlás . . . zúgó dissidensek . . . Megsértett magyar lobogó . . . Feledve rég, — csak Tisza Kálmán Uralma örökké való. Voltunk dühös törökbarátok: Jó szofta, csók jasa, vivát! Abdul Kerim, pucs, Plevna, harczvágy — És — okkupáltuk Boszniát. Lengyel komédia, kaszinó-heccz, Hol van? — Hol a tavalyi hó? Átélte mindezt Tisza Kálmán, Uralma örökké való. A múlté lön, feledve végkép Oly sok szilaj, nagy izgalom! Ki mindezt sértetlen kibírta: Kemény egy ember az nagyon. Van most is szörnyű mozgalom, zaj, Kavarg a nép, harsog a szó . . . Mind elmúlik — csak Tisza Kálmán Uralma örökké való. Ma szörnyű jelszó van divatban: »Zsidó kezére rab bilincs!« Ezt zengi skribler, gentry, mágnás — Pár év — s az egész volt, de nincs. Ez általános elmúlásban Már igazán vigasztaló, Hogy egy: Tisza Kálmán uralma — Van, ami örökké való. Ha szóba jő Tisza bukása: Nevessetek, jó emberek! Megőszül e bukásra várva Sok, a ki ma kisded gyerek. Talán már Kaas is nagykorú lesz. És még se jegyzi föl Klió Azt a bukást — mert Tisza Kálmán Uralma örökké való. Január 1. 1884. Dr. Johann Kaiserschmarn Suttyomberky Dárius magyar honatyához. Bécs, jan. 3. Tisztelt kollega! Lefőzzük ! Maguk nem jöttek Bécs­be, lemegyünk hát mi Pestre. A feudális Schwarzen­­bergek nem elvtársaim ugyan, de minden igaz centralista szívesen látja a dualismus kikezdését czélzó remek kísérletüket. Leszavazzuk Tiszát, a dualismust, a 67-et, min­dent — de mindent odalenn, a magyar felsőházban. Schmerling boldogtalansági köszvényben szenved, hogy ez a gondolat nem neki, hanem magyar mágná­soknak jutott eszébe. Éljenek Schwarzenbergék! Éljenek a magyar ó-conservativok! Tisztelettel hive Dr. Johann Kaiserschmann.

Next