Borsszem Jankó, 1885 (18. évfolyam, 1-52. (886-937.) szám)

1885-10-18 / 42. (927.) szám

Kálmán napjáig N­e szidtak volna annyit, S ne olyan ostobán: 0 Kálmán! réges-régen Megbuktál volna tán. Ne rágalmazna annyit Sok ellenzéki lap, Mi csípnénk rajtad egyet, — De nem csipü­nk manap. Tisztesség azt dicsérni, Kit bánt a csőcselék, Dicséretünk okául, Immár ez egy elég. Éltessen ég! — s ha környez Szidás és galiba, Gondolj elvedre, bukni — A legnagyobb hiba. Méltóságos Szentgyörgyi Imre államtitkár úrhoz. Méltóságon ur ! Nem vagyok ugyan barátja a sok egyenruhásgatás­­nak, de postásezredek, rendőrbrigádok,financzdandárok, erdészhadosztályok, távirászhadoszlopok és tűzoltóhadtes­­tek után ám hadd öltözködjenek a bírák is ! Egy kis aucto­­ritás nem árt nálunk sohasem ! Csak az a kérdés, milyen lesz a costume ! Parókát az angolok és francziák példájára nem javasolnék. Ott olyan nagy világosság uralkodik a fejek­ben, hogy tökéletesen közömbös, mit viselnek a fejeken. Egy kis paróka nem obakarantizál. De nálunk némely bit­ónak úgyis természettől fogva van czopffja, másik meg kedvelője a vaskalapnak; hová jutunk,ha még ezen felül a parókát is rájuk diktáljuk ? A ruha szabásáról nem mondok mást, mint hogy az magyaros és modern legyen; ezen a kereten belül teljes szabadságot engedek. Sáfáron ellen nem is lesz kifogásom, ha az ismert Liberalinszky és társa czégnél rendeli meg. Most az a kérdés, hogy mit viseljen a magyar bíró a kezében ? Botot ne, mert amilyen gyúlékony természe­tűek vagyunk, mihelyt botot érzünk a markunkban, már üthetnénk is van. A czipő legyen kényelmes, inkább hasonlítson kissé a csónakhoz, mert akkor legalább gyorsan lehet benne haladni és az európai kultúrának a nyomába lépni. Borsszem Jankó: Apró s­irek.­ ­ „Krétát kívánjuk!“‘ hangzik át Athénéből a szenvedélyes hang. Szól vissza rá a nagyhatalmi kórus: *Spongyát rá!«* *• * X „Krétát elvenni tőlünk?“ kiáltja a török. Ez al­ientátum.* % * □ Andrássy Gyula grófot negyedfél hasábon át veszi pártfogásába a »Pesti Napló«. A gróf eltűnődve kérdi magától: »Váljon mért akarnak ezek engem az ő saját nagyjaik közé iktatni ? Békén hagyhatna a politi­kai archa­ologia!« & % © A „Pester Lloyd“ és a „P. Napló“ szeretetre méltó módon veszekednek egymással. A »P. L.« udva­riasan azt a véleményét koc­káztatja, hogy a »Barátok terén« nem igen jól tudnak olvasni, amire a »P. N.« szí­vélyesen feleli, hogy: »mégis hunczut a nímet!« * * * J A „Függetlenség“ Írja : Szomorú hír. Veresmarton agyonvertek három zsidót: az apát, az anyát s egy fiatal lányt. A fiut akkor, mikor a gyilkosság történt, épen nem volt otthon. * * H» □ Alfonzo királyt Délre küldik orvosai. Hát nincs elég melege otthon ?* ífc íjí X A képviselőház egyik ülésén nagy feltűnést kel­­ tett egy iczipiczi kalpagos, mentés és kardos alak, mely hirtelen megjelent az elnöki emelvény közelében. A kép­viselők eleinte azt hitték, hogy ugyanaz a kis­fiú ez, aki a múlt héten betévedt az országgyűlésbe, amíg végtére ki­sült, hogy az az apróság senki se más, mint —■ Gyu­­lay Pál. * * * *. Nagy diadal a pénzügyminisztériumban! Plust mutat föl az új budget. 31/1 millió plus van — a defi­­­ c­itben.* * * 21. Izmail pasa az ex-khedive irigységgel nézte itt Budapesten az ifjú herczegeket. Nem az ifjúságukért iri­gyelte őket, hanem azért, hogy trónörökösök. * * эз Operánk nagy dicsősége az, hogy kivívta Izmail egyiptomi alkirály tetszését, mert senkinek se lehetnek nagyobb praetenziói nálánál, lévén ő mesterségére nézve praetendens. Tudományos kérdés. Filoxera . Kedves vendég. — Már most hogy lehetett ilyen nyájas nevet adni ennek a pusztító jövevénynek ? (A választ Télfy tanár urnak kérjük beküldeni.) Borsszem Jank­ó. Október 18. 1885.

Next