Borsszem Jankó, 1885 (18. évfolyam, 1-52. (886-937.) szám)

1885-11-08 / 45. (930.) szám

November 8. 1885. Б О R S S 7 H M .1 Л N К Ó. Ó! hogy még ilyet is érjek, О ! de gonoszak a férjek ! Pörbe muszáj velük állni, Még sem akarnak elválni. Borzasztók a napok, éjek, Fájó szivü menyecskének, Iszonyú a sorsa neki , Még az ura is szereti. II. Cseveg a kis patak, A falombok súgnak. Ragyog a holdvilág, Bús gerliczék búgnak. Sötét felhők ülnek Kopár, magas hegyre, Ó, én boldogtalan Sírok, sírok egyre! III. Bús gerlicze sír az ágon, Könyye reszket a virágon, Azt zokogja a kis árva, Hogy ő néki nincsen párja. Van énnékem, bár ne volna! Sürü könnyem nem omolna — Bús gerlicze ne sírj nagyon, Én a párom neked adom. IV. A mit tegyek, a mit tegyek, Hogy végtére boldog legyek! Hogy a világ ne nevessen, Hogy az uram ne szeressen. Kérdem gyóntató papomat, És Rozgonyi Jaczabomat. Mindakettö vállát vonta, Mindakettő csak ezt mondta: „Tudják már azt földön, égen, Nagysád mindent megtett régen.“ Én istenem, én istenem, Mért is oly hi a férfinem! Apró lek­ek. J_ A bécsi kritika már tisztában van a Dóczy darabjával. Szerelemnek utolsó — de darabnak nem. * * * @ Az újvilágból tolonczház lesz. Ahol régente az elegáns Pestnek volt a mulató és tivornyázó helye, most stácziója lesz a bűnnek és nyomornak. Csak egy közös vonás akad a régi és a mai újvilágon: a női látogatóin ma is — mint régente — igen hiányos a ruházat. * * * I A 100,000 frt nyertese mélyen hallgat és nem mutatkozik. Mily szerénység! * * * W A sorsjegy-árulgató kisasszonyok a kiállítás titkárához, Toldy Ferencz úrhoz fordultak, hogy már most mit áruljanak ? A titkár úr a kérdést az ő protek­­torához, gr. Z. J.-höz felebbezte, aki azt mélyen beható tanulmány tárgyává téve, oda lyukadt ki jó tanácsával, hogy térjenek vissza a mamához. * * * + Gr. Széchenyi Pál beszédjét a királyfihoz, félbe­szakította bőgésével a gőzkürt. Ez a gépnek plebejikus tüntetése volt a gőgös miniszter ellen, aki külön padsort rendelt ki a casino számára. Biztos hírek szerint a do­log egészen máskép esett: a gróf kézcsókján bódult el az a kürt. He & & Q Marcel Deprez nagy fölfedezése az erők átvite­lére senkit úgy meg nem hatott, mint­­ Apponyi Albert grófot. Rögtön táviratozott a jeles tudósnak, megkérdezve tőle, mily föltételek mellett vinné át a Tisza erejét az ellenzékre f * # a „Degenerált nemzet!“ csúfolja a francziát a német, rámutatva töméntelen gyermekére. La France mosolyog és rámutat Deprez, Pasteur, Daudet, Zola és Dumas-ra. Van ott erő, ahol ilyenek produkálnak! * © A bécsi érsek el akarja távolíttatni a bécsi műkiállításból Verescságin egy szentképét, mert a szentek fején nincsen glória. A művész erre tanukra hivatkozott, hogy az ő képei épen nem nélkülözik a glóriát. * * * Utána jártunk, hol is rejlik az a »Jäger-klub«, mely nyáron is gyapjúba öltözködik. Hosszas keresés után rátaláltunk a Nádor utczán, csakhogy annak legvégén ,IF1­át jó szikre foöl. — Nyögdécseli az aranyos. —

Next