Borsszem Jankó, 1901 (34. évfolyam, 1-52. (1726-1777.) szám)
1901-01-06 / 1. (1726) szám
Január 6. 1901. Borsszem Jankó Az a Dewett! Az a Dewett, az a Dewett! Olyan fürge, mint az evet. Itt feltűnik, ott eltűnik, szritet ütni sosem szűnik. Az a Dewett, az a Dewett! Hiába az angol vedett, Itt besiklik, ott kisiklik, Játszik brittel ezer stiklit. Az a Dewett, az a Dewett ! J Harcsászatból leczkét se vett, Mégis a nagy brit vezérek Lába sarkáig sem érnek. Az a Dewett, az a Dewett! Ilyet a brit még nem evett: Hol Dewett van, szégyent ott vall S veri aztán nyomát bottal. — Tekint, kir. Truszék! Élelmiszerek hamisításával vádolt védenczem érdekében tagadom, hogy vizet kevert volna a tejbe , ellenben concedálom, hogy egy vödör vizet tejjel sürített. Miután pedig a víznek tejjel való hamisitása nem képez büntetendő cselekményt. k. fm ! — Тек. kir. Truszék! A közvádló úr terjengős fejtegetéseivel szemben megjegyzem, hogy megfelel a valóságnak, miszerint védenczem panaszjának fején egy 5 koronás mekkoraságu folytonossági hiányt okozott egy kőnek dobásával. Csakhogy védenczem, ártatlanságának tudatában, minden törvények alaptörvénye, a szentirás alapján cselekedett, mely szerint: »az dobja a bűnösre az első követ, aki magát ártatlannak tudja!« M. f. k. fm! — Igaz, Тек. kir. Truszk! hogy védenczem Bota János, Látkai Gergelynek, ki a kertjén ment keresztül, a lábát egy bottal úgy megütötte, hogy belesántult; de tagadom, hogy e sántaság annak az ütésnek volna betudható, mert hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy panaszos ezelőtt sem állt soha jó lábon. — Igaz, Тек. kir. Truszk, hogy védenczem Gádor Péter a szegény eladósodott Kamár Jánosnak az ünneplő csizmáját a szegről ellopta; ám azért tettest vétség nem terheli, mert ő panaszossal csak jót tett. őt egy kellemetlenségtől szabadítván meg, amennyiben tudva van mindenki előtt, hogy szegény Kamár Jánost mindig szorította a csizmája. — Igaz, Тек. kir. Truszk, hogy védenczem Hámor Mihály kirúgott a hámból, amennyiben hozzá éjnek idején az ablakon át jártak be a menyecskék. De ő ezzel csak egy régi jó mondásnak akart érvényt szerezni. Mert ki ne tudná azt, hogy: »kinek isten akarja, ablakon is beadja«. K. v. fm! Népszámlálás. — Halva született javaslat. —A népszámlálást elrendelő törvénybe még egy paragrafust kellett volna fölvenni: §. Aki az 1901-iki népszámlálás alkalmával hamis adatot vall be, legalább 100 korona pénzbírsággal suttatik. Ennek az egy czikkelynek több haszna lett volna, mint az egész népszámlálásnak. Ami könnyen bebizonyítható. Van az országban legalább két millió nő, aki bizonyosan hamis életkort vallott be. Az ezek után járó birság minimo calculo 200.000.000 — szóval is: kétszázmillió korona. Ez már olyan summa, mellyel az állam már mehet valamire. Gyárakat lehetne építeni. Hozzá lehetne fogni az alföldi öntözőcsatorna munkálataihoz stb. Sok, sok ezer munkás kéz számára akadna bő foglalkozás. Nagy kár, hogy a népszámlálást már megejtették és igy a javaslat meghalt, mielőtt megszületett volna. Viczmándi Kalemburszky Viczibáld szóficzaviczamodásai (A „ Központi* fülkéjében.) ? Takács Zoltán végre töredelmesen vallott. Megszállta a jó szellem. A Banquo szelleme. ? Már nem csak a VI. kerületi Podmaniczky-utczai kenyérosztó intézet, de a VII. kerületi kortézia is juttat jótéteményt a népnek, de csak épp egy morzsányit. ? Panem et circenses. Ezt együtt követelik a szegények és a mágnások. Kenyeret a népnek, kártyajátékot a kaszinóknak. ? Miss Halton olyan szépen énekel Jones »San Toy« operettejében, hogy igazán nem lehet Sidney. ? A rector Abbáziába ment, ahol kenette magát. De le kellett neki mondani a kenetés kúrájáról, mert nem volt hasznos a massage. ? A klerikális lapok egész raja folyton támadja Rapaics rektort az egyetemi kereszt után. Csakhogy Rapaics nem nagyon bánja, amit e raj mond. *