Borsszem Jankó, 1903 (36. évfolyam, 1-52. (1830-1881.) szám)

1903-04-12 / 15. (1844.) szám

J­a­u­r­é­s. Socialista — ez a nevezet Már nem kegyetlen rombolót jelent. Jaurés is az, ki bátor lángszavakkal Tisztítja meg szennyétől a jelent. Aljas hazugság, szemtelen bűnök Nem társadalmat fenntartó erők. Kis ha azok, hadd essék minden össze S hadd vesszenek a m­éregkeverők! Ha gazság nélkül meg nem áll a rend, Az állam, vallás, nemzet, hadsereg: Úgy jobb, ha megdől!... Nincs oly igaz ember Ki — hogyha így van — dőlten kesereg. De nem is igy van! Minden, ami szent, Szennyből kimosva nyer nagy, új erőt. Tisztes, igaz, jobb világrend baráti: Hajoljatok meg nagy Jaurés előtt! Dr. Hahóthy Gerő ásványvizajánlástan magántanára (saját sanatorium saját szaklap stb.) bizalmas oktatásai. Maga egy telivér Bu-Hamara! Tudja mit tesz ez arabul nyelven ? Kérdezze meg Groldzieher Ig­­nácz híres orientalis­tánktól. Én nem akarok azzal rápirí­­tani önre, hogy ez szamárcsikónak az apját jelenti. Mit csinált maga megint az Isten szerelmiért ? Elszalasztott nekem egy zsíros falat bácskai parasztnábob asszonyt. Persze, ha maga a felvételről vizsgálatkor nem érez apoponax-illatot és nem lát csipkés inget, hát mindjárt kocsisnénak néz minden hölgyet. Azt persze nem tanítják az egye­temen, hogy a hivatása magaslatán álló orvosnak a finom egyszerű vásznat is meg kell ismernie. Amit maga olyan amulettnek nézett, amilyent már a Lipót­városban is hordanak egyes nők. Az egy vászonzacskó volt és tele papirospénzzel a soványitó kúrára. És ez most egy másik sanatoriumba svédtornáz és budai­­keserű-vizet naponkint 25 frtért. Menjen maga bará­tom trónkövetelőnek Marokkóba és ne assistensnek sanatoriumba. Hányszor a lelkére kötöttem, hogy azt is meg kell ismertetni a publikummal: milyen honoráriumo­kat szoktunk mi kapni? Hadd tudják magukat mihez tartani. Csak attól félek, hogy maga ezt is a la Föld­vári Jakab nyílt levél alakjában fogja közzétenni. Pedig ezt egész szerényen úgy lehet beadni a publi­kumnak, hogy pl. az amerikai szilva-iz-királytól Mor­gan Lequarrytól egy nem éppen veszélyes operatióért 100,000 dollárt követelt egy amerikai collega, holott ilyen műtétet dr. Habothy minden évben 200-at is végez és soha sem kér többet 1000 koronánál. (Sana­­toriumi ellátás persze külön jár.) Ezzel együtt megemlítheti, hogy mi már csalha­tatlanul és eredménnyel tudjuk gyógyítani az eddig tévesen és megvetéssel rezes orrnak nevezett hororr­­kórt (Rhinorubor vinosum.) Az nem alterálhat min­ket, hogy Finsen már előttünk babrált a fény-gyógy­­hatással, mert a mi homeophotochemikus therapiánk, midőn a vörössé színesedett testrészt vörös szobában és vörös boron átvezetett fénysugarak vegyi hatásának tesszük ki, teljesen önálló s már 420 eset kapcsán bevált feltétlenül hatásos gyógymód. Eredményei pe­dig már moraliter is azért nagy fontosságúak, mert ezek a szerencsétlenek csak titokban mertek mit tenni s épp ezért vissza is éltek az alkoholikákkal, most pedig tudván, hogy ők gyógyítható betegek s igy meg sem róhatók, bizonyos megkönnyebbüléssel és nyíltan nyúlnak a pohár után. Íme: ezt eredményezi az igazi humanisztikus felfogás és azért ülésenként 50 korona — tekintettel a drága berendezésre is — igazán nem sok. Én pedig ennyi áldozatkészség után méltán tart­hatok számot legalább az udvari tanácsosságra. A személyi hírek közé küldje be kérem, hogy a madridi nemzetközi orvosi congressuson én fogom méltóan képviselni a magyar orvosi tudományosságot. Majd hozok én onnan magának emlékbe egy szál eredeti spanyol viaszkot, legyen mivel megpecsé­telnie hivatottságát a magasabb gyógykezelésre. Megfejtési határidő 1903. április 25-e jutalma: az 1903-ra szóló »Töf-Töf« naptárnak egy példánya. A »Borsszem Jankó« 1840. (11.) számában közölt rejtvény megfejtése: Felebarát. A 64 megfejtő közül elsőnek sorsoltatott ki : H. szoboszlai takarékpénztár. Kiadó-hivatalunk előtt mint előfizető igazolván magát, az 1903-ra szóló »Töf-Töf­­naptár” egy példányát átveheti. Borsszem Jankó Április 12. 1903.

Next