Borsszem Jankó, 1908. július-december (41. évfolyam, 27-52. (2117-2142.) szám)
1908-08-16 / 33. (2123) szám
4 Borsszem Jankó mos. Augusztus 6. A nagyszerb propaganda Magyarországon. I. Pétert letartóztatták. . Hollóék a börtönben. Szerbiát elkobozzák. (Saját tudomásunk alapján.) A nagyszerb propaganda részeseinek üldözése tulajdonképen már akkor kezdődött, midőn Strassner Ignácz hazánkfiát diplomácziai tevékenységének korlátozásával börtönbe vetették. Ez volt az első letartóztatás, mely a terror és az erőszak jegyében történt. Nasztics György szerb hírlapíró letartóztatása korántsem volt olyan veszedelmes, mert Nasztics Györgyről megállapították, hogy csupán álhirlapból és igy kellő igazolás után szabadon eresztették. Ámde a nagyszerbek hajszája csak most kezdődött s az a gyanús igyekezet mely Bauch bán részéről a letartóztatások terén elért rekordban nyilvánult meg, Magyarországon is buzgólkodni kezdett. A dolog tulajdonképen úgy történt, hogy a csetinyei bombaper egyik koronatanúja, Kardhordó Árpád »Legjobb az egyenes út« czímű röpiratában azzal vádolta meg Markovics Miklóst, a Royal Club kültagját, hogy a társalgóterem pamlagán nagyszerb álmokat szőtt, minek következtében a kormány beadta lemondását. Azt beszélik, hogy Kossuth Ferenczet áborczás összeesküvők erőszakkal kényszerítették a lemondás aláírására, amit a rettenthetetlen bátorságú államférfiú e szavakkal tett meg: — Vágyaim fentartásával . . . Pallay, gyorsan! Kormány nem volt s igy az ellenáramlat teljes erejével dühönghetett a nagyszerb propaganda letörésén. Másnap hire jutott, hogy van már kormány, mert a darabontok a miniszerelnöki palota alatt barlanglakást vájtak maguknak s egyidejűleg a koaliczió uralmával ellenkormányzást fejtettek ki. A kormánybukás hírére az e czélra készített liften felhúzatták magukat és beleültek a kormányszékbe. Ekkor kiadták a jelszót, hogy a nagyszerb propagandistákat börtönbe kell vetni. Markovics Miklóst a Newyork-iisehozbe tartóztatták le. Kitöltetlen mandátumot és egy, a pátriárkaságra szóló pályázati kérvényt találtak nála. Imát mormolt, majd szelíd mosollyal követő kísérőit a VII. kerületi kapitányságra, ahol Kardhordó Árpád, mint vészkormánybiztos, böjttel szigorított fogságra vetette. A mozgósított detektívkar rávetette magát Kőbányára s a következő perczben az összes szerb disznókereskedők a gyüjtőfogházban emlegették a magyarok istenét. Petánovics, a »Metropol«-ista csak királyi kegyelem utján járhatott szabadon, mert az összes k ks végzetü embereket letartóztatták. E végzetes szerencsétlenség elől Kasics Péter a magánéletbe vonult. Ámde az üldözés a gyöngédebb nemet se kímélte és a detektívek halálra keresték a Gyurkovics lányokat. Ekkor történt, hogy a Kristóffy parancsára tánczoló rendőrséghez bizalmas följelentés érkezett, melyben Holló Lajosékat a nagyszerb álmok kezdeményezésével vádolták meg, emlékeztetvén a kormányt ama testvéries evésre-ivásra, mely a darabontok szívfájdalmára a magyarok és a szerbek között Belgrádban folyt le. Kardhordó nem ismert kiméletet. Legvérengzőbb embereit, a városligeti kikiáltókból rendőrtisztekké kinevezett urakat küldte a Hollóék nyakára, hogy a nagyszerb propagandát kiirtsa a föld színéről. Hollóék tiltakoztak a letartóztatás ellen, kijelentvén, hogy belgrádi látogatásuk csak azért történt, mert nagyon szerették a szerb szirmát, a rácz halat és a rácz sirmöst. Nem ért semmit. Ez csak felingerelte a kormányt, hogy felségárulás terhe alatt megtiltsa Magyarországon a nevezett ételek és italok kiszolgáltatását. A letartóztatott egyének vallomása alapján I. Péter szerb királyt öt forint bírság terhe alatt megidézte a vértörvényszéki kirendeltség VIII. kerületi szakaszparancsnoka. I. Péter az idézésre szabályszerűen megjelent, de a keresztkérdések súlya alatt bevallotta, hogy igenis ő Szerbia királya. Amire letartóztatták, I. Péter egyazon czellába került Holló Lajossal, aki megható szavakkal igyekezett vigasztalni a szerencsétlen uralkodót: — Ne búsuljon, felség! Ha kiszabadulunk, elmegyünk Szerbiába önálló bankot csinálni. I. Péter elmosolyodott: — Köszönöm, de a fedezetről is tessék gondoskodni. I. Péter letartóztatásának hírére Edward angol király dringend-táviratban arra figyelmeztette a kirendeltségi szakaszparancsnokot, hogy a letartóztatásnak komolyabb következményei lehetnek, mert I. Péter már nem mindenben első. Erre Kardhordó Árpád személyesen sietett a szorongatott helyzetben levő uralkodó kiszabadítására s kezességet vállalván, kellő igazolás után szabadon eresztette. Havas Rezső még aznap indítványt nyújtott be a városi képviselethez, hogy Szerbiát kobozzák el és csatolják Magyarországhoz. A kérdés megvitatására a józsefvárosi asztaltársaságok tombolával egybekötött balestélyt rendeznek. Kardhordó Árpád igazolja.