Borsszem Jankó, 1908. július-december (41. évfolyam, 27-52. (2117-2142.) szám)

1908-11-01 / 44. (2134) szám

12 BORSSZK­A 1 JAKKÓ Nevető fejfák, I. Legszebb lány volt Csabán Az én kedves Babám; Sőt a síron túl is Számot teszen Julis, Akiért ma lantom Zeng­­e száraz hanton; Késő már az­ Anton. II. Amikoron Megszületett, Kerekes András, Fia lett; Fél év múlva Találd ki a Peti mi lett ? Halál fia. III. Pihen eme skr ölében Drágalátos feleségem. Özvegyül én itt siratom S tűnődöm a sír iraton: „Itten nyugszik im Kis Eszter, Miként nyugszunk Mink is egyszer!“ IV. Ejnye komám, Kanál Vendel, Hogy elbánt a halál kenddel! De mikor már az úgy divat: Elmegy, akit az Úr hivat. V. Állj meg vándor, Nézz e fára, Mert itt nyugszik Tóthné Sára. Baromfia Egész sereg, Azonkívül Öt-hat gyerek Sír utánra. Áldás pofára! Falun. Vendél­. Aztán miért olyan drága ez a hitvány karózos ? Korcsmáros.­­ Hát mit gondol az úr ? Falun is csak úgy lopják a vizet, mint odafönt Pesten ■? Operaház. A szocziális áramlatok behatoltak az Andrássy­ úti Szfinksz-palota kulisszái közé is. Bérbe­adják a nagymúltú műintézetet. Miért ne ? Ma már mindenki bérmunkás. A hangot is bérbe kell venni, különösen az ellenzékit. Apponyinak praxisa van benne. A két Szf­ink­sz Beszélget. — Mit szól hozzá, kollegám ? Apponyi bérbe ad bennünket. Ezt megkeserü­li. Eddig hallgattam, mindig hallgattam, de most . . .­­ Ugyan mit tehet . — Most még jobban hallgatok. Olyan leszek, mint a mostani rendszer: egy emberfejű, behúzott körmű oroszlán. Kedves kollegám, maga akar Apponyival, Kossuthtal, Ugronnal versenyezni ? P­lakát tanulmány. A pénz. Van, de nincs! Ez nem két színházi plakát. Ez maga Budapest! kalap-düh. ÍÍHIK november 1

Next