Schilberszky Károly - Klein Gyula (szerk.): Növénytani Közlemények, 5. kötet (1906)
1906 / 1. szám - KLEIN GYULA: Elnöki megnyitó
2 KLEIN GYULA zetéről írt nagyszabású munkájával Magyarország növényföldrajzi megismerése körül örökbecsű emléket állított magának, nagyon érdekes és jelentős, »a gánóczi körüli növényzet«-ről szóló nagyobb dolgozattal gazdagította »közlemény«-einket. És bár erre nézve sajnálhatjuk, hogy a sors nem engedte meg Staub volt másod elnökünknek, hogy az e tárgyra vonatkozó és Pa x által is méltatott vizsgálatait befejezhesse, mégis örülhetünk, hogy hazánknak e nevezetes ősvilági maradványa Pa x-ban olyan szakavatott kutatóra talált , aki az által, hogy figyelmünket e tárgyra felhívta, egyúttal útmutatást is nyújtott a további vizsgálatok milyen irányban való folytatására. Szakosztályunk ez irányban már meg is indította a szükséges lépéseket, és reméljük, hogy majdan honi kutatótól kapjuk e nevezetes és érdekes tárgy további kiderítését. Míg az említett külföldi tudósok dolgozatai egyrészt a közleményeinkenek díszére válnak, és a külföldi szakkörök figyelmét még inkább folyóiratunkra irányítandják, másrészt a magunk dolgozataira is hatással lesznek, amennyiben bennünket arra fognak ösztönözni, hogy munkáinkban azokéval hasonló színvonalra emelkedjünk, és hogy így velük a külföldi szakkörök előtt is versenyre kelhessünk. Végre még egy körülményre hívom fel becses figyelmüket, és ez a »Növ. Közi.« aláíróinak a száma, mely jelenleg 500 at teszen. Felette örvendetes tény ez, mert »közleményeink« megindításakor ki álmodta volna azt, hogy valamikor ennyi aláírónk lesz ? Azért köszönettel tartozunk az érdeklődő szakkörök ebbeli támogatásáért és kérjük, ne vonják meg ezt ezentúl sem szakosztályunktól. Viszont pedig ígérjük, hogy minden igyekezetünk oda fog irányulni, hogy a belénk helyezett bizalomnak minél teljesebben megfeleljünk. Ha eddig e tekintetben talán nem feleltünk meg teljes mértékben, úgy kérem szíves elnézésüket és annak a megfontolását, hogy emberek vagyunk, és mint ilyenek gyarlók és fogyatékosak is vagyunk. Innen van, hogy néha a legjobb igyekezet sem vezet mindig a kívánt eredményhez, mert véletlen körülmények zavarólag lépnek közbe. De figyelembe véve azt, hogy az itt vázolt körülmények szakosztályunk örvendetes fejlődéséről és szakadatlan haladásáról tanúskodnak, valamint tekintve szakosztályunk magasztos czélját, kérem , ne zavartassuk meg magunkat nemes törekvéseinkben esetleges kifogások és elégedetlenségek által, hanem félretéve minden személyi érzékenységet, hassunk oda, hogy a munkálkodásunk elé netalán gördülő akadályokat elhárítsuk. Maradjon közöttünk továbbra is ama kartársi összetartás és egyetértés, mely eddigi működésünket olyan sikeressé tette, és amelynek még sikeresebbé váló tétele csak úgy lesz elérhető, ha mindenkor arra fogunk gondolni, hogy: »concordia parvae res crescunt, discordia et magnae dilabuntur.« KLEIN GYULA.