Gulyás Sándor - Zsoldos Ferenc (szerk.): Botanikai Közlemények, 80. kötet (1993)

1993 / 2. szám - SIMONNÉ WOLCSÁNSZKY ERZSÉBET - DELYNÉ DRASKOVITS ÁGNES - VÁSÁRHELYI TAMÁS: Nádban fejlődő rovarok hatása a nádhajtás (Phragmites communis) szöveti felépítésére

But. Közlem. 80. kötet 2. fizet 1993. NÁDBAN FEJLŐDŐ ROVAROK HATÁSA A NÁDHAJTÁS (PHRAGMITES COMMUNIS) SZÖVETI FELÉPÍTÉSÉRE I L. WOLCSÁNSZKY ERZSÉBET—DELY-DRASKOVITS ÁGNES-VÁSÁRHELYI TAMÁS Elfogadva: 1993. április 28. Bevezetés A nádállományok leromlásában szerepet játszanak a fitofág rovarok is. Összefüg­gést kerestünk a rovarok életmódja, táplálkozása és a növények fejlődésében, felépítésében előidézett kártétel között. E dolgozatban a nádhajtáson tapasztalható elváltozásokról számolunk be, különös tekintettel a gubacsképződésre. A nád rovarkár alaktanára, szövettanára vonatkozóan szegényes, olykor ellent­mondásos az irodalom (AMBRUS 1977; CHVALA et al. 1974; WAGNER 1907). Adataikra alig támaszkodhatunk, pedig a kárkép helyes felismerése támpontot jelenthet a nádasok pusztulását előidéző okok tisztázásában. Az irodalmi utalások szerint a Lipara (gubacshegyek) nemzetség fajai termőhely szerint válogatva fertőzik a nádállományokat (Ruppolt 1956—57; Моок 1967; CHVALA et al. 1974; DELY-DRASKOVITS 1988 stb.). Több szerző megállapította, hogy a L. lucens a szárazon álló, viszonylag vékonyabb szálú nádat kedveli, míg a vízben álló, többnyire erőteljesebb növésű, vastagabb átmérőjű nádszálakban csupán a L. simi­lis van jelen. Az L. pullitarsis a nedves, mocsaras helyeken, az időszakosan kiszáradó nádasokban erőteljesen növekvő nádszálakban él. Az L. rufitarsis eddig a szárazon álló nádasokból a L. lucens társaságában került elő. AMBRUS (1977), HARASZTY (1931) vizsgálataira hivatkozva a jelenség okát a különböző termőhelyek nádjainak eltérő szöveti felépítésében, élettani tulajdonságaiban jelöli meg. A nád egyedfejlődésének megértéséhez, öko-anatómiai tulajdonságainak meg­ismeréséhez tudnunk kell, hogy a nádhajtás differenciálódása az előző évben indul. Az áttelelő nádrügyekben a fedőpikkelyek alatt kb. 20 levél, ill. szárrész kezdemény van (POPESCU in RUDESCU 1965). Megfigyelések szerint a L. lucens faj készteti legnagyobb méretű gubacsfej­lesztésre a növényt, amelyben 10—13 megrövidült szártagot vélnek. E szerzők szerint a L. pullitarsis és L. rufitarsis gubacsokban 5-6 internódium rövidült meg, míg a L. similis hatására 3-4 (GHVALA et al. 1974). Az ízközök számozásának irányára, továbbá a gubacsok szöveti eredetére, szervfejlődésére és a kórkép kialakulására nincs konkrét megfigyelés. A magyarországi , elsősorban Balaton­ és Velencei tó környékén található­nádállomány leromlásával kapcsolatban intenzív kutatás folyik hazánkban (KOVÁCS et al. 1978, 1989, 1990). A rovarkártevők befolyása csupán egyike a nádasok pusztulását előidéző tényezőknek (DELY-DRASKOVITS et al. 1989; S. WOLCSÁNSZKY et al. 1989). * A kutatást az ОТКА (3160. sz.) támogatta

Next