Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 98. kötet (2011)
2011 / 1-2. sz. - ISÉPY ISTVÁN - SZABÓ ISTVÁN: In memoriam Dr. Priszter Szaniszló (1917-2011)
Isépy I. és Szabó I. Az MTA biológiai tudományok doktora fokozatot 1992-ben szerezte meg. Doktori értekezése tulajdonképpen életművének szintézise: ,,A magyar flóra ismerete, hozzájárulás és történeti áttekintés Priszter Szaniszló igen sokoldalúan művelte a botanikát, és gazdag szakíró, szerkesztő tevékenységet folytatott. Maradandót alkotott a florisztika, taxonómia, kultúrflóra, élőnövény-gyűjtemények, herbáriumok területén. Jelentős hatással van a gyakorlati természetvédelem, a gyombiológia, a flóra- és vegetációföldrajz, a települési környezettudomány fejlődésére. Szakszótárai, repertóriumai, művelődés- és tudománytörténeti munkái meghatározóak. Munkásságát könyvismertetések nélkül 335 tételt tartalmazó tematikus irodalomjegyzéke méltatja. Tudományterületek úttörője Több mint fél évszázadon keresztül folytatott, céltudatos kutatótevékenységét soha nem zökkentette ki menetéből a tudomány egy-egy betörő divat-irányzata. Szívós kitartással műveit témái közül azonban nem egy, később az érdeklődés középpontjába került, így, a már említett hazai gyomflóra-kutatás, az adventív gyomok ökológiai viselkedésének, terjedési viszonyainak kutatásával - kezdetben gyakran csodálkozó, értetlenkedő tekintetektől kísérve - messze élenjárt (Priszter 1944a, 1949a, 1949b, 1950d, 1952a, 1953b, 1953c). Egyes növényfajok fenyegető hatására világszerte is csak őt követően legalább három évtizeddel később fordult a figyelem. 1992 óta azonban kétévente kerül sor nemzetközi konferenciára, amelynek témája az agresszív, inváziós, adventív növények - találó magyar nevükön özönnövények - ökológiájának kutatása és terjedésük megakadályozási módszereinek kidolgozása. Priszter Szaniszló a hazai természetvédelem területén is úttörő munkát végzett. Már 1974-ben és 1977-ben felhívta a figyelmet a hazai flóra és a vegetáció változásaira, elszegényedésére, és a halaszthatatlan feladatok megkezdésére. Csapody István és Szodfridt István 70 hazai védelemre méltó növénytársulást és a bennük megtalálható növényritkaságokat tartalmazó javaslatát követően Kovács MARGITtal elsőkként adtak listát Magyarország védelemre szoruló növényfajairól és növénytársulásairól (Kovács és Priszter 1975a, Kovács és Priszter 1977e). Ezek a tanulmányok mintegy 400 hazai növényfaj védetté nyilvánítását javasolták, közülük 40 faj megóvására azonnali intézkedést vártak. Mindezt tették akkor, amikor Magyarországon összesen egyetlen növényfaj, az erdélyi hérics - Adonis hybrida (akkori nevén volgamenti hérics - Adonis volgensis) élvezett faji védelmet. Amikor a hetvenes évek derekán elkészült az 1976-1990 közötti, 15 évre szóló távlati természetvédelmi program, aminek eredményeképpen az időszak végére a természetvédelem oltalma alatt álló területek kiterjedése az eredetinek mintegy ötvenszeresére emelkedett, az 1982-es új természetvédelmi rendelet gyakorlatilag az ő munkásságuk alapján, 340-ben állapította meg a védett és fokozottan védett növényfajok számát.2 11 th Internationale Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions. ”Bridging the gap between scientific knowledge and management practice”. 30"’ August to 3'" September, 2011 Szombathely, Hungary. Balogh L. 2011 : MET Botanikai Szakosztály 1446. szakülése. 21/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről.